Az ősállatoknak is lehettek hátfájdalmaik
Erre utalnak legalábbis egy 220 millió éves ősi krokodilgyík kövületének vizsgálatai.
A berlini Természettudományi Múzeum kutatói egy Angistorhinopsis ruetimeyeri nevű ősállat fosszíliáit tanulmányozták, melyek a szász-anhalti Halberstadtból kerültek elő. A múzeum birtokában lévő kövületek a gerincoszlop gyulladásának jellegzetes nyomait viselték magukon.
A gyíkokkal és a krokodilokkal is rokonságban álló ősállat fiatal éveitől kezdve komoly hátfájással küzdhetett. A tudósok CT-vel világították át a csontokat, és a gerincoszlop három helyén is találtak kinövéseket, melyek fájdalmas gyulladásra (spondylarthropathia) utalnak. Ilyenkor az ízületek közti térben nemkívánatos csonttömeg képződik, mely kiszorítja a lágy porcot.
Embereknél a betegség egy változata, a Behtyerev-kór annyira merevvé teheti a gerincoszlopot, hogy a páciensnél előre dőlő kényszertartás alakulhat ki.
A krokodilgyíkok (phytosaurusok) a múzeum adatai szerint mintegy 230-200 millió évvel ezelőtt éltek a Földön A 3-6 méteresre megnövő ősállatok főként a vízben laktak, ám a szárazföldön is képesek voltak mozogni. Nem tudni, hány évig éltek, úgy becsülik, a krokodilokhoz hasonlóan több évtizedet is megértek.
Az új kutatás azért izgalmas, mert csontbetegségekről árulkodó állati kövületekről eddig nem sok elemzés készült. A tudósok a tanulmányt a PLOS One online tudományos lapban hozták nyilvánosságra.