Margit és én lassítunk kicsit. Lejöttünk a telekre. Sokat sétálunk, lovagolunk, hattyúkat etetünk. Be kell valljam, már nagyon hiányzott egy kis nyugalom.  

Itt nézzük majd az esti meccset kettesben.

Holnap jönnek a gyerekek és az unokák, Margit nagyon izgatott. Lesz egy kis fotózkodás, aztán ebéd, bridzs, stb.. 

Furcsa. Nem Oroszország ellen játszunk majd az elődöntőbe jutásért. Margit örül, mert így a roliganok fejét nem verik majd be asztalokkal és székekkel a lvivi utcákon. A csehek nem háborúznak.

A csoport győztese ellen lépünk pályára, a hatpontos németek ellen, akiknek bőven elég egy pont. Nekünk is elég. Szegény hollandok az Eb legjobb támadójátékával esnek majd ki. Négyet rúgnak a portugáloknak, Cé pedig elbúcsúzhat az aranylabdától.

1-1-es döntetlenre számítunk. Az utolsó tíz percben felmerül majd a bunda gyanúja, de ez nevetséges, hiszen a hollandok akkor már 3-0-ra vezetnek majd. Csendesen ér véget a halálcsoport, izgalmak nélkül.

Dánia válogatottja Csehországgal találkozik majd az elődöntőbe jutásért.

Nagy meccs lesz.