Paulo Sousa váratlanul kihagyta a kezdő csapatból az elmúlt hetekben kiváló formában játszó Nemanja Nikolicsot, helyette Torghelle Sándornak adott lehetőséget. Murat Yakin ezzel szemben két támadóval próbálkozott: a visszatérő Alexander Frei és Marco Streller készült góllövésre a magyarok ellen.

Az, hogy az első félidőben nem kapott gólt a fehérvári csapat, az elsősorban nem a védelemnek volt köszönhető. Ezúttal - csakúgy, mint két hete - a kapuban parádézó Mladen Bozsovics tartotta a lelket a Videotonban. Három világszínvonalú mentése is volt. A 9. percben Frei fejesét védte bravúrral, a 23. percben a másik csatár, Streller ötösön belüli lövését, nem sokkal később pedig újfent Frei ötösről megküldött labdáját hárította.

MTI / EPA / Georgios Kefalas

A svájci csapat a széleken vezette szinte az összes támadását. A pálya a Degen fivérek oldalára billent: David és Philipp egymást váltották a jobb szélen és onnan ívelgettek középre. A Videoton szerencséjére a támadások tele voltak hibával, elcsúszásokkal, ám a megszerzett labdákkal nem tudott mit kezdeni Sousa mester gárdája.

A Videoton egyik legveszélyesebb akcióját Oliveira követte el. Ő – a Chelsea második gólját szerző Oscar tegnapi félpályás góljának mintájára – "kilométerekről" próbálta átemelni Sommert a 27. percben. A másik egyáltalán nem gólveszélyes helyzetet Torghelle megmozdulása jelentette, egy alapos „fölé” képében.

A félidőben nem volt csere egyik oldalon sem, annak ellenére, hogy Sándor Györgyről valószínűleg senki nem tudta, hogy pályán volt. A fehérváriak elmúlt három mérkőzésen, öt gólt szerző Nikolicsot pedig érdemes lett volna már ekkor kipróbálni. A bázeliek az első 45 percben nyomás alatt tartották a Videotont, de góllá nem ért a mezőnyfölény.

MTI / EPA / Walter Bieri

A második félidőre szinte semmi nem változott. A Degen testvérek mindent elkövettek azért, hogy a svájci csapat gólt szerezzen. Ennek ellenére csak csordogált a mérkőzés a 60. perc környékéig, amikor a Videoton vezetett egy veszélyes támadást, amelynek végén a keveset mutató Torghelle emelt kapura, de Sommer könnyedén hatástalanította a kísérletet. Ezt követően Streller szórakoztatta a nézőket egy kabaréba illő lövéssel: megcsinálta a cselt, belépett a 16-oson belülre, majd külsővel és sípcsonttal jócskán a kapu mellé gurított.

Ezek után Murat Yakin lecserélte csapata legveszélyesebb játékosát, Alexander Freit és beküldte Mohamed Salahot. Ezt zokon is vette a svájci válogatott gólkirálya és szitkozódva az öltözőbe vonult. Ezután Paulo Sousa is cserére szánta el magát. Torghelle helyére érkezett Nikolics, a fehérvári támadásokba azonban nem sikerült lendületet vinnie. Nem úgy, mint Salahnak a Basel rohamaiba. A 80. percben a korábban esetlenkedő Streller az egyiptomi támadó labdáját vette át, majd lerázta Viniciust és bevágta a labdát Bozsovics mellett a kapu jobb sarkába. 1-0! A lecserélt Frei pedig olyan higgadtan vette mindezt tudomásul, mintha Videoton szurkoló lenne.

MTI / EPA / Georgios Kefalas

A Basel ezen az estén jobb volt, ezzel nem lehet vitatkozni, azonban dicsérni kell a Videoton remek védekezését, ami a 80. percig tökéletesen működött. Rendszeresen sikerült lesre állítani a veszélyes svájci támadókat, ami néha kihozta őket a béketűrésből. Paulo Sousa csapatának nagy szüksége lenne egy jól irányító középpályásra és legalább Degen szintű szélsőkre ahhoz, hogy veszélyesebbek legyenek elöl is.

A továbbjutás elnapolva, legközelebb két hét múlva újra hazai pályán próbálkozhat a Videoton a nyerő taktikával. Akkor a belga Genk lesz az ellenfél, amely ellen törlesztenie kell a fehérváriaknak az első fordulóban elszenvedett 3-0-ás vereség miatt.

Paulo Sousa, a Videoton vezetőedzője: "Ez teljesen más mérkőzés volt, mint a két héttel ezelőtti. Akkor sikerült meglepni a Baselt és a korai gól megkönnyítette a helyzetünket abban, hogy kontrolláljuk a találkozót. A mostani meccs furcsasága, hogy a második félidőben jobban uraltuk a játékot, mégis akkor kaptuk a gólt".