Kivételes ellátásban részesül Sepp Blatter, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) elnöke, valamint 200 fős küldöttsége a dél-afrikai foci-vb ideje alatt. A kontinens legdrágább szállodájában, az ötcsillagos johannesburgi Michelangelo Towers Hotelben pihenhetik ki a meccsekkel járó izgalmakat és az ilyenkor szokásos protokollesemények okozta fáradalmakat, autójukkal külön sávban közlekedhetnek, és a stadionokba külön kapun juthatnak be.
Van miből finanszírozni a luxust, hiszen a FIFA a válság ellenére eredményes évet tudhat maga mögött. Árbevétele tavaly – története során először – átlépte az egymilliárd dollárt, nyeresége pedig megközelítette a 200 milliót. „Jó döntés volt a foci vb-t Dél-Afrikába hozni” – dörzsölte elégedetten a tenyerét Markus Kattner, a FIFA pénzügyi igazgatója márciusban, a szervezet tavalyi üzleti adatainak ismertetésekor. A vártnál magasabb áron sikerült ugyanis értékesíteni a foci-vb televíziós jogait, így a tervezettnél több is ment a tartalékalapba, amely ennek köszönhetően ugyancsak egymilliárd dollár fölé emelkedett. Ez eredetileg arra az esetre szolgált fedezetül, ha a vb-t valamilyen okból – például a rendező ország felkészületlensége miatt – le kellett volna fújni és a jogdíjakat vissza kellett volna fizetni.

Sepp Blatter, a FIFA elnöke
AP/Alessandro Della Bella
Ám nemhogy a tartalékokhoz nem kellett nyúlni, a FIFA további egymilliárd dolláros profitot remél a vb megrendezésétől – jelentette be Jerome Valcke, a szervezet főtitkára. A marketing- és reklámbevételekből, valamint a közvetítési jogdíjakból 3,3 milliárd folyik be, ebből 2,1 milliárd a tévétársaságoktól, a kisebbik rész pedig a FIFA által hivatalosnak minősített 15 szponzortól. Utóbbiak közül a legnagyobb összeget, évente 30-40 millió dollárt három cég, az Adidas német sportszergyár, a Coca-Cola amerikai üdítőitalgyár és az Emirates dubai légitársaság fizeti ki a FIFA-val kötött nyolcéves, 2015-ben lejáró szerződés keretében.
A bevételből 1,2 milliárd megy el a torna megszervezésére – ebből 700 millió Dél-Afrikában –, további egymilliárdot pedig az öt kontinentális és a 208 nemzeti labdarúgó-szövetség között osztanak szét. Ebből a keretből jut az utánpótlásprogramokra is. Az UNESCO 2010–2015 között a FIFA szponzorációs és reklámbevételeinek 0,4 százalékát, nagyjából évente 50 millió dollárt kap; ezt az összeget évente félmillió, fejlődő országokban élő kisiskolásnak továbbítja. A vb-n szereplő válogatottakba – a torna előtt legalább két évet szerződésben eltöltött – játékost adó klubok összesen 40 millió dollárban részesülnek. A portugál Cristiano Ronaldo után járó összegen például a Manchester United és a Real Madrid testvériesen megosztozik.
A rendező ország számára korántsem tűnik olyan jövedelmezőnek a vb. A brit Grant Thornton LLP tanácsadó cég szerint a közel félmillió külföldi drukker költései révén 2,6 milliárd dollárnyi bevételhez juthat a dél-afrikai központi büdzsé, és a vb 415 ezer új munkahelyet teremtett. Figyelembe véve, hogy a pretoriai kormány 5 milliárd dollárt költött el a fociesemény kapcsán, az államkassza majdani hasznát a brit pénzügyminisztérium 12 százalékosra becsüli, ami igencsak szerény a német büdzsé négy évvel ezelőtti 30 százalékos profitrátájához képest. Ráadásul az arány még kisebb is lehet, mivel a feltételezettnél kevesebb, csak 300 ezer turista érkezhet.
A legolcsóbb jegyért a külföldieknek 71 dollárt kell leszurkolniuk, a helyieknek 17-et. A magyar utazási irodák három–hat éjszakás, egy belépőjegyet tartalmazó csomagjainak ára 2310 eurótól (csoportmeccsek) 3710 euróig (döntő) terjedt (HVG, 2010. február 20.). A legdrágábbak a kényelmi szolgáltatásokat nyújtó úgynevezett vendégszerető belépők. Ezek közül az egy meccsre szólók másfél ezer dollárba kerülnek, egy nyolc mérkőzésre érvényes bérlet ára pedig több mint 17 ezer dollár. Mindezért cserébe a szurkoló többek között megválaszthatja, mely stadionokba kíván ellátogatni; s ha kívánja, meccsről meccsre végigkísérheti kedvenc csapatát. A két – fokvárosi és durbani – elődöntőt, valamint a johannesburgi finálét magában foglaló bérlet 15 ezer dollárt kóstál.

Míg a FIFA nagyot kaszál a vb-n, az elvileg fő haszonélvező rendező ország aránytalanul nagy részt visel a költségekből – állapította meg a Citibank néhány hete közzétett gazdasági hatástanulmányában. A néhány hete angolul megjelent, Játékosok és bírók: érdekkonfliktusok és a 2010-es vb című könyvükben dél-afrikai és brit újságírók azt állítják, a Match Event Services nevű cég például verseny nélkül nyerte el a hivatalos hotel- és repülőjegy-szolgáltatói státust a FIFA-tól, majd sebtében 30 százalékkal felemelte a szállodai szobák árát, a repülőjegyekét pedig – a recesszió ellenére – a 2007-es szinteken tartotta. Mivel a céget egy brit család tulajdonolja, ez azt jelenti, hogy a bevételekből származó nyereség jelentős része nem marad Dél-Afrikában.
Egy másik társaság, a Match Hospitality ugyan nyílt pályázaton nyerte el 2007-ben a kizárólagos jogot arra, hogy vállalati ügyfeleknek értékesítse a VIP-jegyeket, ám később kiderült, a cég kisebbségi részvényese az Infront Sports & Media, amelynek elnök-vezérigazgatója Philippe Blatter, a FIFA-elnök unokaöccse. A többségi tulajdonos pedig a manchesteri székhelyű, egy mexikói testvérpár által 1991-ben alapított Byrom plc., amely összefüggésbe hozható Blatter elődjével, a brazil Joao Havelange-zsal.
CSABAI KÁROLY