Londoni történetek: két olimpia magyar sikerei
Az idei nyári olimpiai játékok helyszíne – a történelemben először – triplázik: London harmadszor rendezhet olimpiát. Az előző két londoni olimpia más történelmi korok és a maihoz szinte nem is hasonlítható sportvilág lenyomata volt. A krónikák eddig tizenhárom londoni magyar aranyérmet jegyeznek.
1908-ban, az akkor már számozott játékok sorában a negyedik volt az első londoni olimpia. A helyszín eredetileg Róma lett volna, de a Vezúv előző évi kitörései miatt az olasz kormány lemondott a rendezésről, így a britek ugrottak be. Nem volt okuk megbánni: a sportnagyhatalom címet visszaszerezni óhajtó mai Nagy-Britannia is összetenné két kezét egy hasonló 2012-es eredményért. A házigazdák 56 aranyérmet, összesen 145 érmet nyertek 1908-ban az első olyan olimpián, melyen 2000 fölé emelkedett a résztvevő sportolók száma; az elsőn, melyen hivatalosan is versenyezhettek nők (teniszben és műkorcsolyában); az elsőn, melyen a labdarúgás is a programra került - és az elsőn, melyen már nemzetenként vonultak fel a résztvevők a megnyitón. A „médiamentes” világ nyári olimpiája fél éven át tartott, április végétől október végéig.
London 22 nemzetet sorakoztatott fel a rajtvonalon, ez a mából nézve legalább annyira különös, mint egyik-másik résztvevő neve. Ausztrálázsia és Fokföld mellett önálló csapattal indult Bohémia is – sokan tippelnének alighanem egy operett képzeletbeli helyszínére e név hallatán, pedig az Osztrák-Magyar Monarchia autonóm része nagyon is valóságos terület volt, olyannyira, hogy a londonin kívül két másik olimpián is szerepelt és érmeket szerzett. (Bohémia a mai Csehország nyugati kétharmada – szerk.)
Magyar mérleg: 3 arany, 4 ezüst, 2 bronz
Ami a magyar sikereket illeti, az innentől kezdve hitbizományunknak számító kardvívás volt az abszolút befutó: megnyertük a csapatversenyt és Fuchs Jenő révén az egyénit is. A magyar kardvívás első olimpiai bajnoka eredetileg jogászként végzett, és nem tartozott a korabeli „vívó kasztba”: nem volt előkelő, gazdag család sarja és katonai pályát sem futott be, így Magyarországon sokáig egyleten kívüliként versenyzett – és nem is nyert nagy versenyt. Londonban azonban eljött az ő ideje: a salakon rendezett vívóversenyek nyolcas döntőjében Zulawszky Bélával holtversenyben végzett az élen, majd az egy találatig tartó ki-ki csörtében őt is legyőzte. Hogy ilyen egyéni döntő után a csapatversenyt is a magyarok nyerik, az jóformán nem is volt kérdéses. Fuchsra ma azt mondanánk: olimpia-specialista, merthogy London után egyáltalán nem versenyzett, csak edzett 4 évig, hogy azután 1912-ben Stockholmban álljon ismét pástra és ugyanúgy duplázzon.
Másik egyéni bajnokunk Weisz Richárd lett, aki a magyar birkózósport első olimpiai aranyát szerezte. Izzasztó győzelem volt: egy órán át kellett birkóznia érte az orosz Alekszandr Petrovval. Weisz a dicsőség után szörnyen elkapatta magát, legalábbis a korabeli sporterkölcshöz képest. Budapesten ugyanis megmérkőzött egy hivatásos birkózó-világbajnokkal, márpedig a pénzdíjas küzdelem az amatőr sport törvényeibe ütközött. Versenyzési jogát felfüggesztették, profi mérkőzéseken és cirkuszi mutatványokban lépett fel. Meg súlyemelő versenyeken: ebben a sportágban négy magyar bajnoki címet szerzett a hét birkózó aranya mellé.
Londoni mérlegünk végül 3 arany, 4 ezüst és 2 bronzérem, ez 2012-re sem tűnik a létező legpesszimistább forgatókönyvnek, legalábbis a pekingi játékok óta.
Amikor tízesével számoltunk
Annál ideálisabb lenne a második londoni olimpia, az 1948-as éremtermése a 64 évvel későbbi utódok számára. Mert a II. világháború utáni első nyári játékokról a felfutásban lévő, egyre dicsőségesebben kiteljesedő magyar élsport 10 aranyérmet szállított 5 ezüst és 13 bronz mellé. Az első olyan olimpia volt ez, mely a sportot legitimációként is használó és annak minden támogatást megadó politikai rendszer magasra helyezte a mércét a mindenkori olimpikonok előtt: elkezdtünk tízesével számolni, amikor az esélyekről esett szó.
A politika persze máshol is befolyásolta a sportot: Londonból értelemszerűen hiányzott a nagy vesztes Németország, ahogyan háborús szövetségese, Japán is – de a másik oldal legnagyobb ereje sem képviseltette magát, a sztálini Szovjetunió kitartott elszigeteltsége mellett. Így is 59 nemzet 4104 sportolója vonult fel a megnyitón. A nagyhatalom a sportban már nem Nagy-Britannia, hanem az Egyesült Államok volt. 38 aranyérmük több mint kétszerese az éremtáblázaton második svédek termésének. A harmadik Franciaország egy ezüsttel és egy bronzzal előzte meg a dobogón Magyarországot…
Klasszisok és legendák
A mieink közül természetesen a vívók vitték a prímet, akiknek uralmát nem veszélyeztette a háború miatti 12 év kihagyás. Gerevich Aladár kitüntetett olimpiája lett a londoni, hétszeres bajnokunk ekkor nyerte egyetlen egyéni aranyát (és persze mellé a csapatot is). A gyengébbik nem még mindig erős kisebbségben van a mezőnyben, noha már a legtöbb nemzet nevez női versenyzőt. A magyar küldöttségben klasszisok is akadnak köztük. Elek Ilona megvédte 1936-os címét, tőrvívó bajnokunk az egyetlen, akinek ez egyéni számban sikerült a 12 évvel korábbi arany után. Elek eredetileg zongoraművésznek készült, de a vívó-karrier miatt feladta ezt az álmát, noha a Zeneakadémiát elvégezte. Érdekességképpen: így is volt a londoni mezőnynek zongoraművész olimpiai bajnoknője, a francia Micheline Ostermayer személyében. Nem éppen a tőrviváshoz hasonlítható, taktusokra és ritmusérzékre épülő számban: súlylökésben és diszkoszvetésben nyert!
Az 1948-as olimpia magyar bajnokai közt Takács Károlyé az egyik legtöbbet emlegetett történet, a magyar sportlövőt a sport általi hőssé válás példájaként szokás felhozni a mai napig. A katonai pályára lépő, őrmesterként szolgáló fiatal lövő 1938-ban egy gránátbalesetben elvesztette jobb kézfejét. Meg kellett tanulnia ballal írni - és lőni. Londonban megnyerte az egyéni versenyt, majd négy évvel később Helsinkiben ismét aranyérmes lett. A legendák szerint edzéseken gyakran térdig töltényhüvelyben állva gyakorolt, annyit lőtt. Nála kitartóbb sportolója kevés van a magyar sporttörténelemnek.
A világ azonban kétségtelenül Papp László nevét ismeri legjobban a londoni magyar hősök közül. Az ökölvívás felülmúlhatatlan csodája Londonban kezdte meg sporttörténeti tripláját. Ádler Zsigmond tanítványa eredetileg focizott a Magyar Optikai Művek csapatában, de hamar rátalált a számára igazi sportágra. Londonba már remek amatőr sikerek után érkezett és az elődöntőig szétpofozta a mezőnyt, egyetlen ellenfele sem húzta ki három menetig ellene. A két utolsó meccse már „nehezebb” volt, a döntőben a házigazdák nagy favoritja, John Wright várt rá, de ő sem tudta megakadályozni az egyhangú pontozásos Papp-győzelmet. A harmatsúlyú Csík Tiboré mellett ez volt a másik magyar boksz-arany Londonban. Ezt követte a következő két nyári játékokon két újabb Papp Laci-diadal.
1908-ban és 1948-ban vívásban, ökölvívásban, atlétikában, tornában, lövészetben és birkózásban nyertünk aranyakat – érdekes, hogy szinte mindegyik sportág ezek közül ott van a 2012-es londoni játékokon érem-, sőt, aranyérem-esélyes „magyar sportágak” listáján. A tradíciók ilyen szempontból keveset változtak, a szurkolói vágyak is hasonlóak nagyjából minden olimpia előtt. Peking tanulságai azonban inkább óvatosságra intenek: ha a két első londoni játékok átlagát hozná a magyar küldöttség, alighanem mindenki elégedett lenne.
Csak a játék kedvéért: lefelé kerekítve ez 6 arany, 4 ezüst és 7 bronzérmet jelentene.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
Magyar aranyak az olimpián - válogatás a legszebb pillanatokból
A magyar sportolók az 1896-os athéni nyári játékok óta eddig 160 aranyérmet szereztek az újkori olimpiákon. Legutóbb, Pekingben hármat. A hvg.hu az eddigi olimpiai győzelmek legszebb pillanatait válogatta össze, mikor együtt szurkoltunk és együtt örültünk.
Cseh Laci: "Phelps nem indul? Majd hiszem, ha látom!"
A hvg.hu sportrovata az újév első napjaiban felkereste a Kőér utcai uszodában egyik legeredményesebb olimpikonunkat, az úszó Cseh Lászlót, hogy megkérdezze, hogyan állunk fel évvel London előtt.
Akik már biztosan képviselik hazánkat: a magyar olimpiai indulók
Eddig 83 magyar versenyző biztosította helyét a 2012-es londoni olimpián, de még csak a kvalifikációs versenyek első hullámán vagyunk túl. Ez a szám minden bizonnyal nőni fog, és akár 140-re is felmehet. A résztvevők listája a még megszerezhető kvótákkal.
Hány stadion kell egy olimpiához? Az összes londoni helyszín
A 2012. évi nyári olimpiai és paralimpiai játékok versenyeit és eseményeit újonnan épített és már meglévő helyszíneken rendezik. Az utóbbiak között olyan híres sport és történelmi helyszínek is szerepelnek, mint az Old Trafford, Wimbledon, a Hyde Park és a brit Lovas Testőrség Felvonulási Tere (Horse Guards Parade).
Melyek itthon a doppingérzékeny sportok?
Közelednek a 2012-es londoni nyári játékok, és ezzel együtt itthon a doppingellenőrzés is egyre inkább az olimpiai sportolók felé fordul. Dr. Tiszeker Ágnes, a Magyar Antidopping Csoport (MACS) vezetője az itthon veszélyeztetett sportágakról, a dopping és az ellenőrzés kapcsolatáról és a jövő nagy kihívásáról beszélt a hvg.hu-nak.
Megéri-e Londonnak harmadszor is olimpiát rendezni?
Miért akar egy város harmadszorra is olimpiát rendezni? – teszi fel a kérdést vendégszerzőnk, Dénes Ferenc sportközgazdász, aki szerint a britek egy nyitott, befogadó, egyenlő esélyeket biztosító társadalom képét szeretnék demonstrálni a rendezéssel, ezzel is erősítve azokat az értékeket, melyekre a XXI. században építenének.
