A kérdésre, hogy több csúcs dől-e meg idén, mint a négy évvel ezelőtti pekingi olimpián, a válasz rém egyszerű: Nem. Az alábbi sorokban ennek az okait fogjuk keresni és igyekszünk megtalálni.

Az olimpián nem meghatározó tényező a rekorddöntés, hiszen nem minden sport mérhető. Ahhoz, hogy az emberek rekordokat lássanak, leginkább az atlétákat, úszókat és a pályakerékpárosokat lesz érdemes figyelemmel követni - írja a BBC hírportálja.

Négy évvel ezelőtt Pekingben 33 eseményen dőlt meg a világ legjobb eredménye. Ebből is a legtöbb az úszóknak volt köszönhető. Úszószámokban 20 alkalommal csaphatott büszkén a levegőbe a versenyző, mikor látta villogni az eredménye mellett a "WR" logót, ami a csúcsot szimbolizálja. Vajon az idei év is lehet ennyire termékeny? Minden valószínűség szerint nem.

Lochte képes volt csodadressz nélkül is rekordra

MTI / EPA

A 2008-as évben volt a technológiai hadviselés a gyártók között, amikor is megjelentek a csodadresszek. Majd mikor a Nemzetközi Úszószövetség észlelte, hogy a rekordok már nem csak az emberi teljesítményeken múlnak, akkor léptek és betiltották a dressz használatot.

Üröm az örömben, hogy addigra 40 aktuális rekordból 33 már megdőlt, 2009, vagyis a dresszek betiltása óta pedig csak kettő. Az egyik az amerikai Ryan Lochte által férfi 200 vegyesben, míg a másik a kínai Sun Yangnak köszönhető férfi 1500 gyorson. Ezek tükrében még csak megközelítőleg sem lehet számítani hasonló rekord mennyiségre, mint az előző olimpián. A legnagyobb valószínűsége annak van, hogy egy, talán két számban dőlhet meg a csúcs.

Atlétika: megdől-e a 24 éves rekord?

Ami az atlétikát illeti, a Pekingben felállított öt rekordból mindössze egy van még érvényben, amit Gulnara Szamitova-Galkina tart női 3000 méteres akadályfutásban.

A futóknál is volt időszak a '80-as években, ami roppant hasonló volt az úszódressz forradalomhoz, hiszen az is egyfajta dopping. A keleti blokk atlétái ugyanis abban az érában a céljaik elérése érdekében éltek a teljesítménynövelő szerek segítségével. Volt azonban akkoriban egy amerikai rövidtávfutó nő, bizonyos Florenc Griffith-Joyner, akinek közel 24 éves rekordját azóta sem sikerült megdönteni 100 és 200 méteres síkfutásban.

David Moorcroft a britek egykori 5000 méteres világcsúcstartója beszélt a híres sprinterről, aki 1998-ban hunyt el: "Az valami elképesztő volt, amit művelt", mondta az angol Radio 5-nek. "aztán mind azt éreztük, amit a kanadai Ben Johnson győzelme után, akitől elvették a '88-as szöuli győzelmét és világrekordját, doppingolás miatt."

"Soha nem fogjuk megtudni az igazságot. amit tudunk, hogy Flo Jo (a futónő beceneve - a szerk.) rekordjai és a 400 méteres női síkfutás világrekordja, amit Marita Koch állított fel 1985-ben, olyan erős idők, amelyeket nem lesz nő, aki ebben az évtizedben képes lenne megközelíteni." - fejezte be összegzését Moorcroft.

Majd burkoltan fogalmazott a doppingról is pár mondatot: "Ez egy tisztább sport most már. Sokkal többet számít, hogy mire képes egy nő természetes körülmények között. Ami Flo Jó-t illeti, ő róla már nem tudunk meg semmit. Soha nem bukott le vizsgálaton."

Nem mindenki kerül gyanúba

Persze nem mindenkit gyanúsítanak, vagy vádolnak azok közül, akik nagy eredményt produkáltak. Ilyen például Michael Johnson a férfi 400 méter síkfutás legendája. '99-ben beállított világrekordja egy másodperccel erősebb, mint a jelenlegi világbajnok Kirani James legjobbja.

Vagy egy másik példa Szergej Bubka, a rúdugrás rekordere. 1994-ben felállított 614 centis csúcsát eddig még senki nem tudta megközelíteni. Ugyanez a helyzet Jonathan Edwards hármasugró 18.29 méteres rekordjával. Bár ő úgy látja, hogy egyszer minden rekord megdől: "Elkerülhetetlen, hogy a rekord egy nap megdőljön, ez a világrekordok sorsa. Azt gondolom, hogy a jelenlegi világbajnok, Christian Taylor egy nagy tehetség. Még csak 22 éves, az egész pályafutása még előtte van. Neki van a legnagyobb esélye, hogy megdöntse." Hogy ez idén nyáron sikerül-e, az kétséges, hiszen egyéni legjobbjához még 34 centit kellene hozzátegyen, ami ezen a szinten nem jön egyik napról a másikra.

Jonathan Edwards 17 éve tartja a rekordot

AP / David Parry

A pályakerékpárosok versenyei igazából Ausztrália és Nagy-Britannia közötti összecsapásról szólnak, mind személyi, mind technológiai szempontból. Miután az ausztrálok megmérettek és gyengébbnek bizonyultak pekingben - ahol a britek 7 aranyat szereztek az ovál pályán -, fejlesztésbe kezdtek minden téren.

Az idei világbajnokságon három rekordot adtak át a múltnak. Az angolok két csapatversenyben döntöttek csúcsot, illetve a németek a női csapat sprintversenyben.
London már bizonyította a februári tesztversenyen, hogy gyors pályával rendelkezik és a vadonatúj, formatervezett kerékpárok képesek csúcsformába juttatni a versenyzőket. A csapatok joggal várhatják a jó eredményeket.

Dave Brailsford az angol kerékpárosok teljesítmény igazgatója a következőket mondta: "Azt gondoljuk, hogy az olimpia egy rendkívül gyors pályán lesz megrendezve. Reméljük, hogy képesek leszünk rekordokat dönteni."

Összességében véve azoknak, akiket a rekordok vonzanak, sajnos nincsenek jó híreink. Az idei szezonban sem az atléták, sem az úszók nem voltak képesek kiemelkedő teljesítményre. Azonban ameddig nincs vége a versenyszámoknak, addig lehet bizakodni, hogy a formát az olimpiára időzítik.