25 ok, amiért még unokáinak is emlegetni fogja a foci-Eb-t
Maradona kezezős gólja, Bergkamp argentinoknak lőtt kapásgólja, Beckham világűrbe lőtt tizenegyese, vagy Balotelli mémmé váló gólöröme - vajon a 2016-os Európa-bajnokságnak volt-e ezekhez hasonló, évek múlva is emlegethető pillanata? Lássuk a 25 játéknap 25 legjobb sztoriját magyar és nemzetközi szemszögből!
1. Magyarország visszatért
Már csak kevesen emlékezhetnek arra, amikor utoljára Európa-bajnokságon szerepelt a Magyarország, és lassan a 30 évvel ezelőtti vb-szereplés is csak legendaként él a kollektív tudatban. A mostani Eb-szereplés viszont egy generáció számára lehet meghatározó élmény, és reméljük, nem kell újabb négy évtizedet várni, hogy megint Európa-bajnokságon lássuk a magyar válogatottat.
2. A magyar csoportelsőség
Látva a magyar labdarúgás elmúlt 25-30 évét, már az is egy kisebb fajta csoda volt, hogy egyáltalán ott lehettünk a kibővített 24 fős mezőnyben. Geráék azonban tovább emelték a tétet, és nemhogy gólokkal, pontokkal, hanem egyből csoportelsőséggel jöttek haza Franciaországból.
3. Gera gólja a portugálok ellen
Minden elfogultság nélkül Gera Zoltán Portugália ellen lőtt bombája volt a 2016-os Eb egyik legszebb gólja, és egyúttal megkoronázta a West Bromwichot és a Fulhamet is megjárt játékos pályafutását. Felemelő pillanat volt.
4. Király Gábor szürke mackónadrágja
Király Gábor 40 évesen, több mint 20 éves profi pályafutással a háta mögött lett az Európa-bajnokság egyik sztárja. A Hertha BSC és a Crystal Palace korábbi kapusának ikonikus szürke mackónadrágját egyszer csak felkapta a világsajtó, és a Király-őrület egészen odáig fajult, hogy még a kanadai tévések is mackónadrágban álltak a kamerák elé, idehaza pedig több százan öltötték fel a “szürkét” a magyar-portugál napján.
5. Az éjjel soha nem érhet véget
Legszívesebben örökre kitörölnénk memóriánkból a Soho Party diszkóslágerét, ami máig megmagyarázhatatlan módon vált a magyar szurkolók himnuszává. De ha tetszik, ha nem, Az éjjel soha nem érhet véget megmásíthatatlanul egybeforrt a magyar válogatott Eb-szereplésével.
6. Budapest megőrül
Ilyen eufóriát talán a rendszerváltáskor élhetett meg az ország, de a most utcára vonulók közül sokan még meg sem születtek 1989-ben. Azért is volt nagyon kínos a magyar csapat ellen drukkolni ilyen-olyan meggyőződésből, mert ez a pár hétnyi tombolás pusztán a játékosoknak és a felhőtlen közös örömnek szólt. Se több, se kevesebb nem állt a város közlekedését megbénító eksztázis mögött, és jól is volt ez így.
7. Ünnepelt a magyar
Eb-szereplésünk méltó lezárása volt, amikor a belgák ellen 4-0-ra elveszített nyolcaddöntő után több ezer piros-fehér-zöldbe öltözött szurkoló fogadta a hazatérő magyar válogatottat a Hősök terén. Jó volt látni, hogy nemcsak a fekete pólós ultrák mozdultak meg; nagyon sokan családostul látogattak ki az eseményre. Igaz, hogy a zenei felhozatal kissé lakosságira sikeredett, de az együtt éneklő, ünneplő tömeg látványa még ezt is feledtetni tudta.
8. Hajdú B. István megint lubickolt
A kommentátort érezhetően a kiváló magyar szereplés is magával ragadta, és még magához is képest is sziporkákban gazdag Eb-t hozott le. Az anyja köcsögit, meg a gurulj be lassítva is és még számtalan aranyköpés a kollektív emlékezet részévé vált.
9. Szurkolói balhék
A franciaországi Eb sajnos nem csak a magyar válogatott bravúros szereplése miatt marad emlékezetes. Marseille és Lille utcáin olyan jeleneteknek lehettünk szem-és fültanúi, amilyeneket nagy világversenyen nagyon rég láttunk: a csapatostul randalírozó, egymást és a várost nem kímélő orosz, illetve angol huligánok és a vízágyúval, könnygázzal felvonuló francia rendőrség összecsapásait figyelhettük majdhogynem testközelből a közösségi média különböző csatornáin.
10. Az ír szurkolók
Egy kategóriában biztosan Európa bajnokai az írek: ez pedig a szurkolás. Ha úgy hozta a sors, altatódalt énekeltek a vonaton, vagy a csinos francia rendőrnőnek adtak szerenádot. A zseniális videókon túl még többet köszönhetünk az íreknek: a véres Marseille-i balhék után visszadták a kultúrált és sportszerű szurkolásba vetett hitünket.
11. Will Grigg is on fire
Nánánánánná-náná-náná-náná - a Wigan szurkolókon kívüli világ az Eb alatt ismerhette meg a semmiből jött északír csatárnak szentelt szurkolói dalt, ami az torna alatt akkora sláger lett, hogy az eredeti dal újra a slágerlisták élmezőnyében tűnt fel. Ami az olaszoknak 2006-ban a Seven Nation Army volt, az tíz évvel később az északíreknek a Freed From Desire.
12. Egy aprócska sziget nagy menetelése
Ha a magyar válogatott szereplésére azt mondjuk, hogy bravúros, akkor milyen jelző illeti Izland menetelését? A “vikingek” simán továbbmentek csoportjukból, majd az Eb egyik legnagyobb meglepetését okozva kiütötték a titkos esélyesnek kikiáltott Angliát. Gudjohnsenéket végül a házigazda franciák állították meg a negyeddöntőben.
13. Az izlandi kommentátor elveszti az eszét
Az izlandi csapat mesébe illő történetének még volt egy nem várt, de annál szórakoztatóbb mellékszereplője. Az a sikongatás/rekedt üvöltés/hisztérikus roham az osztrákok elleni meccs végén még évek múltán is a fülünkben cseng majd.
14. Anglia: megint nem, de most még kínosabban nem.
A két évvel ezelőtti világbajnokságon csoportutolsóként estek ki Roy Hodgson tanítványai, az idei Európa-bajnokságon legalább a továbbjutás összejött Rooneyéknak. Igaz, nem sok köszönet volt az Izlanddal vívott nyolcaddöntőben; történetének talán legmegalázóbb vereségével búcsúzott Anglia az Eb-től.
15. Joachim Löw és a testszag esete
A 2014-es brazíliai világbajnokság után a németek szövetségi kapitánya megint tett azért, hogy róla beszéljen a világsajtó. Két éve orrturkálás közben bukott le, most a fenekét és a genitáliáit fogdosta meg az egyik meccs alatt, mindezt természetesen élő egyenes adásban. Löw később bocsánatot kért a nem túl gusztusos mozdulatsorért, de így se mossa le soha magáról a herevakaró jelzőt.
16. Cristiano Ronaldo hisztijei
Cristiano Ronaldo 2016-os Eb-szereplését nem góljai, hanem a magyarok elleni meccsen bemutatott őrjöngése és a portugál TV-riporter mikrofonjának elhajítása miatt fogjuk még hosszú évekig felemlegetni. (Bár tény, ez a cikk még a döntő előtt íródik, és ki tudja, mi lesz ott.)
17. Világklasszis született: Antoine Griezmann
Bármi történjék a vasárnapi döntőben, kijelenthetjük, hogy a 2016-os Európa-bajnokság nem Cristiano Ronaldóról vagy Thomas Müllerről szólt, hanem az Atlético Madrid francia támadójáról, aki egymaga hat góllal járult hozzá hazája válogatottjának döntőbe jutásához. Griezmann ezzel a teljesítménnyel megelőzte Zinedine Zidane-t, és egy szintre került Thierry Henryval a francia válogatott örökranglistáján.
18. A Conte-hatás
Vérző orr, őrült kispadmászás - a Conte partvonal melletti viselkedését bemutató képsorok mindent elmondanak, talán még annyit tennénk hozzá, hogy az olasz szövetség és sajtó most sajnálhatja igazán, hogy a selejtezők során végig szkeptikusan álltak a végül a Chelsea-hez igazoló szakvezetőhöz. Conte lehet nem a világ legjobb edzője, de megint bebizonyosodott, hogy félelmetes motivátor, és közepes alapanyagból is képes klasszis csapatot gyúrni (lásd még első szezonját a Juventusnál).
19. Zaza beáll és nekikészül
A Juventus (tartalék) csatárát direkt a tizenegyespárbajra cserélte be Conte a németek elleni negyeddöntő utolsó perceiben, ehhez képest Zaza nemcsak hogy kihagyta a büntetőjét, de a kapu eltaláláshoz is méterek hiányoztak. Mindezt a komikus nekifutással spékelte meg a kopasz támadó, nem csoda, hogy napokig rajta röhögött az internet.
20. Wales csak nem akart hazamenni
Az Eb meglepetéscsapatai közül ők jutottak a legmesszebb, és főleg a belgák ellen nyújtott teljesítményük miatt szurkolt nekik szinte mindenki a portugálokon kívül az elődöntőben. Ahogy a játékosok a himnuszt énekelték, ahogy a szurkolóik a Don’t take me home-ot üvoltötték, attól még Bale ellendrukekrei is megértették, hogy egy kis nemzet legszebb napjainak és legfurvább másnapjainak szemtanújai lehettünk.
21. Robson-Kanu villanása a belgák ellen
Az a csel egy az angol másodosztályban játszó csatártól azért több volt egyszerű pimaszságnál. Ahhoz, hogy valaki ilyet meghúzzon egy válogatott történetének legfontosabb meccsén, minimum ihletett állapotban kellett pályára lépni.
22. Shaqiri ollózós gólja
Shaqirinek kifjezetten nehéz szezonja volt a Stoke-ban, de az Eb-n bőven megcsillantotta képességeit. Ha valaki egy ki-ki meccsen ollózva lő gólt, arról nincs mit elmélkedni, egyszerűen csak gyönyörködjünk a mozdulatsorban.
23. Kassai is back!
Mélyről kellett visszaküzdenie magát, de Kassai Viktor (és segítői csapata) az Eb-n nyújtott teljesítményével visszakerült a bírói elitbe, és ugyan a döntőt nem ő vezeti, jó volt látni, hogy úgy hozta le a meccseit, hogy másnap alig foglalkoztak a döntéseivel a nemzetközi sajtóban.
24. Ibrahimovics búcsúja
Ugyan több ikonikus alakot (Czech, Casillas) is várhatóan az Eb-n láthattunk utoljára válogatott mezben, de a legszemetűnőbb változás a jövőben garantáltan az Ibrahimovic nélküli svéd válogatott lesz. Ibrának és a svédeknek ráadásul nem is sikerült jól ez az Eb, így a szokásosnál is keserédesebb ez a búcsú.
25. A tiki taka halála
A spanyol csapat horvátoktól és olaszoktól elszenvedett veresége mutatott rá, hogy a labdabirtokláson alapuló rövidpasszos játékra már megvan az ellenszer válogatott szinten is. Ez egyben azt is jelenti, hogy ez az Eb inkább a szervezetten védekező, épp ezért nem annyira látványosan játszó csapatoknak kedvezett. De fordul még a kocka.