Az A csoportban a házigazda Oroszország, a kétszeres vb-győztes Uruguay, a Mohamed Szalah által vezetett Egyiptom, illetve a torna egyik leggyengébb csapatának tartott Szaúd-Arábia került össze.

Kezdjük a rendező oroszokkal, akiket az elkövetkező hetekben sokszor hallunk majd szbornaja néven emlegetni (egyszerűen válogatottat jelent). Mit tudunk róluk? Az biztos, hogy nem ez minden idők legjobb orosz csapata, sokan már azt is meglepetésnek tartanák, ha a csoportból tovább jutnának, de persze ennél is többen meglepődnének, ha pont a házigazda oroszok nem jutnának tovább. A szövetségi kapitány Sztanyiszlav Csercseszov megosztó figura. Akivel tudott, összebalhézott a keretből, egyik legjobb középpályását, Igor Gyeniszovot ezért ki is hagyta. Még így is erősségük lehet a nagy teherbírású középpálya, gyenge pont lehet viszont a védelem, amely legutóbb egy éve úszott meg meccset kapott gól nélkül. 

Uruguay-i csatár Edinson Cavani az uruguayi labdarúgó-válogatott edzésén Oroszországban.

AFP / Martin Bernetti

A csoport legfőbb esélyese Uruguay, hirtelen nem is tudunk jobb csatárpárost mondani a Suarez–Cavani-duónál. Oscar Tabarez jól ötvözte a rutint és a fiatalokat. Ennek eredménye a középpálya kicserélése. Gyenge pontjuk lehet viszont a sebezhető szélső védelem, és az, hogy akár a náluk gyengébb csapatok ellen is hajlamosak szenvedni, márpedig a csoportjukban mindenki gyengébb náluk.

Az egyiptomiak egyvalakiben bíznak, és Hector Cuper szövetségi kapitány is egyetlen világklasszisára épít, Mohamed Szalahra, valamint a stabil védelemre. A Premier Leagueben edződő játékosokkal és kontrajátékkal fognak próbálkozni. Érdekes, de Szalah akár a gyenge pontja is lehet a csapatnak, annyira függnek tőle, hogy az egész csapatot lehúzhatja, ha gyenge napot fog ki. Más kérdés, hogy ki tenne mást a helyükben. 

A csoport utolsó tagja Szaúd-Arábia, amely akár meglepetést is okozhat Juan Antonio Pizzi támadó felfogású taktikájának köszönhetően. Spanyol légiósokkal (igaz őket a szövetség kvázi bevásárolta a spanyol csapatokhoz), gyors támadókkal, hátul viszont alacsonyabban jegyzett labdarúgókkal igyekeznek csodát tenni.

A B csoportban az Eb-címvédő portugálok, a 2010-es vébégyőztes spanyolok, a 20 év után visszatérő Marokkó és a csoportból még soha tovább nem jutó Irán szerepel.

Portugál csatár Cristiano Ronaldo edzées közben Kratovoban.

AFP / Francisco Leong

Cristiano Ronaldo és társai két éve nagy meglepetésre felültek Európa trónjára. Fernando Santos nem szemet kápráztató focival nyert. Erősségük lehet a fiatal és mozgékony támadósor, Bernardo Silva, Gelson Martins vagy Adrien Silva épp úgy bevethető, mint Ronaldo hű fegyverhordozója, Ricardo Quaresma. A védelemben lehetnek gondok, mert Pepe mellett sem az öreg Bruno Alves, sem a Kínában légióskodó Fonte nem biztos pont.

A spanyolok korszakváltáson vannak túl. Julen Lopetegui felgyorsította a tiki-takát, ugyan ez néhány rutinos labdarúgó kihagyásába került. Sok otthon játszó fiatallal, (Saul, Asensio, Isco) könnyen visszaülhet a világ trónjára a spanyol válogatott. Gyengeségük nem igazán van, bár Diego Costa talán nem egy David Villa, ahogyan 4 éve kiderült. 

Az afrikai kontinenst meghódító Hervé Renard kijuttatta a vébére az utoljára 1998-ban induló Marokkót. Az ajaxos Hakim Zijes korunk egyik legnagyobb irányító tehetsége, a juvés Mehdi Benatia pedig a stabil védelmet irányítja. Gyors játékukkal meglephetik ellenfeleiket. Gyengeségük az lehet, hogy nagy tornákon nincs rutinjuk. 

Carlos Queiroz a 4 évvel ezelőttihez képest jobb csapattal megy a vb-re. Irán balszerencséje, hogy nehéz csoportba kerültek, pedig jó játékosaik vannak. A selejtezőkön kapott mindössze 2(!) gól beszédes adat. Ettől függetlenül továbbjutást nem vár tőlük senki, mármint az irániakon kívül.