Januárban lett volna 104 éves.
Csütörtök hajnalban elhunyt Keleti Ágnes ötszörös olimpiai bajnok tornász, a Nemzet Sportolója, Magyarország legtöbb olimpiai éremmel rendelkező női sportolója, aki a világ legidősebb élő, egyben a világ valaha élt legidősebb ötkarikás aranyérmese volt.
Szívelégtelenség és légzési nehézségek miatt még decemberben, kritikus állapotban szállították kórházba.
Nem foglalkoztat. Az ellenben igen, hogy halálom után Magyarországra kerüljek. Szeretném ugyanis, ha elégetnének, és ezt Izraelben nem tehetik meg
– mondta az Indexnek 2005-ben Keleti Ágnes arra a kérdésre, mit szeretne, hogyan emlékezzenek rá Magyarországon.
A tornászlegenda, a Nemzet Sportolója, minden idők legidősebb olimpiai bajnoka, Magyarország legtöbb olimpiai éremmel rendelkező női sportolója Klein Ágnes néven született 1921. január 9-én, 18 évvel később pedig már magyar válogatott tornász volt. Saját bevallása szerint csellista akart lenni, a zene volt az, ami igazán érdekelte, de a II. világháborúban el kellett adnia hangszerét, így ez az álma végül nem teljesülhetett.
A mozgás sosem állt tőle távol, korábban úszott és evezett is, a tornát pedig mindenféle elhivatottság nélkül kezdte el. Első magyar bajnokságát 1940-ben nyerte, de zsidó származása miatt még abban az évben eltiltották mindennemű sporttevékenységtől. A fiatal tornásznak nagy jövőt jósoltak, ám a német megszállás miatt a túlélés került mindenek elé. Ezt az időszakot álnévre szóló papírokkal Szalkszentmártonban vészelte át, apja viszont odaveszett, Auschwitzban érte a vég. Első férje Sárkány István magyar tornász és olimpiai tornabíró volt, akivel 1944 és 1950 között voltak házasok.
Ő maga szűcssegédnek állt, majd a lőszergyárban kapott munkát, a nyilas rémuralom idején pedig a városparancsnok-helyettes cselédje is volt. Egyik nap a házukat bombatalálat érte, mindenük odaveszett, ekkor azonban még nem fordult meg a fejében, hogy elhagyja az országot. Mindössze két évvel az 1948-as londoni olimpia előtt kezdte meg a felkészülését, ám a debütálására még várnia kellett, ugyanis két héttel a versenye előtt bokaszalag-szakadást szenvedett. Négy évvel később, Helsinkiben már semmi nem állította meg, talajon olimpiai bajnok lett, csapatban ezüst-, felemás korláton és kéziszercsapatban bronzérmet nyert.
1947 és 1956 között összesen 46 magyar bajnoki címet szerzett, ebből tízszeres egyéni összetett magyar bajnok, hétszeres csapatbajnok lett. Kivívta az örökös bajnoki címet, nála többször senki nem nyert tornászbajnokságot Magyarországon. 1949-ben a főiskolai világbajnokságon négy arany-, valamint egy-egy ezüst- és bronzérmet szerzett. Az 1954-es római világbajnokságon felemás korláton és a kéziszercsapattal is győzött, emellett még egy ezüst- és egy bronzérmet is gyűjtött. A csúcsra 1956-ban, Melbourne-ben ért fel.
„Azt hittem, hogy már túlságosan öreg vagyok ahhoz, hogy győzhessek. Még most sem hiszem el, hogy ennyi aranyérmet nyertem” – idézi Keleti Ágnes szavait a Fejér Megyei Hírlap 1956. decemberében, miután a magyar tornász négy olimpiai aranyérmet nyert (talaj, gerenda, felemás korlát és kéziszercsapatban), egyéniben és csapatban pedig második lett, mindezt részleges Achilles-ín-szakadással. Az ekkor 35 éves Keleti összesen öt olimpiai arannyal, három ezüsttel és két bronzéremmel fejezte be pályafutását.
A korabeli újságok gyakorlatilag tényként közölték, hogy Keleti Ágnes hazatér Ausztráliából, majd 1956. december 18-án a Fejér Megyei Hírlap már arról írt, az olimpiai bajnok tornász egyedüliként külön engedélyt kapott rá, hogy később indulhasson vissza Magyarországra. Ezt végül nem tette meg, rövid ideig Ausztráliában élt, majd Izraelben telepedett le, ahol ahol főiskolai tanár és edző volt. Itt ismerte meg második férjét, Bíró Róbertet, akitől két fia született, Dániel és Rafael.
Először 1983-ban tért vissza Magyarországra, a Budapest Sportcsarnokban rendezett világbajnokságra, majd a rendszerváltás után egyre gyakrabban utazott haza, később lakást is vett magának és fiainak. Utolsó éveit Budapesten, egy belvárosi lakásban élte le két gondozójával. 2024 elején a Sportal járt nála látogatóban 103. születésnapja alkalmából, ahol egy kézfogás után úgy fogadta a hozzá érkező újságírót:
Erőm az van, csak eszem nincs.
Egyik gondozója, Andrea arról beszélt a lapnak, Keleti Ágnes „mindent tud, mindent megért, csak egyet nem, hogy ő tényleg ilyen idős”.
A politikát uraló arrogancia és a lebutított beszédmód erős apátiát okozott a társadalomban, de most ez változóban van – mondja Radnóti Sándor művészetfilozófus, aki szerint a kultúrát ízlésterrorral sem tudják megingatni. HVG-portré.
A Tisza Párt elnöke arra kérte a magyar rendőröket, hogy a szombati Pride-on a magyar embereket védjék meg.
Érthetetlennek tűnhet, hogy a szexuális kisebbségek negatív megkülönböztetése zajlik ma Magyarországon, miközben a magyarok nem keveset tettek hozzá a homoszexualitás kultúrtörténetéhez.
Az Európai Bizottság a szervezés egyes elemei miatt eljárást indíthat.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
A jelentős indulótőkével is megtámogatott alapítvány már dátumot sem mond, mikorra várható a régóta ígért beruházás.
