Bizonyára mindenkinek van egy olyan ismerőse, aki mindig mindent jobban tud másoknál, és bármilyen témáról is legyen szó, biztosan megmondja a tutit. Az amerikaiak abban a „szerencsés” helyzetben vannak, hogy az elnökük is egy ilyen ember. Donald Trump az utóbbi hetekben már bebizonyította a vámháborúval, hogy a gazdasághoz nem sokat konyít, de időről időre azt is megmutatja, hogy országa kedvenc sportjához, az amerikai futballhoz sem.

Már üzletember korában is nagy vágya volt, hogy legyen egy saját NFL-csapata, ám a kísérletei rendre elbuktak. Célja eléréséhez 1984-ben állt a legközelebb, amikor 50 millió dolláros ajánlatot tett Clint Murchisonnak, a Dallas Cowboys alapítójának és akkori tulajdonosának, de később elállt az üzlettől. Trump nemcsak a csapat sikerében nem hitt, de abban sem, hogy anyagilag megtérülne ez a befektetés.

„Sajnálom azt a szerencsétlent, aki megveszi majd a Dallas Cowboyst, mert egy vesztes csatába indul el. Ha nyernek, akkor nincs semmi, eddig is nyertek. Ha viszont veszítenek, ami valószínűnek tűnik, mert komoly gondjaik vannak, akkor egy vesztesként fog rá emlékezni a világ” – fejtette ki egy interjúban a New York Timesnak.

A Dallas Cowboys Super Bowl-győzelmének ünneplése 1993-ban

AFP / Tim Roberts

Gyorsan bebizonyosodott, hogy ennél nagyobbat aligha tévedhetett volna. Jerry Jones amerikai üzletember 1989-ben megvásárolta a franchise-t, amely gyors egymásutánban három bajnoki címet is szerzett (1992-ben, 1993-ban és 1995-ben), jelenleg pedig 11 milliárd dollár az értéke (ez három milliárddal több, mint bármelyik másik NFL csapaté). A sors iróniája, hogy a ’90-es évek Dallasának egyik legjobb játékosa az a Deion Sanders volt, akinek a fiát az amerikai elnök sajátos stílusában vette védelmébe a napokban.

Szombaton ért véget a tengerentúli profi amerikaifutball-liga játékosbörzéje, azaz az NFL Draft, amelynek egyik legnagyobb szenzációja az volt, hogy a sokak által nagy tehetségnek kikiáltott Shedeur Sanders, Deion fia csak az 5. kör 144. helyén kelt el. Ezen láthatóan Trump is nagyon meglepődött, ugyanis saját közösségi oldalán lehülyézte az NFL csapattulajdonosokat. „Mi van az NFL tulajdonosokkal, hülyék? Deion Sanders nagyszerű egyetemi amerikaifutball-játékos volt, és még nagyobb sztár lett az NFL-ben. Emellett nagyon jó edző is, életrevaló és okos! Az ő fia, Shedeur ezért fenomenális géneket örökölt, és minden adottsága megvan ahhoz, hogy nagy játékos váljon belőle. Azonnal le kellene igazolnia egy olyan csapatnak, amely nyerni akar. Sok szerencsét Shedeur, és üdvözlöm a csodálatos édesapádat is” – fakadt ki az amerikai elnök. Ez nagyjából olyan, mintha Orbán Viktor azon problémázna, hogy nincs elég Puskás Akadémia-játékos a válogatott keretében. És állítása szerint ilyet nem tenne, ugyanis megállapodást kötött Rossival: ő nem szól bele a nemzeti tizenegy összetételébe, a szövetségi kapitány pedig a kormányzásba.

Ebben a cikkben most arra keressük a választ, miért kelt el ilyen későn a Drafton Shedeur Sanders és milyen jövő várhat rá a világ legkeményebb bajnokságában.

Az utóbbi évek legnagyobb draftdrámája

A draft az egyik legfontosabb esemény az NFL-csapatok naptárában, ilyenkor ugyanis vérre menő küzdelem zajlik a legjobb egyetemi játékosok megszerzéséért. A liga azt az igazságos rendszert találta ki, hogy amelyik csapat a legrosszabbul teljesített az előző évben, az választhat először, a bajnok pedig utoljára. Ez persze nincs kőbe vésve, a csapatok előszeretettel cserélgetnek draftcetliket, de ennek a metódusnak hála viszonylag kiegyenlített a mezőny.

Amerikában nagy hagyománya van, hogy a draft előtt a nagyobb internetes portálok és magazinok leszimulálják, kit, mikor és melyik csapat választ majd ki. Ez az úgynevezett mock draft, amelyen rendre előkelő helyen szerepelt történetünk hőse, Shedeur Sanders. Sokakat már az is meglepett, hogy nem kelt el az első körben, de az, hogy az ötödikig csúszott hátra, nagy felháborodást keltett a vele szimpatizálók körében. A helyzet azonban sokkal bonyolultabb ennél.

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Shedeur Sanders (@shedeursanders) által megosztott bejegyzés

Vérmérséklettől függően a „nem meglepő, hogy így alakult” és a Trump-féle véleménynyilvánítás között szinte mindenféle reakció előfordult a szakértők között. Sanders helyzetéről a vita továbbra is éles és vélhetően nagyban meghatározza majd a következő heteket is az NFL-ben, a történtekről pedig úgy beszélnek, mint az utóbbi évek legnagyobb draftdrámájáról. Mi állhat a háttérben?

A képességei nem kiemelkedőek

Sanders ügyét érdemes kettébontani. Objektíven nézve az nem meglepő, hogy miért nem vitte el senki az első körben. Egy amerikaifutball-csapat legfontosabb játékosa az irányító, az edző meghosszabbított keze, aki teljhatalmú úr a pályán, és mint ilyen, fontos, hogy képességeit tekintve is az egyik legjobb legyen, a Sandersről szóló elemzések viszont egyértelműen azt mutatják, vannak nála jobb opciók is. A hosszú labdáira remek értékeléseket kapott, de a pontosságát és a karerejét már inkább csak jónak és nem kitűnőnek látták a szakértők, a rövidebb passzai pedig pontatlanok, így azoknál a csapatoknál szóba sem jöhetett, akik a gyors játékokra építenek. Emellett túl sokáig tartogatja magánál a labdát, és nem elég atletikus. Láthatóan Sanders kicsit másképp látja a dolgot:

Azzal, hogy végül csak a 144. helyen választották ki, az is eldőlt, hogy jövendőbeli munkaadója vélhetően nem kezdő játékosként számol majd vele. Az NFL-ben a tartalék irányító általában a legnépszerűbb fickó a városban. A szurkolók imádják őket, és sokszor akkor is értük lelkesednek, amikor a kezdőjátékos nincs jó formában. Bár sok csapat abszolút kiemelten kezeli a tartalék irányító pozícióját, sokkal szerencsésebb, ha egy „ismeretlen” név ül a padon. Shedeur Sanders nem ilyen. A Hírességek csarnokába is beválasztott NFL legenda, Deion Sanders fia már most nagyobb népszerűségnek örvend a rajongók körében, mint a liga jelenlegi kezdő irányítóinak jelentős része.

Persze vannak olyan irányítók, mint Patrick Mahomes, Lamar Jackson, Josh Allen, vagy Joe Burrow, akiknek a helye megingathatatlan, de a legtöbb kezdőjátékosra vélhetően rossz hatással lenne a Sanders körüli felhajtás. Emlékezzünk csak vissza 2014-re, amikor a New England Patriots edzőjét, Bill Belichicket azzal nyaggatták, talán ideje lenne a minden idők legjobbjának tartott Tom Bradyt leültetni a padra és megadni a lehetőséget Jimmy Garoppolónak. Ha Brady akkor nem volt immunis, akkor most ki lenne az? Emellett az sem elképzelhetetlen, hogy a kezdő irányító mentálisan elég erős ahhoz, hogy kezelje a rá nehezedő nyomást, de mi a helyzet az öltöző többi tagjával, az edzőkkel vagy a tulajdonosokkal? Az irányítóval kapcsolatos kérdések áradata lehet a leggyorsabb módja annak, hogy egy csapat egyensúlya megbillenjen.

A túlzott felhajtás

Deion Sanders jócskán tett azért, hogy a fia körül ekkora felhajtás legyen. Mivel apján kívül soha nem volt más edzője, Shedeur egy buborékban nőtt fel, ahol Deion csak a szépet és a jót látta meg benne, a hiányosságait pedig elfedte, ez pedig talán túlzott önbizalommal vértezte fel a fiatal irányítót. Ha van valami, amit a tulajdonosok, általános igazgatók és a vezetőedzők még a mai modern korban is utálnak, azok az öntelt játékosok. A tiszteletlenséget és az arroganciát a legritkább esetben tolerálják, pláne akkor, ha a szóban forgó játékos nem rendelkezik elit képességekkel.

10 minutes of Shedeur Sanders’ highlights pic.twitter.com/AJMWtvrjvW

— Colorado Buffaloes Football (@CUBuffsFootball) April 26, 2025

Az ifjabbik Sanders persze kimagasló játékosként gondol magára, ahogyan azt apjától (és az amerikai elnöktől) is visszahallotta, ennek köszönhetően nem vett részt a combine-on sem, ahol a draft előtt letesztelik a játékosok képességét, és az NFL-csapatokkal való megbeszéléseken is felemásan teljesített. Néhány helyen jó benyomást keltett, máshol viszont borzalmasan viselkedett, ez a kettősség pedig nyugtalanító volt a csapatvezetők számára. Apja nem rejtette véka alá Shedeur azon tervét sem, hogy ha nem olyan csapathoz kerül, ahol szívesen játszana, akkor cserét kér majd. Lehet, hogy így próbált meg taktikázni, de láthatóan fordítva sült el, mint ahogyan szerette volna. A hozzáállása nem azt erősítette az NFL szakvezetőiben, hogy képes lenne vezéregyéniséggé válni a pályán, és azon kívül is, ez pedig az egyik legfontosabb tulajdonsága egy irányítónak.

Mi lesz veled Shedeur Sanders?

Az igazsághoz hozzátartozik az is, hogy az idei draft előtt viszonylag kevés olyan csapat volt, amelynek irányítógondjai lettek volna. A Tennessee Titans az első helyen választotta Cam Wardot, a New York Giants huszonötödikként Jaxon Dartot, a New Orleans Saints pedig negyvenedik helyen Tyler Shough-t. Ezeken a csapatokon kívül Pittsburghben, Clevelandben és Indianapolisban merülhetett fel, hogy irányított hozzanak, de a Steelers továbbra is Aaron Rodgers válaszát várja, a Brownsnál irányítódömping volt Deshaun Watsonnal, Kenny Pickett-tel és Joe Flaccóval, a Colts helyzete pedig talán nem megnyugtató Anthony Richardsonnal és Daniel Jonesszal, de nem biztos, hogy az ő helyzetükben az lenne az ideális megoldás, ha még valakit a nyakukra visznek.

A Cleveland végül belement a játékba, Sanders mellett pedig megszerezte Dillon Gabrielt is, így öt irányítóval vág neki a felkészülésnek. A botrányt botrányra halmozó Watson vélhetően az utolsó utáni lehetőségét kapja meg a Brownstól, Kenny Pickett ugyan idén Super Bowlt nyert a Philadelphia Eaglesszel, de csak csere volt, Joe Flacco szintén Super Bowl-győztes irányító, de 40 évesen aligha rá építenék a csapatot, Dillon Gabriel pedig Sandershez hasonlóan újonc évét tölti majd idén, így velük kapcsolatban az a legnagyobb kérdés, hogy mennyire tudják felvenni a liga ritmusát. Ilyen nevek mellett Sandersnek jó esélye lehet arra, hogy még ebben a szezonban pályára kerüljön, kérdés, hogy erre Cleveland-e a megfelelő város. A Browns híresen nagy irányítótemető, az ezredforduló óta már több tucat irányítót fogyasztott el a csapat, de a bajnoki cím közelébe egyikükkel sem tudtak odaférni.

Shedeur és Deion Sanders

Instagram / shedeursanders

Sanders előtt vannak jó példák is. Az egyik a már említett Tom Brady, aki az ezredforduló elején 199. helyen kelt el, majd egy sérüléshullámnak köszönhetően megkapta a lehetőséget, karrierjét pedig hét Super Bowl-győzelemmel fejezte be. De említsük meg Brock Purdyt is, akit 2022-ben legutolsóként választott ki a San Francisco 49ers, ennek ellenére a döntőbe vezette csapatát 2024-ben. Sandersen a világ szeme, hogy bebizonyítsa, képes megcáfolni a bírálóit. Ha apját a háttérbe tudja szorítani, kicsit több szerénységet gyakorol, tanul a veterán Joe Flaccótól, és valóban olyan jó, mint ahogyan azt magáról hirdeti, akkor már idén megkaphatja a lehetőséget. Az ő sztorija kétféleképpen érhet véget: vagy egy hollywoodi filmért kiáltó sikerrel, vagy csúfos bukással.