Hírlevelek
Menü

Olvasási mód:

Betűméret:

Betűstílus:

Rovatok Bolt Súgó

Üdvözöljük a HVG.hu-n! A lenti gombra kattintva megismerheti megújult oldalunkat!

Indítás
Lenthár Balázs
Szerzőnk

Lenthár Balázs

Budapesti fura szerzetek: Az első világháborús fekete honvéd legendája
Lenthár Balázs hvg360

Budapesti fura szerzetek: Az első világháborús fekete honvéd legendája

Lassanként közismertté válik az a fotó, amit egy fővárosi folyóirat, az Élet közölt 1915 tavaszán egy, körúton korzózó, honvédegyenruhát viselő fekete - vagy korabeli szóhasználattal élve - szerecsen férfiről. A korabeli lapok három, egymástól lényegi elemeiben is eltérő verzióban tálalták a férfi történetét, így még hősünk valódi nevét is bizonytalanság övezi. Ami biztos, hogy a Magyar Királyi Honvédségnek volt legalább egy fekete katonája.

Egy fél pozsonyi csata áráért is lehet kiváló dokumentumfilmet forgatni a honfoglaló magyarokról
Lenthár Balázs hvg360

Egy fél pozsonyi csata áráért is lehet kiváló dokumentumfilmet forgatni a honfoglaló magyarokról

A Lovakon, nyergekben több szempontból is páratlan alkotás, részben azért, mert a tudományos élet képviselői (történészek, régészek) és a hagyományőrzők együttműködésének gyümölcseként jött létre, részben pedig azért, mert megmutatja, hogy miképpen tud a tehetség, a szakma iránti alázat és a kemény munka felülkerekedni a forráshiányból fakadó nehézségeken.

Lemarházta a hadügyminisztert és tábornokot is akasztott volna – ilyen volt Petőfi politikusnak és katonának
Lenthár Balázs hvg360

Lemarházta a hadügyminisztert és tábornokot is akasztott volna – ilyen volt Petőfi politikusnak és katonának

Bár Petőfi Sándor az 1848-as pesti forradalom egyik vezéralakja volt, az összeférhetetlen természete miatt politikusként gyorsan megbukott és a valamivel sikeresebb katonai pályafutása is konfliktusos volt. Hermann Róberttel, a Magyar Történelmi Társulat elnökével, a Veritas Intézet kutatócsoport-vezetőjével a költő politikai ambícióiról, katonai szerepéről beszélgettünk, többek között kiderül, hogy Petőfi és Kossuth nem szívelték egymást, de megtudjuk azt is, hogy Petőfi volt az egyetlen, akinek sikerült a hadügyminisztérium három vezetőjével is összeveszni.

„A történelem tanulmányozása előtt a történészt kell tanulmányozni” – Ungváry Krisztián előadásán jártunk
Lenthár Balázs Itthon

„A történelem tanulmányozása előtt a történészt kell tanulmányozni” – Ungváry Krisztián előadásán jártunk

Lehet-e bíró a történész? Miért fontos morális ítéletet alkotni a múltról? Milyen szempontok alapján érdemes mérlegelni a történeti narratívák között? A mi történetünk-e a történelem? Mi a különbség egy autoriter állam és egy demokrácia múltfelfogása között? Mi köze a történetírásnak a történész személyéhez? Ilyen és ehhez hasonlóan izgalmas kérdésekre kereste a választ Ungváry Krisztián a Blinken OSA Archívum szervezésében indított előadássorozatának első estéjén.

„A történelem nem szolgája az ideológiának” – interjú II. Andrásról és az Aranybulla-sorozatról Zsoldos Attila történésszel
Lenthár Balázs hvg360

„A történelem nem szolgája az ideológiának” – interjú II. Andrásról és az Aranybulla-sorozatról Zsoldos Attila történésszel

Az Aranybulla-sorozatban megjelenő, pozitív II. András kép alapját lényegében Zsoldos Attila történész, akadémikus kutatásai adták, aki 2010-ben szakított azzal a 2-300 éves trenddel, miszerint a király csak sodródott az eseményekkel és ami jót tett, arra is úgy kényszerítették rá az alattvalói. Mindezek ismeretében nem csoda, hogy Zsoldost is megkeresték a sorozat alkotói, hogy vegyen részt szakértőként a munkában, ám ő a forgatókönyv láttán nemet mondott. Vele beszélgetünk II. András politikájáról, az Aranybulla jelentőségéről, az ellenállási záradék félreértéséről, illetve a történelem és az ideológia viszonyáról. Kiderül az is, valóban egy balkáni összeesküvés végzett-e Gertrúddal, mint azt a sorozat sugallja.

Megtörhető egy nép ellenállása a hátország pusztításával?
Lenthár Balázs hvg360

Megtörhető egy nép ellenállása a hátország pusztításával?

Az ukrán infrastruktúra és más polgári célpontok elleni orosz rakéta- és dróntámadások egyik fontos célja a lakosság moráljának rombolása. Természetesen senki nem örül annak, ha rakétázzák az otthonát, ugyanakkor felmerül a kérdés, hogy mennyire vált be ez a stratégia a történelemben, azaz, rá lehet-e kényszeríteni egy népet pusztán bombázással a kapitulációra?

Vitézzé avattak egy államtitkárt, miközben a cím használatát is törvény tiltja
Lenthár Balázs Itthon

Vitézzé avattak egy államtitkárt, miközben a cím használatát is törvény tiltja

A Vitézi Rendet a második világháború után feloszlatták, bár emigráns szervezetként tovább működött, a rendszerváltás után viszont több ilyen nevű szervezet is alakult Magyarországon. Ami összeköti őket, hogy egyik sem vesz tudomást a vitézi cím használatát tiltó, ma is hatályos törvényről, ráadásul mostanra a kisebbik kormánypárt láthatóan beépült a magát legitim Vitézi Rendnek nevező szervezetbe.

Annyira belejöttünk a hintapolitikába, hogy akkor is csináljuk, amikor semmi értelme
Lenthár Balázs hvg360

Annyira belejöttünk a hintapolitikába, hogy akkor is csináljuk, amikor semmi értelme

A magyar történelem Mohács utáni évszázadainak egy megkerülhetetlen élménye a hintapolitizálás, a XVI-XVII. században a török és a német között őrlődtünk, aztán Trianonig a kuruc-labanc dichotómia határozta meg a közéleti gondolkodásunkat, a két világháború között pedig a revíziós vágyaink diktálta igyekezetből úgy törekedtünk minél jobban profitálni a német orientációból, hogy azért cserébe a kötelező minimumot akartuk nyújtani csak. Ami összeköti a múlt ezen nagy hintajátszmáit, az az, hogy valamilyen formában mindig kényszerpályán voltunk és egy erősen korlátozott mozgástérből próbáltuk kihajtani a legjobbat. Volt, amikor még össze is jött, máskor pedig csúfos kudarcot vallottunk. A hintapolitika ugyanis kockázatos játék, így nagyon fontos, hogy akkor van értelme csinálni, ha van egy nagy közös cél, amiért érdemes dolgozni, ha úgy alakul, még önmagunk ellenében is.

Ilyen, mikor a "békéről" tárgyalnak az oroszokkal
Lenthár Balázs hvg360

Ilyen, mikor a "békéről" tárgyalnak az oroszokkal

Orbán Viktor miniszterelnök újraértelmezte a magyar történelmet, mikor arról beszélt, 1956-ban a béketárgyalás kikényszerítéséért harcoltunk. A valóság azonban nem ez volt, ráadásul az oroszokkal nem is lehetett csak úgy egyezkedni. Az 1956-os szabadságharc leverésére készülő orosz vezetés ugyanis úgy határozott, hogy a tárgyalás örvén elfogják a magyar katonai legfelsőbb vezetés jelentős részét, mintegy idejekorán kikapcsolva őket a későbbi harcokból.

1 2 3 4 5 6 7 8