Tetszett a cikk?

Amerikai hírszerzési források szerint ezek az ügynökök állhatnak a Kreml elleni dróntámadás mögött is.

Háború Ukrajnában
Több mint ezer napja tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Friss cikkek a témában

Ukrajna olyan ügynökök és szimpatizánsok hálózatát nevelte ki Oroszországon belül, akik képesek orosz célpontok elleni szabotázsakciókat végrehajtani, majd elkezdte őket drónokkal felszerelni – mondta a CNN-nek több, az amerikai hírszerzéssel kapcsolatban álló személy.

Amerikai tisztviselők úgy vélik, hogy ezek az Oroszországon belüli ukránbarát ügynökök hajtották végre azt a dróntámadást is, amely május elején a Kremlt érte, úgy, hogy a drónokat Oroszországon belülről indították, nem pedig Ukrajnából repültek Moszkvába.

Nem világos, hogy az elmúlt napokban végrehajtott más dróntámadásokat – köztük egy Moszkva melletti lakónegyedet célzó csapást és egy másik, dél-oroszországi olajfinomítók elleni támadást – szintén Oroszországon belülről indították-e, vagy hogy az ukránbarát ügynökök hálózata hajtotta-e végre egyáltalán.

Amerikai tisztviselők azonban úgy vélik, hogy Ukrajna szabotázssejteket alakított ki Oroszországon belül, amelyek ukránbarát szimpatizánsokból és az ilyen típusú hadviselésben jól képzett ügynökökből állnak.

Szakember vizsgál egy ukrán drón által megtámadott épületet Moszkvában 2023.május 3-án
AFP / Kirill Kudryavtsev

A tisztviselők nem tudták egyértelműen megmondani, hogy Ukrajnának hogyan sikerült a drónokat az ellenséges vonalak mögé juttatni, de két forrás a CNN-nek elmondta, hogy az ukránok jól bejáratott csempészútvonalakat alakítottak ki, amelyeken keresztül drónokat vagy drónalkatrészeket lehetett Oroszországba küldeni, ahol azokat aztán össze lehetett szerelni.

Egy európai hírszerzési tisztviselő megjegyezte, hogy az orosz–ukrán határ hatalmas és nagyon nehezen ellenőrizhető, így alkalmas a csempészetre – amit szerinte az ukránok az oroszbarát erők elleni háborújuk évtizedének nagy részében már nagy erőkkel folytattak.

Bemutatjuk az orosz partizánokat, akik Putyin ellen harcolnak

Oroszországban és a gyakorlatilag orosz megszállás alá került Fehéroroszországban egyre aktívabbá válnak a Putyin-rezsim ellen fegyverrel harcoló gerillák, több forrás szerint ők állnak a Kreml elleni drónos akció mögött is. Közben nő az ukrán hadsereg kötelékében küzdő orosz egység, az Oroszország Szabadsága Légió szerepe is.

„Azt is figyelembe kell venni, hogy ez Oroszország határvidéke” – mondta a tisztviselő. „A túlélés mindenki számára probléma, így a készpénz csodákra képes.”

A CNN-nek nyilatkozó források szerint az is homályos, hogy pontosan ki irányítja ezeket az ügynököket, bár amerikai tisztviselők úgy vélik, hogy az ukrán hírszerzésen belüli elemek is érintettek. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök általános irányelveket szabott meg arra vonatkozóan, hogy meddig mehetnek el a hírszerző és biztonsági szolgálatok – mondta két forrás –, de nem minden művelethez van szükség az ő jóváhagyására.

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat vezetőjének szóvivője a CNN kérdésére sejtelmesen csak annyit felelt, hogy szerinte a rejtélyes robbantások és dróncsapások Oroszországon belül folytatódni fognak.

Az Adam taktikai csoport ukrán katonája drónt működtet Bakhmut közelében
AFP / Natalia Kolesnikova

A források szerint az elmúlt évben több esetben is lehetett hallani Oroszországból titokzatos tüzekről, robbanásokról, és ezek intenzitása nagyjából a Kreml elleni támadástól számolva megnövekedett. Az is biztos, hogy az ukrán vezetés egy része egészen biztosan nem zárkózik el a meredekebb ötletektől, ha azzal odacsaphatnak az oroszoknak. Kirilo Budanovról, a katonai hírszerzés fejéről például köztudott, hogy nagyra értékeli a szimbolikus tetteket, és maga is gyakran áll elő kifejezetten pimasz hadműveleti tervekkel.

Az éve elején kiszivárgott Pentagon-iratokból az is kiderült, hogy az amerikai hírszerzés igyekezett lebeszélni Budanovot arról, hogy a háború egy éves évfordulóját Oroszország elleni támadásokkal „ünnepelje meg”, ám pár nappal az évforduló után mégis drónokat észleltek Moszkva környékén. Egy másik kiszivárgott dokumentum szerint Zelenszkij arról beszélt, hogy a Rosztov környéki orosz raktárakat kellene drónokkal támadni. Azt nem tudni, hogy mi lett ezzel a tervvel, ami azonban tény, hogy több olajraktár Rosztov környékén kigyulladt, feltételezhetően dróntámadás következtében.

„Az egyetlen kommentárom, hogy oroszokat ölünk” – reagálta Budanov a Darja Dugina meggyilkolásával kapcsolatos újságírói kérdésre – „és addig fogunk oroszokat ölni bárhol a világon, amíg Ukrajna győzelmét el nem érjük – tette hozzá.

Ukrán katonák drónpilóta kiképzésen
AFP / Narciso Contreras

Bár a nagy nyilvánosság előtt a nyugati és főleg az amerikai vezető tisztviselők eddig elítélték az Oroszország elleni támadásokat, és az esetleges eszkalációra figyelmeztettek, bizalmasan mégis megosztották a CNN-nel, hogy az új ukrán stratégiát meglehetősen okosnak tartják, elvégre ezzel rákényszerítik az oroszokat, hogy szűkös erőforrásaikból a határaik védelmére is áldozzanak, miközben bármelyik pillanatban megindulhat az ukrán ellentámadás.

A brit külügyminiszter is arról beszélt, hogy Ukrajnának joga van a határain túl is orosz katonai célpontokat támadni. Az ilyen támadásoknak a francia vezérkar műveleti parancsnoka, Nicolas Vaujour ellentengernagy szerint is üzenetértékük van, és nem csak a Kreml urai, de az orosz lakosság felé is.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!