Míg a békák, szalamandrák és tengeri sünök bizonyítottan képesen szaporodni mikrogravitációs körülmények között, azaz súlytalanságban, az űrbe küldött emlősöknél mindez már jelentős problémákkal jár. A japán biológuscsoport azt szimulálta, milyen lehet az emlősök embrionális fejlődése alacsony gravitációs körülmények között.

A kutatók egerek petesejtjeit és spermiumait helyezték el egy klinosztátban, egy olyan eszközben, amellyel hagyományos esetben azt vizsgálják, miként hat a nehézségi erő a növények növekedési mozgására, a súlytalanság állapotát szimulálva mindezzel. A petesejteket megtermékenyítették, majd egy részüket kivették a klinosztátból, hogy a földi gravitációban fejlődjenek tovább.

A kutatók arra figyeltek fel, hogy míg a szimulált mikrogravitációs körülmények között a megtermékenyítés rendben lezajlott, a klinosztátban a sejtek sokkal nehezebben tudtak osztódni és fejlődni azoknál, amik kikerültek a "normális" gravitációba. A klinosztátban jóval kevesebb embrió fejlődött ki, az ezekből megszületett egerek egészségi állapotáról pedig a tudósok nem szolgáltak semmilyen információval. Az mindenesetre biztos, hogy az emlősök embriói kifejezetten érzékenyek a gravitáció változásaira, az emberek pedig vélhetően bajosan tudnak csak szaporodni olyan helyeken, ahol a gravitáció eltér a Földétől.