Trianoni időutazás: percről percre az 1920-as aláírás eseményei

Kilencven évvel ezelőtt írták alá a trianoni békeszerződést. A hvg.hu-n percről percre követhették az akkori eseményeket, amelyek itthon és Franciaországban, Versailles-ban történtek.

Most érkezett

10 40

Szentbeszéd a Bazilikában

A lipótvárosi Bazilikában impozáns rendben áll a hatalmas menet, a szentélyhez legközelebb a három elszakított országrész zászlaja, mögöttük a menekültek. A főváros közönsége oly nagy számban jelenik meg, hogy a legnagyobb templom sem tudja valamennyiüket befogadni. A templomban Veni sancte után Kovács Kálmán apátplébános csendes szentmisét mond, amely alatt a templom énekkara régi magyar énekeket, köztük a „Boldogasszony Anyánk” kezdetűt énekli. A mise után imát mondanak a haza jóvoltáért, majd a beteg Zadravecz István püspök helyett Kovács apátplébános beszél. Rámutat arra, hogy az igazságnak előbb-utóbb diadalmaskodnia kell, s a Szent István által korát meghaladó bölcsességgel megalkotott államegységnek helyre kell állnia.

- Ez a remény jövendő fennmaradásunk alapja, ez az a gyökér, amelyből ki fog emelkedni Magyarország évezredes fája. Nem a keserűség, nem a gyűlölet fog bennünket vezetni. De hogy a számadás ideje nem késik sokáig, azt minden magyar ember érzi. Arra az időre tartogassuk azt az elszántságot, amely minden nagy ügynek kísérője, amely nélkül nagy dolgokat létrehozni nem lehet - mondja Kovács.

A hvg.hu a korabeli sajtó alapján megpróbálta rekonstruálni a kilencven évvel ezelőtti eseményeket. A békeszerződés aláírásakor Magyarországon tíz percre megállt az élet, néhány helyen egy órára is felfüggesztették a munkát. A Nemzetgyűlés rendes ülését elhalasztották, de tartottak egy rövid tanácskozást a Magyarország szétdarabolását eredményező szerződés aláírása előtt. Közben Párizs mellett, Versailles-ban nagy volt a készülődés, még a szökőkutakat is beindították a Nagy-Trianon palota környékén. A szerződést délután fél ötkor írták alá, bár a pecsétek már az előző nap rákerültek a megállapodásra. Este a magyar kormány statáriumot hirdetett.

Percről percre
Sorrend megfordítása

1 2 3 4 5

10 31

Mise az Egyetemi templomban

Az Egyetemi templomban hivatalos istentiszteletet tartanak, amelyen Ballagi Aladár rektor és a dékánok vezetésével megjelenik az egyetemi tanács, valamint az egyetem tanári kara teljes számban. A szentmisét Ámon Pál prelátus-kanonok, a Központi Papnevelő Intézet rektora celebrálja "fényes papi segédlettel". Az első evangélium után Wolkenberg Alajos, a hittudományi kar dékánja, lép a szószékre, és szentbeszédet mond.

10 27

Istentiszteletek a Deák és a Kálvin téren

A református Kálvin téri és az evangélikus Deák téri templomokban istentiszteletek kezdőnek tíz órakor. A reformátusokhoz Barabás Samu kolozsvári menekült esperes mond beszédet. Vázolja a magyarságnak ezer éven át keresztényi önfeláldozással teljesített hivatását a nyugati műveltség szakadatlan védelmében. Ezek után zúdítotják most ránk "az emberi poklok minden gonoszságát és szenvedését. Ám a magyarság ősereje nem törik ezeken" - mondja.

10 19

Megérkezett a menet a Bazilikához

Megérkezett a menekültek menete a lipótvárosi Bazilikához, ahol szentmise kezdődik. Az elüldözöttek transzparensein ilyen feliratok olvashatók: "Erdély hontalan fiai és leányai követelik vissza békés otthonukat!" és "Az otthonából kiűzött tizenkétezer waggonlakó tiltakozik a békeszerződés ellen!"

10 12

Bezártak az üzletek, nincs tanítás

Az üzletek zárva maradtak, tíz órakor a főváros összes vendéglője és kávéháza is bezárt, az iskolákban nincs tanítás.

10 06

Tíz percre megáll az élet tízkor

A főváros tanácsa egy órára felfüggeszti ülését – Bódy Tivadar polgármester megnyitotta ugyan a tanácskozást, de azt csak 11 órakor kezdik újra. A törvényszéken tíz percre felfüggesztik a tárgyalásokat. A hivatalokban a hivatalnokok tíz percre "leteszik a tollat". Tíz órakor leállnak a villamosok, a harangok pedig fél órán át zúgnak Budapesten és az ország többi pontján. (A békét egyébként ekkor még nem írták alá, arra délután négy után kerül majd sor.)

09 56

Elmenekült MÁV-osok a menetben

Az erdélyiek után a menekült MÁV-osok külön jelvény alatt vonulnak, az erdészek, majd a "waggonlakók" és a tömegszállások lakói jönnek sorrendben. A menet további részei az észak-magyarországi, majd a dél-magyarországi menekültekből állnak, kik közül a bácskaiak külön nemzeti színű zászlóval vonulnak. A menetben valamennyien zöld gallyakkal, integritási jelvényekkel vesznek részt. (Az integritás a történelmi Magyarország teljes helyreállításának követelését jelenti. Észak- és Dél-Magyarország szintén a történelmi Magyarországon belüli tájegységeket jelenti a korabeli szóhasználatban.)

09 52

"Még az ég is velünk gyászol"

Esik az eső Budapesten, a menekültek menetében sokszor hangzik el a megjegyzés: „Még az ég is velünk gyászol." Az Andrássy út mentén bámészkodók, az ott lakók és a járókelők némán nézik a menetet. A korabeli tudósítások szerint megilletődéssel és együttérzéssel szemlélődnek.

09 38

Némán halad a menet

Néma oszlopban halad a menet az Andrássy úton. A menet élén Kelet-Magyarország felírású lobogó, mellette Magyarország és Erdély uniójának zászlója. A zászló mögött közvetlenül a megszállott törvényhatóságok tisztviselői és követői. (Ezután a cenzúra kihúzott egy szakaszt a Pesti Napló 1920-as tudósításából.)

09 32

Elindult a menet a milleniumi emlékműtől

Elindult az elcsatolt területekről érkezett menekültek menete az ezeréves emlékműtől. Az Andrássy úton mennek, a Bazilikáig, négyes sorokba rendeződve.

1 2 3 4 5