Előrebocsátjuk: a Discovery listáján nem szerepel jó néhány állatfaj, amely rendkívül sokáig él, mert nincsenek elég megbízható adatok róluk. Így például hiányoznak a „ranglistáról” a tengeri szivacsok, mert ezeknek a korát egyelőre nehéz pontosan és megbízhatóan megállapítani. Sőt vannak tenyésztett japán és kínai pontyok is, amelyek állítólag 200 évig is elélnek, ezek az úgynevezett koi-k – róluk és néhány más állatról, illetve a kormeghatározási módszerekről az origo.hu korábbi cikkében lehet bővebben olvasni.

A Discovery által összegyűjtött tíz rendkívül hosszú ideig élő állat közé tartozik – méghozzá a 10. helyen szerepel – a 140 évig élő Allocyttus verrucosus, egy az aranydurbincsok közé tartozó hal, amely 42 cm hosszú, és két kilót nyom. Ez az állat a déltengerekben él elsősorban, mint megtudhattuk, igen hosszan.

Allocyttus verrucosus

Wikipedia

A kilencedik a listán a Hoplostethus atlanticus, vagyis a gránátos sügér, amely 149 évig is elél.

Nyolcadik az aldabrai óriásteknős, amely 152 éves kort érhet meg. Ez a Seychelles-szigetek egyik korallzátonyán, Aldabrán él. E teknős a Wikipedia szerint 20-25 éves korában lesz ivarérett, teljes méretét pedig 40 évesen éri el, vagyis ekkor már 125 centi hosszú és akár 250 kilót is nyomhat ez a hüllő.

Wikipedia

Az Észak-Amerika édesvizeiben élő tavi tok, vagyis az Acipenser fulvescens a lista hetedik helyére került. Ez a hal többnyire a Nagy-tavak vidékén fordul elő, és akár 152 éves is lehet, akárcsak a Seychlles-szigeteken lévő óriásteknős.

A hatodik leghosszabb életű állat az álsügér, vagyis a Sebastes borealis Szibériától Alaszkáig, Kaliforniáig fordul elő a Csendes-óceánban. 157 évig is elél, egy méternél is hosszabb lehet, és súlya is elérheti a 20 kilót. (Egy másik rokonáról később még szó lesz listánkban is.)

Az ötödik helyre került az életét akár 177 évig is eltengető híres galápagosi óriásteknős vagy elefántteknős, amelynek tizenegy alfaja van, és van olyan alfaj (Geochelone nigra abingdoni), amelynek ma már csak egyetlen példánya él vadon – Magányos George.

Wikipedia

A tengeri sünök közé tartozó Strongylocentrotus franciscanus áll a negyedik helyen, 200 éves időtartammal. A tengeri sünök életét nehéz lenne változatosnak mondani, bár vannak, amelyek nem a tenger aljzatába vájják bele magukat, hanem mászkálnak is a mélyben, sőt rendkívül idős korukban is képesek a szaporodásra. 

Wikipedia

Az alsügérhez, vagyis a Sebastes borealishoz hasonló, a Sebastidae családba tartozó Sebastes aleutianus 205 évig élhet, így a lista harmadik helyére kerülhetett. (A skorpióhal-alakúak vagy sárkányfejűhal-alakúak rendjébe tartozó családról van szó egyébként a Sebastidae esetében.) A Sebastes aleutianus hal is a Csendes-óceán északi észén fordul elő, Japántól Alaszkáig, az orosz partvidéki Ohotszki-tengertől az Aleut-szigetekig és Kaliforniáig.
 
A lista második helyén a hatalmas grönlandi bálna található. Ez a sziláscet 211 évig élhet. 136 tonnás súlyát csak a kék bálnáé haladja meg, jóllehet a grönlandinál hosszabb bálnák is vannak a Földön.

Wikipedia

A listavezető négyszáz évvel viszont egy óceáni ehető kagyló, az Arctica islandica, amelyet sellőkagyló néven is emlegetnek. A legidősebb sellőkagylóra walesi tudósok bukkantak rá három évvel ezelőtt Izland partjainál - korát 405-410 évre becsülték a bangori egyetem kutatói. (A kagylók életkorát az úgynevezett növekedési vonalaik megszámlálásával lehet megállapítani. Ezzel a módszerrel azt lehet megtudni, hogy hány évig élt az állat, de azt nem , hogy mikor. A növekedési vonalak a mészvázon láthatók, nemcsak a kagylókon, hanem például a korallokon is.)

Wikipedia

A mészvázak növekedési vonalai naponta (nappaltól és éjszakától függően), havonta (dagálynak vagy apálynak megfelelően) és évente (hideg-meleg évszak szerint) változhatnak. Így állapították meg a tudósok, hogy a paleozoikum kezdetén (542 millió esztendővel ezelőtt) egy év például 420 napból állt. Ez a szám a Föld tengely körüli forgásának lelassulása miatt a mezozoikum kezdetére 385-re, a harmadidőszak elejére (65 millió esztendővel ezelőtt) 370-re csökkent.