A magyar nyelvvel nem boldogul semmilyen online fordítóprogram, és nem is fog. Ez így is van rendjén – rosszul is esne, ha szépséges nyelvünket, amely az egyik legnehezebb és legkomplikáltabb a világon, mindenféle robotok könnyedén értelmeznék.

Az egyszerűbb nyelvtani felépítésű nyelvek esetében (az „egyszerű” itt mindenféle negatív felhang nélkül értendő természetesen) már jobb a helyzet, a sokak által használt közös gyökerű (spanyol, angol, francia, német) nyelvek közötti online fordítás egészen használható.

De még akkor is csak „használható”, és nem tökéletes. Fentiek alapján általánosságban elmondhatjuk, hogy – ha csak nem szavak egyenkénti fordításáról van szó – a fordítóprogramok nem érnek sokat…

Hogy ez a helyzet a jövőben változni fog-e? Valószínűleg igen, a technika és a fordító algoritmusok fejlődnek, a „Google tekercsek” pedig eltűnnek a múlt ködében  (milyen kár, kereshetünk új szállóigét, amin röhögni tudunk itt a szerkesztőségben…)

Addig is, amíg ez az ugrásszerű fejlődés bekövetkezik, itt vannak nekünk a Babelfish, Google fordító és társaik. Mindegyikőjük algoritmusa garantálja a vidám perceket, szerencsére használják is őket szorgalmasan, a világ minden táján.

A fordítóprogramok főleg olyan esetekben népszerűek, amikor egy-egy rövid mondatot, felhívást, reklámszlogent akarnak más nyelvekre átültetni: ebben van is logika, egy-két mondatért nem biztos, hogy érdemes tolmácsot fizetni (több mondat esetén már igen; szerencsére a műfordításokat még mindig emberek végzik a gépek helyett.)

A legszembetűnőbb ez a jelenség az ázsiai országokban, hiszen ők érthető módon még annyit sem tudnak angolul, mint például egy átlag európai: így eshet meg, hogy Japánban/Koreában nagy divat az üzletek feliratait, szórólapjait és hasonlókat a weben fordítani. Gyors, ingyenes és egyszerű. A végeredmény pedig? Nos, olyan amilyen, a képek magukért beszélnek (nekünk a „civilizált reptér” volt a kedvencünk).

Cikkünk, amelyben kigyűjtöttük és leteszteltük a legépszerűbb ingyenes online fordítókat, itt olvasható.