Kicsit szokatlan tesztbe kezdünk, s előre bocsátom, hogy a dolog nagyon nagyon szubjektív több szempontból is. Ezúttal ugyanis kicsit rendhagyó telefonteszt következik, minthogy a Samsung Omnia 7 mint készülék, nem a világ új csodája. Hozza amit hoznia kell, de amitől igazán érdekes, hogy itthon ez az egyik első Windows Phone 7 alapú okostelefon. Ennek megfelelően ez egy kicsit elnyújtott bemutató lesz, hiszen van jónéhány újdonság. Aki nem akar ennyit olvasni, annak viszont mellékeltem videókat is...
Korrekt készülék
A Samsung Galaxy S-nél már áradoztam a Super AMOLED kijelzőről, szóval most rövidítek: gyönyörű a képe, ráadásul mivel 4”-os, kellően nagy is, a felbontása pedig 480x800 pixel. A méretes kijelző ellenére az Omnia 7 nagyjából iPhone 3GS méretű, csak kb. fél centivel magasabb. Hozza a megszokott dolgokat: 1 Ghz-es Snapdragon CPU, 5 megapixeles kamera LED-es vakuval, 802.11n-es wifi, Bluetooth 2.1, A-GPS, 8 vagy 16 GB belső memória, gyorsulásmérő, microUSB port. Mondhatjuk, hogy nem kiemelkedő, de a kornak megfelelő hardver, amelyet a Samsungnál úgy összeraktak, hogy meg sem nyekken, a barnás fém hátlap pedig kifejezetten elegánssá teszi hátulról nézve. Sokkal elegánsabb és biztatóbb a külseje, mint a szintén Samsung Galaxy S-nek.
Elöl a nagy kijelzőn kívül három gomb kapott helyet. Ezek közül a középső egyszerű nyomógomb, rajta egy sokaknak ismerős fehér Windows logóval, a két szélső pedig érintős. Utóbbiakkal érdemes csínján bánni, mert nagyon érzékenyek, így a bal oldalival - a funkciójának megfelelően - akaratlanul is visszaléphetünk a rendszerben az előző tevékenységhez, a jobb oldalival pedig elindíthatjuk a keresőt.
Szemből nézve a bal oldalon csak egy hangerőszabályzót találunk, a jobb oldalon pedig a ki- / bekapcsolásra, illetve a fényképezőgép szoftverének indítására és az exponálásra használható gombok kaptak helyet. Felülre került a 3,5 mm-es fülescsatlakozó és a már említett microUSB csatoló.
A telefont tehát jól összerakták és az erejére sem lehet panaszunk, a kapacitív, multitouch érintőképernyő pedig azonnal reagál mindenre, amit kérünk tőle. Még FM rádió is van (RDS), s a beépített - sajnos mono - hangszóró hangminősége és ereje is kiváló, sőt, a mikrofon is kellően érzékeny, akár hangjegyzetek készítéséhez is.
Zene, videó, rádió... Zune...
Csak azt szeretnénk tudni, a memóriakártyás bővítés lehetősége mi végre maradt ki, ha csak 8/16 GB-os a belső háttértár és közben a készülék akár 720p-s HD videókat is képes rögzíteni, ami ugyebár eszi a helyet… Összességében persze ettől még jó lett az Omnia 7 hardvere, de most vessünk egy pillantást a rendszerre.
Windows Phone 7 - más, mint a többi
De még mennyire! A Microsoftnál valószínűleg úgy gondolták, hogy ha már nem tudják tovább elhúzni az avuló Windows Mobile vonalat, ráadásul sok szempontból totális lemaradásban vannak az iOS-hez és az Androidhoz képest, akkor megpróbálnak valami egészen mást összehozni, amivel aztán vagy nagyon megfogják a látványos és használható újdonságokra nyitott okostelefonos közönséget, vagy ezentúl majd inkább az Office-t és az asztali Windowst csinosítják…
A Windows Phone 7 egy alapjaitól újraírt, és igencsak újragondolt mobil rendszer, amelynek felülete szinte teljesen eltér az eddig megszokott irányvonaltól, legyen szó az iOS-ről, Androidról, Bada OS-ről, Blackberry-ről, vagy éppen a Symbianról.
A Windows Phone 7 felülete szinte él, állandóan mozgásban van, s megszokott kis ikonok helyett itt különféle színű, rajzolatú lapokat látunk, amelyeknek adott esetben állandóan változik a tartalma. Nehéz ezt “versbe foglalni”, de mellékeltem egy videót is, abból kiderül minden. Amikor jóval korábban fotókon és az első videókon láttam ezt a felületet, én speciel rosszul voltam még a gondolatától is, de egy hetes használat után azt kell mondanom, hogy kifejezetten kényelmesen használható, s egy nap után már nincs összevisszaság érzete sem az embernek, sőt, kifejezetten élvezetes lapozgatni.
A home képernyőről egyébként egy érintéssel elérhető a hagyományosabb kinézetű startmenü is, ahol kisebb ikonként megtalálunk minden alkalmazást, beállítási lehetőséget, de természetesen ezek bármelyikét egy mozdulattal odailleszthetjük a home felületre. Sőt, oda szinte bármit delegálhatunk, beleértve a fontosabb konktaktokat, a OneNote mobil változatában írt jegyzeteket, Excel táblázatokat stb.
A home képernyő “ikonjai” mint említettem önálló életet élnek. A kontakoknál változik a fotó és a név megjelenítése, a levelezőnél, üzenetküldőnél látjuk, hány olvasatlan üzenetünk van, a Facebook alkalmazásnál mozaikszerűen váltakoznak az ismerősők képei, a zenelejátszónál pedig az utoljára lejátszott dal, videó egy részlete látszik. Képlékeny az egész massza, ami így leírva borzalmasnak hat, de a gyakorlatban csak látványos, semmiképp sem zavaró.
A rendszer és saját alkalmazásainak felülete meglehetősen puritán, de ízléses, a feliratok elég nagyok ahhoz is, hogy ne csak tökéletes szemmel vagy szemüvegben lehessen használni a készüléket. A lock képernyő is szép nagy karakterekkel írja ki, az időt és a dátumot, mondjuk az üzenetekről már valamivel kisebb méretben tájékoztat.
A home gombbal bármikor visszatérhetünk a főképernyőre, a bal oldali back gomb pedig az előző képernyőre lép vissza, ami lehet az adott alkalmazáson belüli képernyő is, vagy akár egy teljesen más program. Multitask nagyjából úgy van, ahogy az iPhone-on volt, még az iOS 4 előtt…
Az alkalmazásokban szintén “lapokra” vannak osztva a dolgok, például a képkezelőben jobbra/balra lapozva válthatunk a Facebookos képfeltöltések, a korábban megtekintett fotók és a telefonon tárolt fotók nézegetésére használható felületek között. Kicsit fura, hogy a feliratok, sőt néha objektumok is átlógnak egyik lapról a másikra, de megszokható. A People alkalmazásban például a következő lap széle is belóg az aktuális képernyőre.
Közösség, internet és alkalmazások
Ha már a People alkalmazásnál tartunk: a Windows Phone 7-es szinte tökéletes integráltságban működik a Facebookkal, a Microsoft Live szolgáltatásaival, de még a Gmaillel is. Így például a címjegyzékbe automatikusan felveszi a Facebookos, Gmailes címjegyzékben tárolt adatokat (szóval aki boldog-boldogtalannal barátkozik a Facebookon, annak méretes gyűjteménye lesz a telefonon). Azért hogy ne legyen mindenkiből 2-3 változat a listában, az azonos személyek Facebookos, Gmailes és Windows Live-os adatait egymáshoz linkelhetjük, így később egy névjegyen érjük el minden adatukat. A címjegyzékben amúgy villámgyorsan görgethetők a névjegyek, s keresni is remekül lehet közöttük, ha megérintjük az ABC adott betűjét, rögtön a megfelelő részhez ugorhatunk, de elindíthatjuk a keresőt is.
Az üzenetküldő szintén jól sikerült, a kor divatjának megfelelően chat-szerűen látjuk az üzeneteinket, s van mód képek csatolására is. A levelezés kifejezetten kényelmes, s ha már itt tartunk, akkor a szoftveres billentyűzet is egészen kényelmes (fektetett módban is működik). Gyorsan meg lehet szokni a használatát, bár magyar ékezetek csak kalapos változatban csalhatók elő vele, a szokásos “hosszan nyomvatartás” módszerével. Sajnos magyar helyesírás ellenőrzés sincs, sőt, a rendszer felületét sem állíthatjuk át magyarra (mindez persze a jelenlegi állapot, kétlem, hogy így maradna).
A galéria alkalmazás nagyon jól sikerült, egyszerűen élmény vele nézegetni a képeket, ráadásul ez is alapból letölti a Facebookra feltett albumainkat, s mi sem természetesebb, minthogy a beépített kamerával készült fotók megosztásában is segít (no, nem Bluetooth-on, mert arra nincs lehetőség, hanem online).
Kapunk egy Now elnevezésű alkalmazást is, amely időjárás jelentéssel, tőzsdei infókkal és Reutert hírekkel lát el minket. Ez látványos, de nem nyújt többet, mint bármelyik hasonló program.
Izgalmasabb viszont a zene- és videólejátszásra szolgáló alkalmazás, amely szintén majdnem tökéletes. A használata például nagyon kényelmes, ráadásul ha talál online kiegészítő infókat mondjuk egy albumhoz, akkor azt is letölti, például a Blade Runner albumhoz lekapott egy fotót Vangelisről és betette az albumborító és a feliratok mögé. Az egész nagyon Zune utánérzés, ami nem véletlen, de kiválóan sikerült felület. Ráadásul a hangerőszabályzó gombok megnyomásakor egy kis panel jelenik meg a képernyő felső részén, amelyen tudjuk léptetni, szüneteltetni a dalokat, bármely alkalmazásban legyünk is éppen. Mellesleg ugyanitt tudjuk egy érintéssel rezgőre állítani a telefont a hangos jelzések helyett.
A képnézegető egyszerűen remek!
A lejátszó program tehát praktikus, de funkciókban sajnos már hiányos, például a hangszínszabályzó is kimaradt, a videólejátszásnál pedig nem határozhatjuk meg, hogy mondjuk egy film kitöltse a képernyőt.
Az asztali gépen a Zune szoftverre lesz szükségünk
Szintén fájdalom, hogy nincs DivX/XviD támogatás sem, a zenéket és filmeket az ingyen letölthető Zune szoftverrel szinkronizálhatjuk a telefonra, ilyenkor a filmeket a program automatikusan konvertálja a telefonnak megfelelő (mp4) formátumra.
Rendszerez és persze konvertál
Igaz is, Zune szoftver: a jó hír, hogy ez lesz majd hamarosan OS X-re is (ha valamelyik Mac felhasználó Windowsos telefonra vágyna), a rossz hír, hogy nélküle ugyan fel nem teszünk dolgokat (videó, kép, zene stb.) a telefonra, mert USB-s háttértárként nem használható. Ismerős? Jaja, iTunes feeling… Biztosan lesznek majd itt is alkalmazások, amelyek megkerülik…
A Zune afféle multimédia központként viselkedik
Ha már multimédiázunk: a rádió szoftver a végsőkig leegyszerűsített, de a célnak megfelel.
A fényképezőgép szoftvere kényelmesen használható és gyors, számos beállítási lehetőséggel és digitális zoommal. Kár, hogy például a videófelbontást minden könyötgés ellenére sem volt hajlandó megjegyezni, így alapból állandóan VGA módban vett fel a 720p helyett (nem nagy kár érte, mert HD felvételeknél erősen dobálja a képkockákat). A képminőség viszont fotók esetén nem rossz! A mintaképek és videók letölthetők innen.
Azt külön díjazta mindenki akinek a kezébe került a készülék, hogy az elcsettintek fotók vagy videofelvételek balra csúsznak a képernyőn, s azonnal előszedhetők egy laza ujjmozdulattal, ha ellenőrizni akarjuk őket.
A mobil IE sokat fejlődött az elődjéhez képest (ez mondjuk nem lehetett nehéz), viszont a kompatibilitás nem erőssége, se HTML5, se Flash, se Silverlight anyagok megjelenítésére nem képest. Az ACID 3 teszten 12/100 pontot sikerült elérnie, szemben mondjuk az iOS böngészőjének 100/100 pontjával, ami azért nem től fényes, és elég sok esetben tévedett, amikor mobilra is optimalizált oldallal volt dolga, ilyenkor a mobil verzió helyett hajlamos volt az asztali böngészőkre szánt változatot letölteni, ami már csak azért is vicces, mert külön opcióban szabályozhatjuk a beállításai között, hogy melyiket részesítse előnyben. Böngészni viszont kényelmesen lehet vele, és elég gyors is.
Az persze más kérdés, hogy mobilon hányan használják az internetes szolgáltatásokat böngészővel, hiszen például az iPhone-on szinte mindenre találunk egy a webnél sokkal kényelmesebben használható mobil alkalmazást. Ezzel a Microsoft is ellensúlyozhatná a beépített böngésző gyengeségét (ha lesz kellő mennyiségű és minőségű alkalmazás).
A Youtube videókat nem jeleníti meg a böngészőn belül, ehhez külön alkalmazást kellene letölteni, de az sajnos a tesztidőszak alatt még sehol sem volt, majd lesz...
Azt is kicsit furának találtam, hogy a rejtett SSID-t használó wifi hálózatokkal elég mostohán bánik a rendszer: még ha átmenetileg fel is fedjük neki és “összebarátkoznak”, legközelebb újra elfelejti a kapcsolatot, ráadásul nincs lehetőség, hogy felvegyünk ilyen hálózatot, akkor sem, ha amúgy minden adatát tudjuk.
Office…
Kiindulva abból, hogy a Windowsos Office 2010-et és a frissen debütáló Maces Office 2011-et is kiváló irodai csomagnak tartom, arra gondoltam, hogy talán a mobil Office-t is kifogástalanra készíti el a Microsoft. De sajnos nem tették.
A OneNote rész egyébként “király”, az egyik legjobb mobil jegyzetelő, amelybe beilleszthetünk képeket, rögzíthetünk hangfelvételeket és persze írhatunk formázott szöveget is. Ezzel szemben a Word és az Excel mobil változata irtózatosan fapadosak lettek, mind megjelenítés, mind a szerkesztési lehetőségek és kényelem szempontjából. Faramuci lett a függvények kezelése az Excelben, a szövegformázás pedig vicces: bár egy lapon látjuk a formázási lehetőségeket, csak egyet választhatunk ki belőlük (pl. félkövér), ha másikat is szeretnénk alkalmazni, újra elő kell hívnunk a formázási lapot.
Minthogy a rendszerben jelenleg nincs másolás-beillesztés lehetőség, így ez is kicsit visszaveti az irodai csomag használhatóságát. Vigaszul van SharePoint támogatás.
Alkalmazások és fejlesztés
A telefonhoz alapból kapunk még a fentieken kívül térképszoftvert, amely a Microsoft online térképeire épül, de ezzel rendesen navigálni nem tudunk.
Ennél többet alapból nem tud a rendszer (persze válthatjuk a téma színeit stb.), de hát erre van ugyebár a Market, ahonnan a szoftvereket beszerezhetjük.
Ez szintén egy kényelmesen használható és gyorsan működő kis alkalmazás (egyedül a keresést szúrták el benne, mert az valamilyen fura indíttatásból a megvásárolható zenékre is keres, nem csak a programokra), az egyetlen gond vele, hogy jelenleg még igencsak szegényes a kínálata (ráadásul nem tudni, hogy magyar accounttal mi lesz majd elérhető). Nemhogy az Apple App Store, de még az Android Market mennyiségét sem közelíti meg a ma Windows Phone 7-re kapható/ingyen letölthető alkalmazások száma.
Ez persze idővel valószínűleg változni fog, hiszen a Microsoft minden bizonnyal anyagilag is támogatja majd a platformot, a fejlesztőeszközök pedig már most is adottak, a .NET fejlesztői tábor pedig népes. Ráadásul itt most sok fejlesztő érezheti úgy, hogy elsőként fölözheti le a piacot egy mondjuk iPhone-on és Androidon már bizonyított program átültetésével az új mobil Windowsra. A korábbi Windows Mobile alkalmazásainkat felejtsük el nyugodtan…
Persze már most is találunk szórakoztató játékokat, hasznos és kevésbé hasznos alkalmazásokat a Marketben, amelyek többsége ugyan még nem sokat mutat meg abból, milyen lehetőségek rejlenek mélyen belül a rendszerben, de ez valószínűleg nem marad sokáig így.
Mivel egyelőre a Samsung Omnia 7 volt az egyetlen Windows Phone 7 alapú mobil, ami a kezem ügyében időzött hosszabb ideig, messzemenő következtetéseket nem szeretnék levonni a Microsoft új mobil rendszerével kapcsolatban. Az már látszik, hogy a koncepció életképes, más, mint a többi, viszont jól használható, s simán el tudom képzelni, hogy erre a mobil felületre is “rákattanjanak” a felhasználók. A Samsung az Omnia 7-tel egy remek hardvert tett a Windows Phone 7 alá, ráadásul a rendszer jelen formájában nagyon gyors, könnyen használható és még látványos is, szóval sok szempontból sikerült kitörni a Windows Mobile 5-6 verziók elmaradottságából.
A Youtube, Silverlight és a copy/paste hiányosság valószínűleg átmeneti, ahogy a többiek, a Microsoft is folyamatosan fogja frissíteni, bővíteni a saját mobil platformját, s hát ez jelenleg az első kiadás, ha visszagondolunk, milyen volt az Android vagy az iOS a kezdeti időkben, akkor a Microsoft sem áll rosszul a fejlődési fokot tekintve, csak sajnos időben vannak marhára elcsúszva, szóval feszített tempóban kell pótolni a hiányosságokat és javítani a hibákat, ha nem szeretnének több KIN-szerű lebőgést ezen a területen.
Egy hétig tesztelhettem a készüléket, s ez idő alatt egyetlen fagyás, belassulás nem volt, pedig hát nyúztam szegényt rendesen.
Ezúttal végre a headset is teljesítette az elvárásaimat, mert bár “agyba dugós” darab, de legalább a hívások felvétele, megszakítása mellett a dalok léptetésére, szüneteltetésére, illetve a hangerő szabályozására is használható, így nem kell folyton a zsebünkben kotorászni, ha ráuntunk egy zeneszámra. Egyedül a mobil előlapján lévő érintős gombok túlérzékenységével volt néha baj, mert ha nem figyeltem oda, könnyen előugrasztottam a kereső alkalmazást a semmiből.
Szóval mint telefon, a Samsung Omnia 7 kifejezetten bejött. A Windows Phone 7-ről javarészt szintén pozitív a véleményem, de arról igazán végleges véleményt alkotni inkább csak 1-2 alverzió frissítés - amikor már látszik, hogy milyen irányba tolja a Microsoft -, illetve a Market kínálatának kibővülése után lehet (mert hiába lesz majd jó rendszer a WP7, ha nem lesznek rá jó minőségű, használható alkalmazások).
Mivel a hardver és a szoftver nem igazán különíthető el jelen esetben, azt kell mondanom, hogy az elkövetkező pár hónapban inkább az vegyen Samsung Omnia 7-est (vagy bármilyen másik Windows Phone 7 alapú mobilt), akit nem zavar, ha még egy ideig kiszámthatatlan az alkalmazások és a rendszer fejlődési iránya. Ha viszont minden jól megy, akkor egy újabb remek mobil platformot ismerhetünk meg, s hát lássuk be, sosem árt ha van választási lehetőség...