szerző:
Szegő Iván Miklós
Tetszett a cikk?

Az 1917-es bolsevik hatalomátvételről feltűnően gyorsan adott hírt és igen jólértesült volt a Pesti Hírlap, amely majdhogynem üdvözölte az első napokban a „maximalisták forradalmát”, illetve Leninék „államcsínyét” vagy éppen „ellenforradalmát” – a megítélés még ugyanazon a lapszámon belül is változott Budapesten 1917. november 8-án és 9-én.

Az 1917 novemberi eseményeket ismertető sajtószemlénk és történelmi visszatekintésün első és második részében az orosz eseményeket elemezzük, a harmadik részben pedig a finn önállóság, a japán-amerikai megegyezés, illetve az osztrák-magyar-lengyel perszonálunió korabeli (ál?)híreire térünk ki. Most elsőként november 7. előzményeivel, illetve az aznap koraestig Petrográdban zajló eseményekkel foglalkozunk.

Régi vád az orosz bolsevikok hatalomra jutásával kapcsolatban, hogy Lenin a németek ügynöke volt 1917 kezdetétől fogva. A teóriával még Trockij – a bolsevik hatalomátvétel másik irányítója - is kénytelen volt foglalkozni, amikor jóval Lenin halála után önéletrajzi könyvét írta. Trockij azzal mentegette Lenint – ahogy erről a hvg.hu tavaly is beszámolt -, hogy Lenin csupán kihasználta a németek támogatását, és ezzel sikerült megvalósítania saját terveit.

Lenin és Trockij (később Trockijt kiretusálták a képről)

Hogy ez a vád mennyire nem újkeletű, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy Alekszandr Kerenszkij, az orosz polgári kabinet, az Ideiglenes Kormány vezetője még a bukása előtti órákban is lehazaárulózta Lenint – ez kiderült a 1917. november 8-án megjelent Pesti Hírlapból is. (Lenin és a német hadvezetés kapcsolatairól lásd keretes írásunkat.)

Leninnel 1917-ben elégedett volt a német titkosszolgálat

Az első világháborúban a központi hatalmak, Németország és Ausztria-Magyarország kétfrontos háborút voltak kénytelenek vívni. 1917-re már kimerüléshez közeledett mindkét birodalom, ezért kapóra jött nekik a februárban kitört orosz forradalom. A tömegmozgalmat tovább akarták gerjeszteni Berlinben. Lenint Ludendorff német katonai társfőparancsnok lezárt páncélvonattal dobta át még az 1917-es év első felében Svájcból Svédországba. A bolsevikok vezetője onnan Finnországon át jutott el Pétervárra, az akkori orosz fővárosba. A németek pénzt is adtak valószínűleg Leninnek, hogy bomlassza fel a keleti frontot. A berlini katonai főparancsnokságon Hindenburg is jóváhagyta Lenin Oroszországba való hazatérését – erről Martin Kitchen történész professzor is ír egyik művében. A német Spiegel is közölt Leninről egy érdekes, stockholmi keltezésű 1917-es német titkosszolgálati jelentést: „Lenin oroszországi belépése sikerrel járt. Teljességgel kívánság szerint dolgozik.” A bolsevik vezető április elején érkezett Oroszországba. A bolsevikok mindenesetre novemberi hatalomátvételük után azonnal kezdeményezték a fegyverszüneti tárgyalásokat, de a béke csak később született meg a keleti fronton, ami már nem mentette meg Németországot. Az USA időközbeni háborúba lépésével az antant javára dőltek el az erőviszonyok.

Hogyan fogadta a Pesti Hírlap Leninék „forradalmát”?

Mindezek után nem meglepő, hogy az első világháború idején a cári Oroszországgal szemben álló, a németekkel szövetséges Osztrák-Magyar Monarchia egyik tekintélyes lapja, a Pesti Hírlap az első nap, november 8-án még óvatosan, aztán november 9-én, a „diadalmas” és már biztosra vehető győzelem után feltűnő rokonszenvvel számolt be 1917. november 7-éről, a bolsevikok pétervári hatalomátvételéről. A Leninék által elüldözött Kerenszkijt pedig egyszerűen az angolok emberének minősítette a budapesti újság a későbbiekben. (Erről sorozatunk második részében esik szó részletesebben.)

1917. november 8-án viszont még csak ezzel a címmel jelent meg a Pesti Hírlap: „Maximalista forradalom Pétervárott”. Ám ez is feltűnően jól értesültségét mutatta, hiszen ugyanezen a napon a párizsi napilap, a Le Temps csak a második oldalán számolt be az orosz helyzetről. (A bolsevikokat egyébként mind a magyar, mind a francia sajtó maximalistáknak hívta ekkoriban. Minimalisták az 1917-es magyar sajtóban a manapság már mensevikekként emlegetett oroszországi szociáldemokraták voltak.) A belső oldalon a Le Temps akkor is mindössze annyit írt, hogy a pétervári munkás- és katonatanács forradalmi bizottságot hozott létre, amely valószínűleg a hatalmat akarja megszerezni. A francia újság – amely akkor még talán bízott abban, hogy a Kerenszkij vezette Ideiglenes Kormány az antant oldalán tudja tartani országot - az ügyet elintézte azzal, hogy az orosz kormány igyekszik megakadályozni a bolsevik hatalomátvételt.

November 8.: „új ellenforradalom” Oroszországban?

A Pesti Hírlap 1917. november 8-ai számában viszont így összegezte a helyzetet: „Oroszországban új ellenforradalom van. Kornilov reakciós ellenforradalmának bukása után szocialista ellenforradalom. Amióta az előzetes parlament összeült, a munkás- és katonatanácsok jelentősége ugyan alábbhanyatlott; de a pétervári szovjet tovább akar diktálni, miután a maximalisták ragadták el benne a vezető szerepet, akik az előzetes parlamentből tüntetően kivonultak. Most november 2-ikára új fegyveres akciót terveztek, de a zendülés akkor elmaradt. November 5-ikén azután kitört a válság.”

A Pesti Hírlap szóhasználatában az „előzetes parlament” a cári parlament (Állami Duma) helyett alakult Állami Duma Ideiglenes Bizottságára utalt. Ezt oroszul „Predparlament”-nek is nevezték. E testületben a mérsékelt baloldaliak, mensevikek, eszerek (a szociális forradalmárok kispolgári pártja), a kadet párt (alkotmányos demokraták) és az októbristák (ők a cár által 1905 októberében meghirdetett alkotmánytervét akarták valóra váltani) is jelen voltak. Mindannyian valamiféle reformirányzatot képviseltek, szocdem, illetve polgári, kispolgári, radikális vagy kevésbé radikális irányzatokat reprezentálva.

Nyílt titok volt a „bolsevik forradalom”

A Pesti Hírlap cikkéből az is kiderül, hogy a bolsevik „forradalom”, illetve államcsíny-kísérlet nyílt titok volt már november első napjaiban. Ennek oka az volt egyébként, hogy a bolsevik vezetőségből Zinovjev és Kamenyev ellenezték Lenin és Trockij akcióját, sőt nyilvánosan tiltakoztak az erőszakos hatalomátvétel ellen, ahogyan erről tavaly már írt a hvg.hu.

A Pesti Hírlap cikkében szintén említett „Kornyilov-ellenforradalom” egy augusztusi puccskísérlet volt, amelyet a reakciós cári tábornok tervezett az Ideiglenes Kormány ellen. Bár van olyan vélemény is, hogy a kormány tényleges vezetője, Kerenszkij állt az államcsínykísérlet hátterében, de ez elég bizonytalan teória. A Kornyilov-lázadást ugyanis a bolsevikok segítségével állította meg Kerenszkij. Az Ideiglenes Kormány vezetője ekkor engedte ki börtönükből a bolsevikok jelentős részét, akiket egy korábbi, 1917 nyarán lezajlott sikertelen hatalomátvételi kísérletük után tartóztattak le.

Kettős hatalom

Annyi bizonyos, hogy Oroszországban a februári, polgárinak is nevezhető forradalom után kettős hatalom alakult ki. Egyrészt a „polgári” kabinet, az Ideiglenes Kormány antantbarát politikát folytatott, másrészt a Petrográdi Szovjet egyfajta baloldali hatalmi ellensúlyt képezett a kabinettel szemben. Az októbertől a Petrográdi Szovjetet irányító Trockij ekkorra már nagyon erős kapcsolatokat épített ki bizonyos katonai alakulatokkal, és a bolsevikok felfegyverezték híveiket (többnyire munkásokat, pétervári proletárokat) is novemberben. A „balos” pétervári tanács és a kormány között folyó küzdelem - amely 1917 nagy részét végigkísérte – dőlt el november 7-én. Pontosabban a Pesti Hírlap már a november 6-ai hírekből is gyanította a forradalom kitörését.

[[ Oldaltörés (Folytatás: Letartóztatási parancs Lenin ellen) ]]

A Pesti Hírlap így summázta 1917. november 8-ai, címoldalas hírösszefoglalójában a helyzetet: a „szovjet forradalmi és katonai bizottságának tagjai november 5-ikére virradó éjszakán megjelentek a vezérkarnál és azt a jogot követelték, hogy minden vezérkari parancsot ellenőrizhessenek s a katonai tanácskozásokon részt vehessenek. Az elutasító válasz után a szovjet a pétervári helyőrség megbízottait ülésre hívta s utasítást küldött valamennyi ezrednek, hogy a vezérkar parancsainak ezentúl ne engedelmeskedjenek; egyszersmind géppuskás csapatokat állított föl.”

A hírből kiderül, hogy Trockij már a november 7. előtti napokban aktivizálta magát. Az általa irányított Petrogárdi Szovjet, illetve annak forradalmi bizottsága, a VRK igyekezett befolyása alá vonni a hadsereget. Miután ez sikertelennek bizonyult „szép szóval”, a bolsevikok hamarosan az Ideiglenes Kormány ellen fordultak, amely viszont – ma már tudjuk -, későn reagált.

Erről a Pesti Hírlap így írt november 8-án: „A kormány egyelőre azt határozta, hogy nem lép föl fegyveresen, mert a viszály békés elintézését reméli; fölszólította azonban az igazságügy-minisztert, hogy a bizottság tagjai ellen tegye meg a törvényes lépéseket.” (Az Ideiglenes Kormány tényleges vezetője Kerenszkij igazságügyi miniszter volt.)

Szentpétervári ház - ma
©

„Erre Lenin ellen az igazságügy-miniszter letartóztatási parancsot adott ki, öt szélső szocialista lapot betiltott s mialatt a kormány és a forradalmi bizottság a konfliktus elsimításának lehetőségeit tárgyalta, a pétervári katonai parancsnok összehívta a főváros környékén levő csapatokat” – derül ki a korabeli tudósításból. 

A lapok betiltása, Kerenszkij adminisztratív intézkedése csak olaj volt a tűzre, az érdemi katonai intézkedéseket pedig már túl későn hozták meg a jól szervezett bolsevikokkal szemben. „Este öt óra tájban a hatóságok parancsot adtak ki, hogy a munkásnegyedek és a város centruma közötti hidakat pusztítsák el és így az egész városban megállították a közúti forgalmat. A várost a kormányhoz hű csapatok katonai őrizet alatt tartják” – írta ekkor még a Pesti Hírlap, vagyis november 8-ai tudósításakor még nem tudhatott a késő éjszakai fejleményekről, a bolsevikok sikeres államcsínyéről.

Kerenszkij: „a kormány inkább megöleti magát”

A pétervári vezérkar, illetve a Trockij vezette forradalmi bizottság közötti viszályról a Pesti Hírlap szerint Kerenszkij ezt mondta november hetedikén, a Dumát helyettesítő előparlamentben: „A katonai hatalom a bizottság követeléseit törvényeseknek sohasem ismerhette el, és parancsai visszavonását követelte. A bizottság színleg tárgyalásokba bocsátkozott, de egyidejűleg titokban fegyvereket és töltényeket kezdett szétosztani a munkások között. Ez az oka annak, hogy én Pétervár lakosságának egy részét lázadónak tekintem. Elrendeltem azonnal a vizsgálat megindítását és a szükséges letartóztatásokat.”

A baloldal ekkor gúnyos kiáltásokkal szakította meg Kerenszkijt – írtja a Pesti Hírlap. Ő azonban ellenük fordult és felkiáltott: „A kormány inkább megöleti magát, semhogy az állam becsületének, biztonságának védelméről lemondjon.”

Kerenszkij a szerinte hazaáruló Leninről

A Pesti Hírlap a november 7-ei keltezésű hírében arról is ír, hogy Kerenszkij szerint „minél közelebb jön az alkotmányozó gyűlés összeülésének napja, annál erélyesebbek lesznek a törekvések az összehívás meggátlására, és ezt a célt az ország védelmi erejének megbénításával és hazaárulással igyekeznek elérni.” Szerinte e törekvések különösen a "hazaáruló Leninnek" a cikkeiben jutnak kifejezésre, s "ezek az erőfeszítések ... hozzájárulnak ahhoz, hogy kapuink Vilmos császár és barátainak csapatai előtt megnyíljanak.”

A Pesti Hírlap ekkor még nem biztos abban, hogy a maximalisták forradalma sikeres lesz, annak győzelméről, a másnapi, november 9-ei számban írnak majd lelkesen. Oroszország felbomlásában azonban már szinte bizonyos a budapesti újság. „S ha a jelek arra is vallanak, hogy Kerenszkij most újra felül fog kerekedni, a Fekete-tengeri hajóraj kitűzte az ukrán lobogót, Finnország külön köztársasággá alakulásába pedig Kerenszkij kénytelen volt beleegyezni. Az orosz birodalom széthullásának folyamata föltartóztathatatlan” – írja a Pesti Hírlap. (A november hetedikei késő esti eseményekről, illetve a világpolitikai eseményekről sorozatunk későbbi részeiben írunk majd, többek között a Monarchia esetleges tervéről Lengyelország bekebelezésére.)

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
MTI Kult

Lenin-szobrok kerültek elő minisztériumi raktárakból

Összesen 194 darab, a munkásmozgalmi időket idéző műtárgy került elő a minisztériumi épületek raktáraiból a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) elmúlt két hónapban végzett leltára alapján - közölte a tárca kormányzati kommunikációért felelős államtitkársága.

Szegő Iván Miklós Tech

Mementó 1917: mi történt a Téli Palotánál?

A pétervári bolsevik hatalomátvételnek már az első napjaiban ellentmondásos hírek érkeztek arról, mi történt 1917. november 7-én éjjel a Téli Palotánál, és kapott-e egyáltalán szerepet az eseményekben az Aurora cirkáló. „17-es sorozatunk” második részében egy szikratáviratról is beszámolunk, amelyet az osztrák-magyar hadsereg fogott el.

Szegő Iván Miklós Tech

Mementó 1917: az osztrák-magyar uralkodó a lengyel koronáról álmodott?

Hihetetlen diplomáciai sürgés-forgás indult meg a nagyhatalmaknál 1917 novemberében. A bolsevik hatalomátvétel egybeesett Finnország önállósodásával, a Kínáról szóló amerikai-japán egyezménnyel, illetve a „lengyel kérdés végleges megoldásáról” folyó német-osztrák-magyar tárgyalásokkal.

MTI Tech

Lenin az oroszokat hidegen hagyja

Az orosz emberek közömbösek Leninnel szemben, és 31 százalékuk úgy véli, hogy emlékét a történelem megőrzi, de az általa kijelölt útra többet nem lép senki - derül ki a VCIOM állami közvélemény-kutató intézet reprezentatív felméréséből, amelyet Lenin születésének 140. évfordulójára időzítve tettek közzé.

hvg.hu Tech

November 7.: Herr Lenin és a nagy forradalom kérdőjelei

November 7. sokáig kötelező ünnep volt, unalmas és borzalmas tirádákkal, ám mára kiderült, valójában rendkívül izgalmas eseménysorozatról szólt, melyben utólag megrendezett propagandafilmek, kettős ügynökök és buta pártaktivisták játszották a főszerepet. Persze nem minden ügynök váltotta be a hozzá fűzött reményeket és csekkfüzeteket.

MTI Tech

Lenin tudta nélkül ölték meg az utolsó orosz cárt

II. Miklóst, az utolsó orosz cárt és családját a legfelső orosz vezetés, vagyis Lenin és a párt második embere, Jakov Szverdlov tudta nélkül ölték meg - közölte kedden egy orosz kriminológus.

A nyolcszázhoz közelít a koronavírus-fertőzött koreaiak száma

A nyolcszázhoz közelít a koronavírus-fertőzött koreaiak száma

Papíron már 283 milliárd forintot ér az egyesült "Matolcsy-alapítvány"

Papíron már 283 milliárd forintot ér az egyesült "Matolcsy-alapítvány"

5 éven belül a feje tetejére állhat az egészségügy

5 éven belül a feje tetejére állhat az egészségügy