Korábban úgy vélték, hogy egy már kihalt lófaj csontvázáról van szó, ám bebizonyosodott, hogy egy szamár csontjaira bukkantak. "A tévedéshez az vezetett, hogy a szamár csontvázát négy ló csontjai mellett találtuk, az ásatások során pedig valószínűleg a lovak DNS-e összekeveredett a szamárcsontokkal" - mondta el Peter Forster, a münsteri egyetem törvényszéki genetikai intézetének kutatója.
A münsteri egyetem tudósai a Cambridge-i Egyetem kutatóival közösen dolgoztak a feltárásokon. A hiba felismerése nemcsak a régészek és a lovak, illetve szamarak eredetének kutatói számára bír nagy jelentőséggel. "A lovak történetén keresztül következtethetünk arra, honnan érkezett az európai ember több mint hétezer évvel ezelőtt. Egy elmélet szerint ugyanis pusztai népként lovakon érkeztünk Európába" - fejtette ki Forster.
A kutató hozzátette: a Pompejiben felfedezettnek hitt kihalt lófaj ezért kissé összezavarta a tudósokat. A várost Krisztus után 79-ben temette maga alá és konzerválta a Vezúv vulkán kitörésekor keletkező vulkáni hamu. Pompeji rendszeres feltárása 1860-ban kezdődött meg, a római korból legjobb állapotban fennmaradt városnak számít.
