A hatóságok sikeresen léphetnek fel az interneten megjelenő, jogsértő tartalmak ellen, még akkor is, ha például a gyűlöletkeltő tartalmakat külföldi szerveren tárolják - többek között ezt tartalmazza az a Btk.-módosító csomag, amelyet a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium dolgozott ki. Szabályoznák továbbá a jogsértő tartalmak végleges blokkolását, illetve bizonyos bűncselekmények esetében (gyerekpornográfia, terrorcselekmény, állam elleni bűncselekmények) lehetővé tennék, hogy már a nyomozás során elérhetetlenné tegyék a tartalmat.

A tervezet szerint elsősorban a tárhelyszolgáltató lenne a felelős, de ha ez a fél nem tesz semmit - mondjuk azért, mert olyan országban van a székhelye, ahol a magyar jog a közelébe sem férhet -, akkor a bíróság elrendelhetné a hazai netszolgáltatókat, hogy a magyarországi internetezők számára blokkolják a jogsértő oldal elérését.

Hogyan kerülhető ki a korlátozás?

A tervezet értelmében a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnak kell majd létrehoznia egy adatbázist, amelyhez minden internetszolgáltatónak csatlakoznia kell. Az adatbázis ebben az esetben egy feketelistát jelent, olyan címeket, melyeket a szolgáltatónak nem szabad feloldania. Merthogy amikor beírunk böngészőnkbe egy szöveges címet, akkor az a háttérben egy számsorrá, IP-címmé alakul át - ez a DNS-ként (Domain Name System) emlegetett domainnév-rendszer. Ha ezt az átalakulás - például a törvényi előírás miatt - nem hajtódik végre, akkor a felhasználó nem tudja megnézni az adott oldalt.

A tiltásnak több megkerülési módja is van. Az egyik, nem túl bonyolult megoldás, ha egy nyílt DNS-szervert használunk, melyek közül az egyik legnépszerűbb a Google-féle Public DNS. A windowsos gépeken ennek beállításához csak annyit kell tenni, hogy a Vezérlőpult hálózati beállításokra vonatkozó részében a kapcsolat, azon belül az Internet Protocol (TCP/IP) tulajdonságainál a DNS szerver automatikus keresése helyett kézivezérléssel beírni a Google címeit, 8.8.8.8 és 8.8.4.4. (Részletes, lépésenként magyarázó beállítási útmutató elérhető Windows XP és Windows 7 operációs rendszerekhez is.) A módszer előnye, hogy elég egyszer beírni a beállításokat, utána bármikor behívható a netszolgáltató által blokkolt oldal.

Ha a DNS-trükkös módszer valamiért nem működne, akkor van egy egyszerűbben, de nehézkesebben alkalmazható is: a Proxy.org weboldalra ellátogatva a jobbra fönt található mezőbe kell beírni a kívánt URL-t, majd rákattintani valamelyik listázott proxy szerverre. Ilyenkor a felhasználó csupán a lekattintott proxyt látogatja meg, hogy azon belül mit lát, az már kettejük titka marad. Mivel a módszer mindkét irányban titoktartást jelent, remekül használható akkor is, ha anélkül szeretnénk meglátogatni egy weboldalt, hogy saját IP-címünkkel nyomot hagynánk rajta.

Az előző részek tartalmából

A net magyarországi regulázásának rövid története a legutóbbi médiatörvénnyel kezdődött. Az előző, 1996-os eredetű médiaszabályozás lényegében nem ismerte az internetet. Bár az aktuálisan hatályban lévő név szerint már felfigyelt a webre, a jelenség működési mechanizmusának meg nem értését jelzi a .hu alá tartozó oldalak szabályozásának kísérlete, ami gyermeteg egyszerűséggel kijátszható, ha valaki holnaptól a kutya.hu helyett kutya.sk címen folytatja tevékenységét.

A világ számos országában egyébként a terrorizmus és a szerzői jog mögé bújva próbálja meg valamelyik politikai erő - netán összefogva több politikai erő - a netelérést korlátozó intézkedéseket meghozni.

Stiller Ákos

A legnagyobb visszhangot kiváltó ilyen próbálkozást az amerikai SOPA/PIPA páros jelentette. A Stop Online Piracy Act és a Protect IP Act törvénytervezetek célja nem elsősorban a jogvédett tartalmak, hanem a rájuk mutató linkek eltávolítása lett volna. A nemzetközi tiltakozás és a nagy ellenlobbi hatására elhasalt tervezetekben felsejlett az az itthon egyelőre dédelgetett intézkedési lehetőség, hogy ha szerveroldalon nem megy, akkor a netszolgáltatóknál tiltották volna le az egyes oldalakat - hangsúlyozva tehát: nem csak azokat, ahol illegális tartalom van, hanem azokat is, amelyek ezekre az oldalakra linkelnek.

A SOPA/PIPA pároshoz hasonló céllal született, végül hasonlóan foszlott semmivé az Európai Unió 22 tagállama és 10 további ország által aláírt Hamisítás Elleni Kereskedelmi Megállapodás (Anti-Counterfeiting Trade Agreement, ACTA). Az Európai Parlament júliusban jelentős többséggel, 478:39 arányban utasította el a tervezet életbe léptetését, mivel a szerzői jogok védelmére kidolgozott intézkedések az internetes "felhasználók magatartásának és kommunikációjának széles körű ellenőrzését" vonták volna maguk után.

Valahol Európában

Nem mondott azonban még le az unió a kissé más jellegű, de hasonló erővel rendelkező CleanIT-ről, olyannyira, hogy az internet-szabályozási direktíva jelenleg is kidolgozás alatt van. A Magyarországon a Terrorelhárítási Központhoz tartozó munkafolyamatból jelenleg példátlan szigor látszik kirajzolódni: ha a CleanIT átmegy, az egy EU-szintű internetrendőrség felállítását jelenti. Maga az unió szervezeti szinten semmit sem csinálna, a felelősséget és a költséget a tagállamokra, a weboldalakat üzemeltető cégekre és a netszolgáltatókra bízná. A helyzet jelenlegi állása szerint az országok által az EU felé jelentett bizonyos tartalmakat a központi hatóság fellebbezés nélkül töröltetné.