Balogh Csaba
Balogh Csaba
Tetszett a cikk?

Nem sikerült - lényegét tekintve így foglalható össze minden olyan, az internetelérés korlátozására vonatkozó próbálkozás, amibe demokratikus berendezkedésű országban kezdtek bele. Magyarországon az új Btk. miatt került elő újra a téma, a tervek szerint nem csak az ítélethozatallal, hanem már a nyomozás során elérhetetlenné tehetnének oldalakat.

A hatóságok sikeresen léphetnek fel az interneten megjelenő, jogsértő tartalmak ellen, még akkor is, ha például a gyűlöletkeltő tartalmakat külföldi szerveren tárolják - többek között ezt tartalmazza az a Btk.-módosító csomag, amelyet a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium dolgozott ki. Szabályoznák továbbá a jogsértő tartalmak végleges blokkolását, illetve bizonyos bűncselekmények esetében (gyerekpornográfia, terrorcselekmény, állam elleni bűncselekmények) lehetővé tennék, hogy már a nyomozás során elérhetetlenné tegyék a tartalmat.

A tervezet szerint elsősorban a tárhelyszolgáltató lenne a felelős, de ha ez a fél nem tesz semmit - mondjuk azért, mert olyan országban van a székhelye, ahol a magyar jog a közelébe sem férhet -, akkor a bíróság elrendelhetné a hazai netszolgáltatókat, hogy a magyarországi internetezők számára blokkolják a jogsértő oldal elérését.

Hogyan kerülhető ki a korlátozás?

A tervezet értelmében a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnak kell majd létrehoznia egy adatbázist, amelyhez minden internetszolgáltatónak csatlakoznia kell. Az adatbázis ebben az esetben egy feketelistát jelent, olyan címeket, melyeket a szolgáltatónak nem szabad feloldania. Merthogy amikor beírunk böngészőnkbe egy szöveges címet, akkor az a háttérben egy számsorrá, IP-címmé alakul át - ez a DNS-ként (Domain Name System) emlegetett domainnév-rendszer. Ha ezt az átalakulás - például a törvényi előírás miatt - nem hajtódik végre, akkor a felhasználó nem tudja megnézni az adott oldalt.

A tiltásnak több megkerülési módja is van. Az egyik, nem túl bonyolult megoldás, ha egy nyílt DNS-szervert használunk, melyek közül az egyik legnépszerűbb a Google-féle Public DNS. A windowsos gépeken ennek beállításához csak annyit kell tenni, hogy a Vezérlőpult hálózati beállításokra vonatkozó részében a kapcsolat, azon belül az Internet Protocol (TCP/IP) tulajdonságainál a DNS szerver automatikus keresése helyett kézivezérléssel beírni a Google címeit, 8.8.8.8 és 8.8.4.4. (Részletes, lépésenként magyarázó beállítási útmutató elérhető Windows XP és Windows 7 operációs rendszerekhez is.) A módszer előnye, hogy elég egyszer beírni a beállításokat, utána bármikor behívható a netszolgáltató által blokkolt oldal.

Ha a DNS-trükkös módszer valamiért nem működne, akkor van egy egyszerűbben, de nehézkesebben alkalmazható is: a Proxy.org weboldalra ellátogatva a jobbra fönt található mezőbe kell beírni a kívánt URL-t, majd rákattintani valamelyik listázott proxy szerverre. Ilyenkor a felhasználó csupán a lekattintott proxyt látogatja meg, hogy azon belül mit lát, az már kettejük titka marad. Mivel a módszer mindkét irányban titoktartást jelent, remekül használható akkor is, ha anélkül szeretnénk meglátogatni egy weboldalt, hogy saját IP-címünkkel nyomot hagynánk rajta.

Az előző részek tartalmából

A net magyarországi regulázásának rövid története a legutóbbi médiatörvénnyel kezdődött. Az előző, 1996-os eredetű médiaszabályozás lényegében nem ismerte az internetet. Bár az aktuálisan hatályban lévő név szerint már felfigyelt a webre, a jelenség működési mechanizmusának meg nem értését jelzi a .hu alá tartozó oldalak szabályozásának kísérlete, ami gyermeteg egyszerűséggel kijátszható, ha valaki holnaptól a kutya.hu helyett kutya.sk címen folytatja tevékenységét.

A világ számos országában egyébként a terrorizmus és a szerzői jog mögé bújva próbálja meg valamelyik politikai erő - netán összefogva több politikai erő - a netelérést korlátozó intézkedéseket meghozni.

©


A legnagyobb visszhangot kiváltó ilyen próbálkozást az amerikai SOPA/PIPA páros jelentette. A Stop Online Piracy Act és a Protect IP Act törvénytervezetek célja nem elsősorban a jogvédett tartalmak, hanem a rájuk mutató linkek eltávolítása lett volna. A nemzetközi tiltakozás és a nagy ellenlobbi hatására elhasalt tervezetekben felsejlett az az itthon egyelőre dédelgetett intézkedési lehetőség, hogy ha szerveroldalon nem megy, akkor a netszolgáltatóknál tiltották volna le az egyes oldalakat - hangsúlyozva tehát: nem csak azokat, ahol illegális tartalom van, hanem azokat is, amelyek ezekre az oldalakra linkelnek.

A SOPA/PIPA pároshoz hasonló céllal született, végül hasonlóan foszlott semmivé az Európai Unió 22 tagállama és 10 további ország által aláírt Hamisítás Elleni Kereskedelmi Megállapodás (Anti-Counterfeiting Trade Agreement, ACTA). Az Európai Parlament júliusban jelentős többséggel, 478:39 arányban utasította el a tervezet életbe léptetését, mivel a szerzői jogok védelmére kidolgozott intézkedések az internetes "felhasználók magatartásának és kommunikációjának széles körű ellenőrzését" vonták volna maguk után.

Valahol Európában

Nem mondott azonban még le az unió a kissé más jellegű, de hasonló erővel rendelkező CleanIT-ről, olyannyira, hogy az internet-szabályozási direktíva jelenleg is kidolgozás alatt van. A Magyarországon a Terrorelhárítási Központhoz tartozó munkafolyamatból jelenleg példátlan szigor látszik kirajzolódni: ha a CleanIT átmegy, az egy EU-szintű internetrendőrség felállítását jelenti. Maga az unió szervezeti szinten semmit sem csinálna, a felelősséget és a költséget a tagállamokra, a weboldalakat üzemeltető cégekre és a netszolgáltatókra bízná. A helyzet jelenlegi állása szerint az országok által az EU felé jelentett bizonyos tartalmakat a központi hatóság fellebbezés nélkül töröltetné.

A kínai nagy tűzfal és az iráni szövésű netszőnyeg

A kevésbé demokratikus berendezkedésű országokban hatalmas energiát és pénzt befektetve nagyobb siker érhető el a netcenzúrában. A legismertebb ilyen projekt az Aranypajzs, amit leginkább kínai nagy tűzfalként ismerhetünk. A becslések szerint az indulás óta több milliárd dollárba és több tízezer ember folyamatos munkájába kerülő szűrő bár technikailag nagyjából ugyanúgy kijátszható, mint a demokratikus országokban alkalmazott megoldások, erejét a kijátszás büntetőjogi következményei növelik.

 

Iránban a hatóságok egy, az iszlámot és Mohamed prófétát gyalázó film miatt a teljes YouTube elérését blokkolták. Bár egy ideig a Gmail is elérhetetlen volt, a hatóságok szerint mindez csak a véletlen műve volt: "Sajnos nincs még meg a megfelelő technikánk a két szolgáltatás elkülönítéséhez. Csak a YouTube-ot akartuk blokkolni, de ezáltal a Gmailt is elzártuk, ami nem volt szándékos" - nyilatkozta Mohammed Reza Miri, a távközlési minisztérium illetékese. A levelezőrendszer megbénítása után még a kormányközeli újságok is panaszkodtak.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Jön a felmelegedés, jövő héten akár 10 fok is lehet

Jön a felmelegedés, jövő héten akár 10 fok is lehet

A hajléktalan embereket védő "vörös kódot" hirdetett az Emmi

A hajléktalan embereket védő "vörös kódot" hirdetett az Emmi

A GM egymillió kanadai dollárból fogna a furgon gyártásába, amivel forradalmasítanák a fuvarozást

A GM egymillió kanadai dollárból fogna a furgon gyártásába, amivel forradalmasítanák a fuvarozást