A Budapesti Korrupciókutató Központ (CRCB) 2016-ban is elkészítette a magyar önkormányzatok törvénytiszteletét és átláthatóságát kutató felmérését, amely a magyarországi városok korrupciós kockázatát vizsgálja az önkormányzatok honlapjai alapján a tartalomelemzés módszerének felhasználásával. A felmérésben összesen 368 települést (23 fővárosi kerület, a 23 megyei jogú és további 322 várost) vizsgáltak meg még 2015-ben, ennek eredményét hozták most nyilvánosságra.

Az önkormányzatok honlapjait a hatályos törvények alapján összeállított szempontok szerint vizsgálták; többek között rákérdeztek arra, hogy találhatóak-e a honlapon közbeszerzési szerződések, jegyzőkönyvek a testületi ülésekről, de az átláthatóságra vonatkozó kérdéseket is feltettek, például hogy milyen nyelven érhető el a honlap, vagy van-e rajta oldaltérkép.

Same in English

A képviselő-testületek előzetes napirendjének nyilvánosságra hozását a törvény írja elő, de gyakorlati szempontból sem elhanyagolható ez az információ. Az érdeklődő állampolgár ugyanis a napirendek előzetes ismeretében dönthet részvételi szándékáról. Az önkormányzatok előzetes napirendjének közlésével bizonyítja előtervezésének szándékát, amely fontos meghatározója az átláthatóságnak. A kutatók 2013-ban még csak a városi weblapok 10 százalékán találták meg az előzetes napirendeket, a tavalyi évben már 29 százalákukon – de a javuló tendencia mellett még mindig a magyar városok 71 százaléka megszegi a törvényt.

A CRCB megjegyzi, az átlátható működés szempontjából fontos, hogy az adott honlapot mennyire felhasználóbarát módon szerkesztik. 2015-ben már több honlapon volt található akadálymentesített verzió, oldaltérkép és keresőmotor, mint korábban, viszont az idegen nyelveken való elérhetőség mértéke még csökkent is 2013-hoz képest.

Ha a közintézmény sem tartja be a törvényt, akkor ki fogja?

Az emellett a képviselő-testületi ülések jegyzőkönyveit, valamint a közbeszerzések körüli tájékoztatást is vizsgáló jelentés megállapítja, hogy az információ gazdagságot és törvénytiszteletet mérő összesített indexek nem mutattak számottevő változást a két év között. A nyitottságot mérő index 0,44-ről 0,45-re, az önkormányzatok törvénytiszteleti indexe 0,54-ről 0,60-ra nőtt ugyan, de ezek változások statisztikailag nem számottevőek. (A városok sorrendjét a pontos mutatókkal ebben itt találja, egy pdf fájlban.)

A Korrupciókutató Központ véleménye szerint az, hogy maguk a magyar városi önkormányzatok nem tartják be a rájuk vonatkozó törvényeket, negatív hatással bír az állampolgárok és a vállalatok törvénytisztelő magatartására: ha maguk a közintézmények szegik meg a törvényeket, ez növeli a törvényszegő magatartás elfogadottságát az utóbbiaknál is, és végső soron hozzájárul a társadalmi bizalom csökkenéséhez, amiből következően pedig társadalmi jóléti veszteségekhez vezet.