Ez az az androidos telefon, amelyért 5 év után lecseréltük az iPhone-t
Közel két hónapon át nyúztuk a Huawei legjobbnak ígért telefonját. A hosszú tesztelési időszak nem véletlen, arra voltunk ugyanis kíváncsiak, hogy elég jó-e ahhoz, hogy akár egy platformváltást is megérjen. Röviden összefoglalva: ez a droid, amit kerestünk.
A néhány évvel ezelőtti állapotokhoz képest zavarba ejtően sok jó okostelefon közül választhat az ember. Legtöbbjük – és ez talán még inkább zavarba ejtő – szinte teljesen egyforma, úgy kívülről, mint képességeiket tekintve. Jelentősen leszűkül a kör, ha az ember évek óta iPhone-okat használ, és ha nem muszáj, nem feltétlenül szeretné lecserélni a megszokott rendszert. Ebben az esetben minden évben két-három modell közül lehet választani.
Míg 2016-ban alulról próbált új tüzet lángra lobbantani az Apple, idén az egyébként is felső kategóriásnak számító telefonjai fölé lőtt be egy újdonságot. Az előbbi, az iPhone SE remekül sikerült nemcsak mint eszköz, hanem mint termék is, jól eltalálták az árcédulát. Az idei harmadik, az iPhone X esetében viszont már nem ennyire derűs a helyzet. Az olcsóbb modell 380 ezer forintba, a drágább 436 ezer forintba kerül. Ezzel nem az a gond, hogy drága. Önmagában az Apple egyik eszköze sem olcsó, de hát valamit valamiért, a minőséget – no meg az életérzést, mondják – meg kell fizetni. A probléma az, hogy 300 ezer forintért már egy kiváló laptopot is kap az ember – nemhogy „nem rosszat”, hanem konkrétan MacBook Airt. És bár az iPhone X valóban hoz néhány látványos újdonságot, a (majdnem) faltól falig érő képernyőn és a Face ID-n túl nehéz mást kiemelni.
Mondjuk ki: ez a telefon nem ér 380 ezer forintot, ma egyik telefon sem ér annyit. Egyszerűen nem adnak hozzá annyit az életünkhöz.
Az iPhone 8 és 8 Plus ugyan olcsóbbak – a szokásos árazást kapták –, azokban viszont még ennyi újdonság sincs. Szerencsésebb egy tavalyi 7-est választani, amelynek árát az új modellek érkezésével leszállították – 6s-ről 7-esre váltani viszont megint csak nem éri meg, a kevéske újítás és egy tavalyi modell nem szolgálja meg a 200-250 ezer forintos árát. Mindent egybevetve: idén nem jó dolog új iPhone-t vásárolni. Aki mindenképpen új mobilt szeretne magának, annak talán jó alkalom ez, hogy egy 10-12 hónapos tanulmányi kirándulást tegyen az Android birodalmába.
Most akkor mi legyen?
Ha nem csak az iPhone-ok között nézelődik az ember, akkor már jóval nehezebb a választás. Ha nem is vesszük számba az összes androidos modellt, a legjobbak köre is vagy egy tucat mobilt tesz ki. Valljuk be, külsőre még csúcskategóriában sem egyszerű a választás: a Samsung Galaxyk szépen lehajló oldalain túl a többi gyártó eléggé hasonlóan kinéző telefonokkal próbálkozik. Érdemesebb tehát inkább a belsőre koncentrálni, már csak azért is, mert praktikusan nézve sokkal fontosabb a külsőségeknél.
Egy ilyen őszi helyzetbe lőtte bele új szériájának bemutatóját a Huawei. Létezik ugyan sima Mate 10 (itthon nem forgalmazzák) és Mate 10 Lite is, az igazi „nagyvad” mégiscsak a Mate 10 Pro. Mivel ennek üzemidőbéli ígérete egybeesett legfontosabb személyes preferenciánkkal, hát kipróbáltuk ezt.
Elöl-hátul
A telefon háza fémből van, ami ebben a kategóriában nem meglepő. Ahogy a dizájn sem az: a bemutatókon a Huawei vezetői szeretik hosszan ecsetelni a kialakítás mikéntjét, de hát valljuk be, szinte mindenki más telefonjai is így néznek ki és a Huawei sem ugratta a lovát az elmúlt években. A mobil tehát jelentős részben úgy néz ki, mint ami kép nélkül is az ember eszébe jut: tényleg szép, de ezen a fronton nem szabad túl nagy izgalmakat keresni.
Szabad szemmel látható újítást csak a kávák vékonyítása jelent. A keret oldalt még mindig ott van, és bár sokan a „közel keret nélküli” jelzővel illetik a mobilt, a korábbi Mate-modellekhez képest nem látunk túl nagy változást. Inkább a képernyő alatt és felett lévő keretrészek módosultak, ezek valóban sokkal vékonyabbak lettek, és ez jót tett a Mate 10 Pro megjelenésének.
A kiszorítósdi miatt csak a feltétlenül szükséges érzékelők maradtak az előlapon, az ujjlenyomat-leolvasót vissza kellett tenni a telefon hátuljára. A Huawei esetében ez kifejezetten komikus mutatvány. A gyártó évekkel ezelőtt ugyanis hátra tette a leolvasót, majd miután látta, hogy szinte minden más gyártó az előlapra teszi, tavaly maga is meglépte ezt. Az (egyébként teljesen logikus) érv akkor az volt, hogy ha a telefon az asztalon van, akkor a felhasználók nem tudják egyetlen ujjmozdulattal felnyitni a lezárt képernyőt, hanem előbb mindenképpen fel kell emelniük a készüléket – jobb tehát, ha elöl van a leolvasó. Csak hát a gomb előlapi elhelyezése mindenképpen megnöveli az alsó keret vastagságát. Így – miután hosszú évek várakozása után az Apple is eltüntette a Home gombot –, pár héttel később a Huawei is bejelentette: mégiscsak jó lesz az a hátlapon, a kamera alatt. A szenzor egyébként továbbra is hozza a gyártótól megszokott minőséget: 100 esetből 99-szer azonnal és pontosan végzi feladatát.
De ne szaladjunk még ennyire hátra, az előlapra érdemes visszatérni a képernyő miatt is: a Próba egy 6 hüvelykes OLED panel került. Érdekessége, hogy a tavalyi modell 1440x2560 pixeles felbontása után az ideiben csupán 1080x2160 pixellel számolhatunk. Akárki akármit mond, egy ekkora felületen azért érezni lehet a különbséget a jobb felbontású mobilokhoz képest. Szerencsére nem zavaró, de tény: észrevehető.
A 18:9-es képarányhoz még nem minden alkalmazást igazítottak hozzá az appfejlesztők, de a Huawei erre is kínál egy megoldást. Az ilyen alkalmazások megnyitása után rögtön feltűnik a mesterséges teljes képernyősítésre szolgáló gomb, melyet csak egyszer kell megnyomni, utána tudni fogja a telefon, hogy úgy nyissa meg az appot. Tapasztalatunk szerint az eredmény jó, nem eredményez aránytalan, furcsa, szétnyújtott megjelenést.
Belül
A nyolcmagos Kirin 970 chipben négy 2,36 GHz-es és négy 1,8 GHz-es processzormag dolgozik. Papíron ez mindent visz, tapasztalatunk szerint azonban még a teszttelefonban lévő 6 GB RAM mellett sem mindig elég: a hálózati kapcsolatot és sok mozgó elemet egyszerre megkívánó játékoknál időnként azért érzünk akadozásokat. És arra is volt példa, hogy ez kellemetlenséget okozott a játékmenetben, így reméljük, hogy a Huawei – vagy az alkalmazásfejlesztők – szoftveres optimalizálással orvosolni fogják a helyzetet.
Programokból és multimédiás elemekből egyébként bőven fér a telefonra, a 6 gigás memóriával rendelkező verzióba 128 gigányi belső tárhely van. Nem bővíthető, de 128 giga esetében ez aligha jelent majd problémát – nekünk nem jelentett.
Az ész
A Mate 10 Pro egyik hangsúlyos újdonsága a Kirin 970-es chipben intelligenciája. A legfejlettebb, 10 nm-es processzorral felszerelt chip egy négyzetcentiméteren 5,5 milliárd tranzisztort sűrít össze, ezt a számítási teljesítményt a Huawei egy kicsit érthetőbben úgy fejezte ki, hogy 25x gyorsabban és 50x hatékonyabban dolgozik. A mobil mesterségesintelligencia-alkalmazása kétségtelenül jövőbe mutató dolog, de a Mate 10 Pro esetében egyelőre a jéghegy-effektusról beszélhetünk: jelenleg csak a 10%-a került a vízfelszín fölé. Működéséből ugyanis annyit láthatunk, hogy a telefon fényképezője pillanatok alatt felismeri, hogy milyen téma vagy szituáció került elé. Próbálgattunk emberrel, állattal, étellel, virággal (satöbbi), a felismerés azonnal megtörtént. Szintén növeli a telefon intelligenciáját az az elsőként tavaly bevezetett, de azóta persze tökéletesített megoldás, hogy a készülék próbálja a szokásainkat figyelembe véve jó kondiban tartani a rendszert, hogy hónapok vagy évek után se lassuljon be, ahogy azt szinte mindegyik androidos mobilnál megszokhattuk.
A kapásból Android 8.0 Oreót futtató Mate 10 Pro a Huawei szokásos EMUI felhasználói felületét kapta, abból is a 8.0 verziót. Aki használta már a gyártó mobiljait, az a verziószámugrás ellenére sem fog meglepődni, más androidos mobilról áttérőknek viszont biztosan szokniuk kell majd. Mindehhez a szoftveres erőhöz jön még például az az okosság, hogy egy HDMI-kábel segítségével asztali gépes felületet is előcsalogathatunk belőle.
A kamera
A Mate 10 Pro 12+20 megapixeles kamerapárja – a színes lencse f/1.6 rekeszértéke mellett – meggyőzően teljesít. Ebben szerepet játszik a fent említett mesterséges intelligencia is, a készülék ugyanis nemcsak azonnal felismeri, hogy mit lát, hanem lép is: az adott helyzethez igazítja a kamera beállításait. Mindezeket összeadva alakul ki az eredmény, amely nem csak minket győzött meg. A telefonos kamerák tűpontos értékeket mérő tesztelésében élen járó DxOMark Image Labs a lehetséges 100-ból 97 pontot adott a Mate 10 Pro fényképezős képességeire – ezzel hivatalossá vált, hogy a fotózáshoz ez az egyik legjobb telefon.
Visszatért az erőd
A Huawei egyik csúcskategóriás sorozata a P betűjelzést viseli. Annak tavasszal bemutatott tagjaihoz képest az őszi Mate-ek egyik legfontosabb sajátossága az erős akkumulátor. (Eltekintve az Elhagyott az erőd című, sajnálatos epizódtól.) A Mate 10 Próba 4000 mAh-es akkumulátor került. A milliamperek persze csak milliamperek, valójában senki nem kíváncsi rájuk. Ami igazán kérdés, az az, meddig bírja egy feltöltéssel a telefon? És ez nem csak nekünk kérdés, nagyon sokan unják már az egy szűken értett nap alatt – a reggeli teljes feltöltéstől estére – lemerülő mobilokat.
A Mate 10 Pro bemutatóján a Huawei azt ígérte, hogy még a legvadabb telefonnyomkodóknak is minden további nélkül összejöhet az egy teljes napos üzemidő, aki szerényebben használja a mobilját, annak pedig 2-3 naponta is elég lesz töltőre tennie. Mivel hosszú heteken át próbálgattuk, így most már bátran ki merjük jelenteni: a Huawei alábecsülte telefonja ilyen irányú képességeit. A Mate 10 Próval nagyon intenzív használat mellett is több mint egy, inkább 1,5 napnyi üzemidőt sikerült elérnünk. A 2+ nap nem szerény aktivitás mellett teljesül, hanem még az átlagosnál valamivel intenzívebb nyomkodás mellett is. (Mindezt természetesen folyamatosan bekapcsolt mobilnet/wifi mellett kell érteni.) Az energiatakarékos mód pedig még ezen is segíthet. Azt bekapcsolva és kellően szerény használat mellett nem érezzük lehetetlennek a 3-4 napos üzemidőt sem.
A gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy ha valaki a péntek esti kikapcsolódás előtt tölti fel teljesen a telefonját, annak – feltételezve, hogy a készülék nyomkodása mellett azért családjával és barátaival is tölt némi időt – legközelebb hétfőn reggel kell majd töltő után nyúlnia.
És nem, nem szükséges – sőt nem is szabad – vasárnap este a töltőn hagyni a telefont, a Huawei Super Charge technológiája is igen jól teljesít: 30 perc alatt 60 százaléka köré emelkedik a teljesen üres akku töltöttsége, nagyjából 80 perc alatt pedig nulláról indulva is dombon a tanya.
Ezzel a Mate 10 Pro nem szimplán kiemelkedik a mezőnyből, hanem kenterbe veri azt. Persze ne felejtsük el, ezt nem csak az akkumulátornak és a megfelelő szoftveroptimalizációnak köszönhetjük, hanem a képernyőfelbontás visszafogásának is. Szerintünk megérte.
Verdikt
+: kategóriaelső üzemidő, tényleg gyors gyorstöltés, remek kamera, kiváló ujjlenyomat-leolvasó, a konkurenseknél sokkal barátságosabb ár, mobiltok a dobozban. –: alacsony képernyőfelbontás, az erős hardver ellenére intenzív játékoknál néha akadozik a rendszer, a 3,5 mm-es audio jack néhányaknak hiányozhat. |
Ha már áttérés: az Apple operációs rendszerének iPhone 6s-ünkön megélt elmúlt egy éve nem volt az igazi. A szoftverhibák és kisebb-nagyobb problémák sajnos egyáltalán nem az iOS 11-gyel érkeztek, mi rengeteg kellemetlenségbe futottunk bele hónapok óta. Meg kell hagynunk: sokévnyi iOS-használat után az Androidra hetek alatt lehet teljesen átszokni, közben rengeteg félrenyomás és felesleges érintés kíséri az ember útját. De a Huawei Mate 10 Próval szerzett tapasztalataink után azt mondjuk: megéri.
A készüléket ugyan a mesterséges intelligenciára hegyezte ki a gyártó, a mindennapokban érezhető dolgokat figyelembe véve mi inkább azt mondanánk: egy jól összerakott androidos mobilról van szó, amely leginkább a fotózási képességeivel és még inkább a minden túlzás nélkül fantasztikus üzemidejével tűnik ki a mezőnyből. Ami néhányaknak hiányozhat belőle, az az audio jack, de hát erre a hiányra azért akad már jó megoldás.
A Huawei Mate 10 az iPhone X és a Samsung Galaxy Note8 mezőnyében mozog. Éppen ezért dicséretes, hogy a gyártó az iménti két konkurens 380 és 335 ezres árcédulái mellett egy 255 ezer forintos összeggel szállt be a versenybe. Így kell ezt csinálni.
A többi tesztünket itt találja. Ha rendszeresen szeretne értesülni róluk, lájkolja a HVG Tech rovatának facebookos oldalát.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
