Arcfelismeréssel, érzelemelemzéssel és más elektronikus trükkökkel próbálkoznak a kereskedők. A lélektani és marketingismereteket ötvözik a modern technológiával, hogy még tökéletesebben megfoghassák a vevőket.
Véletlen volna, hogy a csomagolt húsok hűtőpultjának vége felé a legfinomabb borok hirdetése villan fel a képernyőkön csütörtök délután hat óra tájt egy amerikai szupermarketben? Aligha. Az időzítés oka az, hogy a vásárlók – pontosabban az okostelefonjuk – mozgását elemző algoritmus kiderítette: a hétnek ezen a napján, ebben a napszakban a húsos részlegről a vásárlóknak nagyjából a fele a borok felé folytatja körútját, és erre a mozgásra már érdemes ráerősíteni. És ez csak egy, viszonylag ártatlan példa azok közül a rejtett marketingeszközök közül, amelyekkel a kereskedők mind körmönfontabban próbálják vásárlásra bírni a boltjukba betérőket.
A fogyasztásösztönzés új módszereinek egyik nagy csoportja a mozgásérzékelésre épül, fő eszköze pedig a kuncsaftok okostelefonja. Már az is kifigyelhető, mikor közeledik potenciális vásárló a bolt felé. A geofencing (földrajzi behatárolás) módszere a telefon GPS-jeladóját érzékeli, és amikor a kuncsaft az üzlet pár száz méteres körzetébe érkezik, a rendszer reklámüzenetet küld neki. Emiatt állítólag a címzettek több mint fele be is tér a boltba.
Eladjuk magunkat
Ott pedig már várja őket a szakmai körökben egyre nagyobb lelkesedéssel emlegetett figyelőrendszer. Ez kis fogyasztású Bluetooth-adókból áll, amelyeket beacon, azaz jelzőfény, világítótorony néven emlegetnek. A polcokra helyezett apró jeladók érzékelik a betérők mobilját. Ha megtalálják a szükséges alkalmazást, akkor kapcsolódnak hozzá, és máris lehet az adott részleghez kötődő, esetleg személyre szabott ajánlatokkal (kuponkóddal, kedvezménnyel, csomagajánlattal) bombázni az érdeklődőt. Az éppen tömeges telepítésére váró rendszer – lelkesednek marketingszakértők – ráadásul felismerheti az alkalmazásban összeállított bevásárlólistát, és jelezheti a látogatónak, mit kell még megvennie. A beaconhálózat egyszersmind azt is érzékeli, hol időznek többet vagy kevesebbet a vevők. A pennsylvaniai VideoMining nevű cég ötvözi ezt a rendszert a hagyományos zárt láncú videokamerákkal és a telefonok wifijeleivel, hogy még pontosabban fel tudja térképezni a vásárlók üzleten belüli viselkedését. Más márkák mellett a Pepsi, a Heinz vagy a Red Bull is ennek segítségével javítja a bolti eladások hatékonyságát.
Mindezekhez szükség van a vásárlók beleegyezésére és persze arra, hogy a telefonjukon be legyen kapcsolva a helymeghatározó rendszer vagy a Bluetooth, telepítve legyenek a megfelelő alkalmazások. Felmérések azonban azt mutatják, hogy a vásárlók hajlandók elérhetővé tenni magukat, megadni személyes adataikat, ha úgy érzik, kapnak valamit cserébe, például mások számára állítólag el nem érhető kedvezményt. Ez a léprecsalhatóság nem nagyon különbözik attól, ahogyan ma a kuponokat, pontgyűjtő kártyákat kezelik.
Mindenki más árat lát?
A következő fokozat, hogy a telefon gyorsulásmérőjét figyelve látható, ha valaki hirtelen megáll (a boltban ez annak a jele lehet, hogy megakadt a szeme valamin), vagy többször egymás után emelgeti a mobilt (feltehetően az interneten ellenőriz egy túlzottnak tűnő árat). Ilyen esetekben a rendszer máris reagálhat. Jöhet egy biztató reklám a legközelebbi képernyőre, vagy a legközelebbi beacon felől csilingelhet egy csomagajánlat a felcsillanó szemű vásárlónak, netán egy kedvezményes kupon a bizonytalankodó meggyőzésére.
Bevethető a láthatatlan dinamikus árazás is: a helyzethez vagy akár egyetlen vevőhöz is igazítható a szintén rohamosan terjedő elektronikus árcédula. A Market Hub brit cég szoftvere például egyéb szempontok mellett elemzi a termék korábbi eladásait, a rendelkezésre álló készletet, a versenytársak ajánlatait, és ezekhez igazítja a pillanatnyi árakat az elektronikus árcédulákon. Néhány szigetországi Spar-közértben a pékáruk esetében ezzel a módszerrel sikerült kismértékben növelni a bevételt és nagymértékben csökkenteni a feleslegesként kidobott kenyerek arányát. Az sem látszik megoldhatatlannak, hogy az említett telefonos információk alapján akár személyre szabva, az érdeklődés függvényében is változzanak az árak. Ahhoz, hogy ezt a kasszánál is tudni lehessen, a telefon követésével vagy arcfelismeréssel ott is megállapítható lesz, melyik az a vevő, akinek feltűnés nélkül az akciós vagy a megemelt árat kell blokkolni.
Fejre mennek
Az internetes vásárlások térhódítása miatt aggódó hagyományos üzletek tulajdonosai még nagyobb reményeket fűznek a mesterséges intelligenciára bízható érzelemfigyeléshez. Ez azért fontos, mert számos vizsgálat bizonyítja, hogy az emberi döntésekben, így vásárláskor is jóval nagyobb szerepük van az emócióknak, mint korábban gondolták. Egyes párizsi könyvesboltokban a polcok közül csalódottan kiforduló vevőt már azért szólítja meg egy udvarias alkalmazott, mert jelzést kapott az üzletekben felszerelt, érzelmeket figyelő alkalmazástól – említett egy most még diszkréten kezelt rendszert az Economist brit hetilap. Más cégek viszont nyilvánosan hirdetik efféle szolgáltatásaikat. A kaliforniai Cloverleaf például ShelfPoint néven kínál okospolcot, amely – állítólag a személyes adatok rögzítése nélkül – figyeli a vásárlók nemét, életkorát, etnikai hovatartozását, szemmozgását és érzelmi megnyilvánulásait, hogy ezek alapján szűrje le, kiből mit vált ki a termékek nézegetése.
Neuromarketingnek nevezi a koppenhágai iMotions cég az általa kifejlesztett rendszert. Ezt próbavásárlókkal kalibrálják. A fejükre és testükre szerelt érzékelők figyelik az alanyok agyhullámait, szemmozgását, arckifejezését, verejtékezését, pupilláik tágulását. Ha a tesztalanyok segítségével már megállapították, mit és milyen mértékben éreznek a vásárlók, miután erre vagy arra az árucikkre néztek, akkor célzottabban lehet berendezni az üzleteket, illetve hatékonyabban lehet serkenteni a vásárlásokat, ösztönözni a lankadó vevőket. Az évek óta használt lélektani fogások – a polclabirintusok útvonala, a háttérzene megválasztása vagy ínycsiklandó illatanyag szétpermetezése – lassan idejétmúlttá válnak az új digitális információk felhasználásával.
Számos kérdés még megválaszolatlan az új módszerekkel kapcsolatban. Adatvédelmileg aggályos lehet, hogyan kezelik, mi mindenre használják a cégek a vásárlókról szerzett információkat, milyen személyes adatokkal kapcsolják össze és mennyire biztonságosan tárolják őket, kik férhetnek hozzájuk. Az sem egyértelmű, hogyan működnek maguk az algoritmusok, mondjuk a vásárlót felismerő és valamilyen fogyasztói csoportba besoroló, majd ennek alapján ajánlatokkal bombázó szoftverek. Mivel ezek a mélytanulás (deep learning) módszerével önállóan okosodnak a megvizsgált rengeteg példa alapján, maguk a fejlesztőik sem tudják, pontosan mit miért csinálnak. Ingoványos terület az érzelmek leolvasása is – figyelmeztetnek szakértők. Hiszen hiába vannak részletes adatbázisok az érzelmek megnyilvánulásáról, az emóciók egy része nem ül ki az arcra. Amúgy pedig honnan tudhatná egy szoftver, bármilyen okos is, hogy ami az üzletben sétáló kuncsaft arcán tükröződik, azt az éppen meglátott áru váltotta-e ki, vagy mondjuk az időjárás, netán egy pár perccel korábbi telefonhívás.
„A bukásoktól, brutális sérülésektől való félelem folyamatosan bennem van” – meséli Valter Attila országútikerékpár-versenyző a Penge podcast legújabb adásában, ahol arról is beszélget Szilágyi Áronnal és Kenyeres Andrással, hogy milyen gondolatok futnak át az agyán egy esés után, mekkora nyomást jelentett számára a 2021-es berobbanása, és milyen hatással vannak rá a kommentek.
Novák Előd szerint a Fidesz hülyét csinál magából.
Hosszú hallgatás után jelentkezett a kormányközeli közvélemény-kutató.
A műsorvezető kiáll a szombati felvonulók mellett és drukkol, hogy békés legyen a rendezvény.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
A jelentős indulótőkével is megtámogatott alapítvány már dátumot sem mond, mikorra várható a régóta ígért beruházás.
