Egymillió milliárdszor nagyobb a Napnál: hatalmas galaktikus szuperhalmazt fedeztek fel csillagászok
A korai univerzum legnagyobb galaktikus szuperhalmazát fedezték fel csillagászok, a proto-szuperklasztert Hüperionról, a görög mitológia titánjáról nevezték el, aki a napot tartotta. A gigantikus képződmény tömege a becslések szerint a Napnál egymillió milliárdszor (!) nagyobb, és olyan távol van tőlünk, hogy a Földről megfigyelve azt látjuk, milyen volt több milliárd évvel ezelőtt.
MTI
A szuperhalmazok a világegyetem (eddig felismert) legnagyobb struktúrái, melyeket galaxisok csoportjai alkotnak. A Szextáns csillagképben lévő Hüperion olyan mint ötezer Tejútrendszer – mondta Steffen Miefke, az Európai Déli Obszervatórium (ESO) működésének legfőbb irányítója. Az ESO működteti a chilei Atacama-sivatagban a Very Large Telescope-ot (VLT), amellyel a Hüperiont észlelték.
Csillagászati léptékben a Hüperion még kamasznak számít. Földtől való távolsága azt jelenti, hogy a csillagászok úgy figyelik meg, ahogyan az ősrobbanás után mintegy 2,3 milliárd évvel keletkezett. Az univerzum 13,8 milliárd éve keletkezett. "Ezek a galaxisok nagyon távol vannak tőlünk, szinte az univerzum keletkezésének kezdetén, és lehetővé teszik, hogy jobban megértsük, miként fejlődött a világegyetem az ősrobbanástól a napjainkig" – magyarázta Miefke.
A Hüperion kora hatoda az univerzuménak. Ez olyan, mintha képesek lennénk megfigyelni egy nyolcvanéves ember kamaszkorát. A Naprendszert magában foglaló Tejútrendszer mintegy 13,6 milliárd éves.
A Hüperiont a VLT VIMOS spektrográfjával (Visible Multi-Object Spectrograph) észlelték, ez a négycsatornás multiobjektum-spektrográf és képalkotó eszköz egyidejűleg akár ezer galaxis kis felbontású színképének rögzítésére is alkalmas. A csillagászok szerint ez a spektrográf olyan, mintegy "időgép a sivatag közepén", megmutatja, milyen volt az univerzum, amikor kora a jelenlegi egyharmada volt.
A felfedezés a Bolognai Asztrofizikai Intézet kutatója, Olga Cucciati vezette kutatócsoport nevéhez fűződik. A Hüperionról készült tanulmányt az Astronomy and Astrophysics című tudományos folyóirat következő számában teszik közzé.
Egy kiadós gombamérgezéssel indul François Ozon új filmje, a Ha megérkezik az ősz. A termékeny francia filmrendezővel az öregkori ráncok szépségéről, az Elemi ösztön nem múló vonzerejéről, egy szexi nagymamáról, egy pusztító családi vacsoráról és Nicole Kidman plasztikai beavatkozásairól is beszélgettünk.
Vasárnap hajnalban megvolt az eszkaláció, két nappal később a kapituláció is – nem így képzelnénk két atomhatalom háborúját. Irán megrogyott, de ennek a háborúnak valójában aligha van vége.
Látványosan távol tartotta magát a közel-keleti konfliktus értékelésétől Orbán Viktor. A kormányfőnek csak hazai használatra van mondása a fejleményekről.