A Földön lévő víz egy része a még fiatal Nap környezetében lévő por- és gázfelhőből származhatott – állapította meg egy amerikai kutatócsoport. Emellett azt is megállapították, hogy bolygónk jóval több hidrogént tartalmaz, mint azt eddig vélték.
Az eddigi elméletek alapján úgy hitték, hogy a vizet aszteroidák hozták magukkal, amikor becsapódtak a fiatal Földbe. Erre abból következtettek a tudósok, hogy az aszteroidákon és a Föld óceánjaiban lévő víz kémiai ismertetőjegyei megegyeznek.
A bolygó belsejében, a köpeny és a mag közti határon lévő hidrogén azonban egészen más ismertetőjegyekkel rendelkezik, tehát valószínűleg nem az aszteroidáktól származik – fejtették ki Peter Buseck, az Arizonai Állami Egyetem kutatója és munkatársai. Ráadásul a földköpenyben bizonyos nemesgázok a napköd por- és gázfelhőire jellemző tulajdonságokkal rendelkeznek.
A kutatók a Journal of Geophysical Research: Planets című szaklapban új elmélettel álltak elő. Eszerint évmilliárdokkal ezelőtt több, felszínén vizet hordó, a még fiatal Nap körüli anyagköddel körbevett aszteroida olvadhatott egybe a Földdel.
A napköd gázai eljutottak a Föld fiatal légkörébe és a magmaóceán felvette őket. Újabb égitestek becsapódása aztán még több vizet hozott és jelenlegi méretére növelte a Föld kiterjedését.
Az új modell szerint is aszteroidáktól származik a földi víz nagy része, és csak kis része a fiatal Nap gáz- és porfelhőjéből. A tudósok becslése szerint 100 vízmolekulából mintegy 1-2 származhat a napködből.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, kövesse a HVG Tech rovatának tudományos témákkal is foglalkozó Facebook-oldalát.
Mariska Hargitayt a legtöbben színésznőként ismerik, de úgy döntött, beül a rendezői székbe, hogy bemutassa, hogyan került közel édesanyjához, Jayne Mansfieldhez hatvan évvel azután, hogy elveszítette őt egy olyan autóbalesetben, amiben ő maga is majdnem meghalt.
15–9-re nyertek a mieink.
