A szokásosnál is öregebb mocsárciprust fedeztek fel az észak-karolinai Black-folyó mocsárerdejében a klímaváltozás nyomai után kutató szakemberek – az erről szóló tanulmány és az eredmények az Environmental Research Communications folyóiratban jelentek meg, számos érdekességet közölve.

A virginiai mocsárciprus (Taxodium distichum) 2624 éves, ezt többek közt évgyűrűin végzett vizsgálatok révén tudták megállapítani a kutatók. A fa szokatlanul hosszú élettartamából a szakemberek arra is következtetni tudnak, milyen időjárási viszonyokat kellett korábban átvészelnie. A vizsgálatokhoz egy nagyjából ceruzányi méretű mintát vesznek ki a törzsből, amely a szakértők szerint nem okoz benne kárt.

Kutatók dokumentálják az 1000-2000 éves mocsári ciprusok őszi és nyári küllemét.

Environmental Research Communications

A felfedezett famatuzsálem nem az öreg mocsárerdő egyetlen különlegessége, a több mint 100 kilométer hosszan elnyúló területen több 1000-1500 éves ciprust is találtak. A 2000 éves kort messze meghaladóból viszont csak egyet, a fa ennek köszönhetően férkőzhetett be a világ legidősebb fáinak világranglistájára, amelyen az ötödik helyet szerezte meg.

A vizes élőhelyű fák versenyében viszont az első helyen áll, és "ő" egyben a kontinens keleti felének rekordere.

A terület, ahol az ősi fákat felfedezték, kis részben védettnek számít, a kutatók azonban azt szeretnék, ha az a folyó más szakaszaira is vonatkozna. Elképzelhető ugyanis, hogy még jó néhány 2000 évnél idősebb egyed magasodik arrafelé, így pedig az is lehetséges, hogy a 2624 éves ciprusnál sokkal régebb óta élő fát is találnak majd.

A fák védelme az emberiség fontos feladata, ennek ellenére komoly mértékben pusztulnak, többek közt a trópusi erdők is: a Global Forest Watch (GFW) szerint tavaly világszerte 12 millió hektár trópusi erdővel lett szegényebb a bolygónk. A fakitermelés hazánkat is érinti, a WWF Magyarország nemrég arról tájékoztatott: kivágták Magyarország egyik legidősebb, 180 éves erdejét. Az állami erdőkezelő a fakivágást fiatalítással magyarázta.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos eredményeket is bemutató Facebook-oldalát.