Az eddig mintegy tízmilliárd eurós európai uniós finanszírozásból kiépített rendszer az előző hét második felében állt le, máig nem teljesen tisztázott okokból.
"Olyan eszköz működésében keletkezett a hiba, amely az irányítóközpontokban a műholdak pályáit jelzi előre, és amely a navigációs üzenet kiszámítására szolgál" – mondta az üzemeltető csapat egyik névtelenül nyilatkozó tagja a brüsszeli hírportálnak.
Sajtóhírek szerint a kutatási és mentési műveletek során még használható volt a Galileo, a többi felhasználót pedig automatikusan az amerikai GPS-re terelték át.
Nagy baj lehet: továbbra sem tudni, miért állt le az európai GPS 24 műholdja
Szerdán újabb négy Galileo-műholdat bocsátottak fel sikeresen az európai Ariane-5 hordozórakétán a Francia Guyanában található európai űrrepülőtérről. A mostanra 26 műholdat tartalmazó konstellációval az EU globális navigációs műholdrendszere még pontosabb jelet fog biztosítani egy sor fontos szolgáltatás számára.
A Galileo még mindig a tesztelés fázisában van, miután hosszú késések után 2016-ban indította el kezdeti szolgáltatásait a közigazgatási szervek, a vállalkozások és a lakosság számára.
Eddig huszonhat műholdat bocsátottak fel, a tervek szerint még négyre van szükség ahhoz, hogy a rendszer teljes kapacitással üzemelhessen.
A Galileo-programot az 1990-es évek közepén indította el az EU és az Európai Űrügynökség azzal a céllal, hogy függetlenítsék Európát az amerikai GPS-rendszertől, amelynek szabadon elérhető szolgáltatásait az üzemeltető nemzetközi konfliktus esetén blokkolhatja.
