szerző:
Hargitai András

A videoszintetizátor kifejezéssel sok elektronikus zenészt is zavarba hozhatunk: mi ez a vizuális médium, amelyre mások hangszerként tekintenek? Mire jó ez a retró hóbortnak is beillő művészet, amikor ma már mindent a számítógépes grafika és a digitális kódon alapuló vizuális tartalmak uralnak? A hagyományos tévékészülékekkel használható analóg videoszintik évtizedes pihenő után most újra élnek, virulnak, és egyre több művészeti területen bukkannak fel.

Sok elektronikus hangszer hadászati vagy híradástechnikai eszközként kezdte életét – utóbbi úton indult a videoszintetizátorok története is. A televízió képe szabad szemmel közelről épphogy látható, függőlegesen és vízszintesen eloszló képpontokból tevődik össze. Néhány kreatív alkotó kamerákkal és tévékészülékekkel kezdett kísérletezni a 70-es években, mindeközben művészeti koncepciót is rendeltek ezekhez az eszközökhöz: a televízió itt már szabadon használható, egyedi áramkörökkel változtatható, zenére reagáló eszközzé vált. Ezek a hangszer- és videojáték-gyártók által fejlesztett eszközök voltak a mai videoszintetizátorok ősei. Az alkotások valahol félúton az absztrakt festészet, az installációk és a mai "audiovizuális" zenei előadások közti területet járták be. Az utóbbi években, más hagyományos elektronikus hangszerekkel együtt, a videohangszerek is reneszánszukat élik.

Történetük az 1919 óta létező, ma már igazán közismert analóg szintetizátorok árnyékában húzódik meg. Jóval fiatalabbak azoknál, "a videóművészet története a 60-as évektől kezdődik" – meséli Lars Larsen az eszközöket gyártó amerikai LZX Industries egyik alapítója. Minden menetrendszerűen zajlott: néhány évtizednyi technológiai és kulturális evolúciót követően feledés övezte őket, majd a kétezres években újra foglalkozni kezdtek velük az alkotók és így a gyártók is. "A videó művészete a 80-as, 90-es években a digitális, majd számítógépes formálhatóság világába lépett. Úgy gondoljuk, hogy sok terület feltáratlan maradt a gyors átalakulás miatt, ezért mi ott szeretnénk folytatni, ahol mások abbahagyták" – mondja Larsen.

LZX Vidiot – a standard hangszer
©

Manapság bárki lenyűgöző animációkat készíthet némi kódolási ismeret megszerzése után. A videohangszerekkel jócskán leszűkül a lehetőségek köre, de többek között épp ez a nosztalgikus szűkösség csábítja az erre vevő művészeket és közönséget. A videoszintik a hagyományos katódsugárcsöves televízió horizontális és vertikális vonalaiból, apró elliptikus pontokból kirajzolódó képét használják. A jelútba gyakran más eszközök is kerülnek: ez például lehet egy képernyőre visszairányított kamera, ami az így visszacsatolt jel létrehozásával tovább bolondítja a képet. Melyek felbontása és részletgazdagsága messze elmarad azoktól a képalkotási technológiáktól, melyekhez mára hozzászoktunk.

Hogy miért kezdenek mégis egyre többen vonzódni a videoszintetizátorozáshoz, arra Larsen szerint egyszerű a magyarázat: elég ránézni. "Nagyon szürreális élmény, amikor először találkozol analóg grafikával. Organikus és természetes formákat és mozgást érzékelsz benne – ez egy erős és szép ellentéte azoknak a képeknek, melyekkel a digitális számítógépes grafika világában körbevesszük magunkat" – mondja az alapító, hozzátéve:

"bizonyos értelemben ez egy párhuzamos univerzum".

A képi hatást fokozza, hogy együttesen használhatunk hangi és képi jelek generálására alkalmas eszközöket. Innen pedig már csak egy lépés a valós idejű audiovizuális előadás. "A hetvenes évek művészei közül a videoszintetizátort néhányan a személyes tévécsatornájuknak tekintették. Jól fogyasztható személyes médiumok: tárgyak a szobában, amik hangulatok és meditációk létrehozására használhatók" – mondja Philip Baljeu videoművész, az LZX egy különleges terméksorozata, a Castle modulok tervezője, aki igazán különleges szempontokra is felhívja a figyelmet.

"Egy szoftver gátat jelenthet a fejünkben lévő ötlet és annak képi manifesztációja között. Amikor a művész a hangszerekhez nyúl, akkor sokkal azonnalibb a felfedezés módja, mint a szoftveres eszközök esetében. A jelek valós időben jönnek létre, és minden változás azonnal láthatóvá válik."

Úgy tartja, az internetes közösségek tagjai által megosztott "múlt századi" áramkörök leírásaiból rengeteget tanult, és a tanultak egy markánsan új kifejezési eszközt adtak a kezébe. "A videoművészettel elérem azt, amit a hagyományos médiával nem tudtam volna” – mondja Philip Baljeu, akinek sok művészhez hasonlóan vonzó, hogy a videoszintetizátorok sokkal szigorúbb, matematikai és építészeti elvek mentén rendeződnek. Ahogy az is, hogy a nézők is jobban interakcióba léphetnek a hangszerekkel akár installációk, szenzorok vagy közvetlen kontrollerek segítségével.

Nagy kérdés, hogy mit hoz a jövő. Az audio-szintetizátorok piaca már többszörösen telített, és a szakmában a többség – akár az okostelefonos gyártók – nem igazán tud újat mutatni. Ehhez képest az LZX első önállóan használható videohangszere – mellyel Dan Bucciano 70-es évekbeli videoszintetizátorát az alkotóval közösen, modernizálva támasztották fel –, annyira sikeres, hogy több hónapnyi készletet előre eladnak belőle. Lars szerint 2020 közepére lépnek be az aranykorba. "Nekünk nem hiányzik semmi a terméklistából, inkább arról szól a történet, hogy mi minden lehetséges még: szeretnénk megvalósítani néhány jól továbbgondolt interfészötletet, és továbbfejleszteni a moduláris szintetizátorunk elemeit, illetve új, különálló hangszereket is be akarunk vezetni."

Ha érdeklik a technológia és a művészet találkozásai, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
"Mi a társadalom letükröződése vagyunk, és igenis meg kell mutassuk magunkat!"

"Mi a társadalom letükröződése vagyunk, és igenis meg kell mutassuk magunkat!"

500 ezer forint alatti négyzetméteráron nem is nagyon érdemes budapesti lakásra számítani

500 ezer forint alatti négyzetméteráron nem is nagyon érdemes budapesti lakásra számítani

Közel félmilliót ér az öttalálatos szelvény a hatos lottón

Közel félmilliót ér az öttalálatos szelvény a hatos lottón

500 000 éves felfedezést tettek Izraelben

500 000 éves felfedezést tettek Izraelben

Megfelelési kényszer – vezettük a friss Opel Astrát

Megfelelési kényszer – vezettük a friss Opel Astrát

Személyes fogadással tolta meg Orbán a Fidesz új polgármester-jelöltjeinek kampányát

Személyes fogadással tolta meg Orbán a Fidesz új polgármester-jelöltjeinek kampányát