Egyre súlyosabb gyógyszerhiánnyal küzd Németország, a hiánycikként számontartott szerek és készítmények száma az utóbbi hat évben csaknem meghatszorozódott.
A szövetségi gyógyszer- és gyógyászati termék intézet (BfArM) 2013 óta vezet nyilvántartást a hiánygyógyszerekről, és míg az első évben 40, az idén már 239 termék került fel a listájára – írta csütörtöki számában a Süddeutsche Zeitung című lap.
Az összesítést a gyártók önkéntes bejelentései alapján készítik, így meglehet, hogy a patikákban átmenetileg vagy tartósan nem kapható termékek tényleges száma még nagyobb – emelte ki összeállításában az RBB-Inforadio berlini közszolgálati hírcsatorna.
[Eltüntetik a Facebookról a csodabogyókat és a hasztalan fogyókúrás tanácsokat]
Akadozik az ellátás például az egyik legnépszerűbb recept nélkül kapható fájdalomcsillapítóból, az Ibuprofenből és a Melphalan nevű készítményből, amelyet daganatos betegek kezeléséhez használnak.
A gyógyszerhiány nem csak németországi gond, és több tényezőre vezethető vissza. Az Ibuprofen esetében például arra, hogy a hatóanyagot gyártó BASF egy texasi üzemében technikai okok miatt fél évig szünetelt a termelés.
Fontos tényező, hogy a gyártók gyakran kevésbé összpontosítanak a lejárt szabadalmi védettségű termékekre, mert kevésbé jövedelmezőek, holott közegészségügyi szempontból alapvető termékek – antibiotikumok, oltóanyagok – vannak közöttük, ezért súlyos következményekkel járhat az utánpótlás elakadása.
Nagy szerepe van annak is, hogy a gyártók a költségek csökkentésére olyan országokba telepítik üzemeiket, amelyekben olcsón lehet gyártani. Így a világszerte használt hatóanyagok 80 százalékának előállítása Kínában és Indiában koncentrálódik – emelte ki a Süddeutsche Zeitung, hozzátéve, hogy 2016-ban azért volt hiánycikk a piperacillin nevű antibiotikum, mert robbanás történt egy kelet-kínai üzemben, amely az ellátás nagy részét biztosítja.
[Ön is rákeres a gyógyszerekre az interneten? Ez nem mindig jó ötlet]
A németországi elképzelések szerint a piac kudarcára az állami szabályozás és az egészségbiztosítók politikájának átalakításával kellene válaszolni. A biztosítók eddig elsősorban az árakat tartották fontosnak, ezentúl viszont arról is meg kellene állapodniuk gyógyszergyártó partnereikkel, hogy kötelező gondoskodni az ellátásbiztonságról. A kormánynak pedig ki kellene építenie egy úgynevezett nemzeti gyógyszertartalékot, és kötelezni kellene a gyógyszertárakat, hogy az eddigi egy hét helyett hosszabb időre halmozzanak fel tartalékot kínálatukból.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
A július 1-i határidő előtti utolsó pillanatban, a hétfői rendkívüli közgyűlésen dőlt el, hogy a fővárosi képviselők kiigazították a már korábban, konszenzussal elfogadott 2025-ös költségvetést, így van újra érvényes büdzséje a fővárosnak – év végéig. Ha nem így lett volna, durva korlátozásokkal és pénzügyi nehézségekkel járó állapotra kellett volna készülni.
A rendelkezés alól csak olyan kiemelt cégek mentesülnek, mint a MÁV vagy az MVM.
Arról is beszélt, ha szemmel lehetne ölni, Brüsszelben egy sortűzzel elintézték volna.
A kormánypárt támogatottsága pedig mélyponton van.
Ha erre nincs jó válasz, a százezres menet csak színes emléknek lesz jó.
A volt vezérkari főnök azt mondta, jobb lenne, ha például a kézigránát-baleset miatt elrendelt vizsgálat eredményét tennék közzé végre.
A légitársaság szerint még este tíz óra előtt újra felszállhatnak.
