szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

A lipcsei Max Planck Intézet kutatói hangokra bontották a világ legnépszerűbb zenéit, hogy kiderüljön, miben rejlik a sikerük titka.

Valószínűleg nemcsak fogyasztói, hanem zeneipari oldalon is komoly viták folynak arról, hogy milyen lehet egy jó dal. A kérdés nem pusztán filozófiai, hiszen minél népszerűbb(=jobb) egy dal, annál több pénzt hozhat a konyhára. Éppen ezért a lipcsei Max Planck Intézet szakemberei fogták magukat, és az amerikai Billboard slágerlistán szereplő klasszikus popsikerek több tízezernyi akkordhangzását elemezték ki statisztikai módszerek segítségével.

A kutatócsoport vezetője, Vincent Cheung szerint az adatok segítséget jelenthetnek a dalszerzőknek a következő nagy sikerek megalkotásában. "Bámulatos, hogy az emberek örömüket lelhetik egy zenedarabban csak attól függően, hogy a hangok miként vannak sorrendbe állítva" – mondta a kutató.

[Hangszerek, melyekkel csökkenthető a fájdalom vagy karban tartható az elme]

A Current Biology című lapban megjelent tanulmány készítői kiválasztottak 745 Billboard-popklasszikust az 1958 és 1991 közötti időszakból, köztük a The Beatles Ob-La-Di, Ob-La-Da című dalát, a UB40 Red Red Wine és az ABBA Knowing Me, Knowing You című slágerét.

A zene okozta élvezet megjelenik az amigdalában, a hippocampusban és a hallókéregben. Ezek a régiók felelősek az érzelmek feldolgozásáért, a tanulásért és emlékezetért, ugyanakkor a hangok feldolgozásáért is.

Ezután egy gépi tanulási modell segítségével matematikailag meghatározták a változékonyság és a meglepetés mértékét 80 ezer, egymáshoz hasonlatos hangsorban. Ezután lejátszottak egy kis szakaszt mintegy 80 tesztalanynak, akiknek agyáról eközben funkcionális mágneses rezonanciatomográffal (fMRI) készítettek felvételek.

Cheung elmondta, azért döntöttek úgy, hogy a zenét csak hangokra csupaszítják le, mert a dallam és a szöveg az adott dalokhoz kapcsolódó asszociációkat ébreszthetne a hallgatóban, ami megmásíthatja az eredményeket.

A tudósok arra jutottak, hogy ha a tesztalanyok viszonylag biztosak lehettek abban, milyen hang lesz a következő, sokkal élvezetesebbnek tartották, ha ehelyett meglepték őket.

Fordított esetben, ha az egyének bizonytalanok voltak abban, mi következik, élvezetesebbnek tartották, ha a következő hang nem okozott meglepetést.

A kutatócsapat összegzése szerint

a siker titka a változékonyság és a meglepetés megfelelő kombinációjában rejlik.

Korábbi kutatásokkal ellentétben a szakértők arra jutottak, hogy az agy jutalmazási központja (nucleus accumbens) csak a bizonytalanságra reflektált.

A tudósok szerint a dalszerzők ösztönösen tudják, hogy a kiszámíthatóság nagy szerepet játszik abban, mennyi élvezetet kap a hallgató a daltól, de a közvetlen kapcsolat eddig zavaros volt.

Cheung szerint érdekes lenne megvizsgálni, hogy az eredmények más műfajok, például a dzsessz vagy más kultúrák hagyományos zenéje, például afrikai és kínai melódiák esetében is megállják-e a helyüket.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Robbanás történt egy hatemeletes házban Madrid belvárosában

Robbanás történt egy hatemeletes házban Madrid belvárosában

Vlagyimir Putyin –20 fokban merült jéghideg vízbe

Vlagyimir Putyin –20 fokban merült jéghideg vízbe

Nem szabad megenni: szennyezett kétszersültet hív vissza az IKEA

Nem szabad megenni: szennyezett kétszersültet hív vissza az IKEA