Páratlan tulajdonságai miatt a mézet számos területen, az élelmiszeriparban, a gyógyszeriparban, a kozmetikai termékek előállításhoz használják. A méhészetek terjeszkedése azonban ártalmas a méhekre, káros a környezetre, és a méhpopulációk csökkenését eredményezi világszerte – írja a felsőoktatási intézmény, amely szerint a méhek nélküli méz segíthet ezen globális károk leküzdésében.

A Bostonban rendezett International Genetically Engineered Machine Competition (iGEM) konferencia aranyérmes technológiájának alkalmazása során a mézet szénabacilus (bacillus subtilis) baktérium felhasználásával készíti, laboratóriumban átprogramozva a baktériumot megtanítottak méz termelésére.

A méhek a mézgyomrukban számos enzimet felhasználnak fel arra, hogy a virágok nektárjából mézet készítsenek. Az izraeli diákok új módszerében az átprogramozott baktérium nektárszerű oldatot készít a mézgyomor környezetét másoló kiválasztott enzimek felhasználásával. A végterméktől egy membrán-alapú kapszula segítségével leválasztják az átprogramozott baktériumot.

A diákok kifejlesztettek egy szintetikus áramkört, amely szabályozza a létfontosságú enzimek átírását, hogy szabályozhassák a méhek nélküli méz végső összetételét, meghatározhassák ízét és hozzáigazíthassák azt a meghatározott célra való alkalmazásához.

A Technion közlése szerint a méhek nélkül készült méz a méztermelés egy teljesen új területét nyitja meg anélkül, hogy károsítaná a méheket, és felhasználható az élelmiszeriparban, valamint gyógyászati célból is.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos eredményeket is bemutató Facebook-oldalát.