Csaknem félszáz zöld egyesület nyílt levélben kéri a magyar, cseh és lengyel miniszterelnököt, hogy a december 12-13-i  EU-csúcson fogadják el az Európai Unió 2050-ig szóló klímasemlegességi célkitűzését, amelyet korábban nem támogattak – közölte a felhívás egyik csatlakozójaként a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) hétfőn.

A kormányfőknek, köztük Orbán Viktornak címzett nyílt levél a "magyar, lengyel és cseh társadalom nevében" kéri, hogy az EU legkésőbb 2050-re legyen karbonsemleges.

Érvelésük szerint az éghajlatváltozás káros hatásait a lakosság és a gazdaság is érzi, és az eddigi intézkedések nem elegendőek, de azonnali cselekvéssel még elkerülhetőek a visszafordíthatatlan folyamatok.

Ha Kínán, Amerikán és Magyarországon múlik, nem kerüljük el a klímakatasztrófát

Miután Donald Trump amerikai elnök úgy döntött, kivezeti országát a 2015-ös párizsi klímaegyezményből, a világ szeme a további jelentős szennyezőkre, Kínára és az EU-ra szegeződött. Az unió 2030-ig növeli a megújulók részesedését az energiamixből, ám azt a döntést, hogy 2050-re elérje a karbonsemlegességet, Magyarország, Lengyelország és Csehország megvétózta.

A cél meghatározása megfogalmazásuk szerint több uniós finanszírozást tenne elérhetővé, javítaná a versenyképességet, az energiabiztonságot és az itt élők életminőségét, jobb egészséget és munkalehetőségeket teremtene, kedvezne az innovatív üzleti kezdeményezéseknek.

Magyarországról az MTVSZ mellett az Energiahatékony Wekerle Civil Társaság, a GreenDependent Fenntartható Megoldások Egyesülete, a Levegő Munkacsoport, a Magyarországi Éghajlatvédelmi Szövetség, a Másfél fok - éghajlatváltozás közérthetően, a Reflex Környezetvédő Egyesület, a V4SDG - Visegrád a Fenntarthatóságért, a WWF Magyarország és a Zöld Kapcsolat Egyesület csatlakozott a felhíváshoz.

Weizmann Institute of Science

António Guterres ENSZ-főtitkár szerint az eddigieknél "jóval ambiciózusabbnak" kell lenni az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának mérséklésében, emellett frusztrálónak nevezte a változás lassú ritmusát főleg azért, mert mindehhez az eszközök és technológiák nagy része már rendelkezésre áll. Guterres minderről a nemzetközi szervezet Éghajlat-változási Keretegyezménye 25. ülésének (COP25) madridi megnyitóján beszélt.

Az ENSZ-főtitkár bírálta a legnagyobb károsanyag-kibocsátó országokat - Kínát, az Egyesült Államokat és Indiát - mivel elkötelezettségük elengedhetetlen a kitűzött célok eléréséhez. "Ha nem változtatunk sürgősen életmódunkon, magunkat sodorjuk veszélybe" – jegyezte meg kitérve az energiatermelésre, az építőiparra, a közlekedésre és az élelmezésre. Emellett gyors és mély változásokat, a szénfüggőség felszámolását sürgette.

Kimondta a WHO: nem a rák vagy a szívbaj, hanem a klímaváltozás a 21. század legnagyobb egészségügyi fenyegetése

A klímaváltozás jelentős egészségkárosító hatással bír - mutatott rá friss jelentésében az Egészségügyi Világszervezet (WHO), amely szerint bár egyre többen szenvednek hőstressztől, a szélsőséges időjárás hatásaitól és a szúnyogok által terjesztett betegségektől, az éghajlatváltozás elleni fellépésre fordított büdzsé mégis kevesebb, mint 1 százaléka kerül az egészségügyi szektorhoz.

Az ENSZ-főtitkár szerint a fejlődő országokban évente mintegy 100 milliárd dollárnyi összeget kell fordítani a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásra és a káros hatások csökkentésére. António Guterres beszámolt arról is, hogy mintegy hetven ország kész fokozni nemzeti hozzájárulását a klímaváltozás elleni küzdelemhez.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.