Az ENSZ Közgyűlése jóváhagyta pénteken egy új nemzetközi szerződés kidolgozását a kibernetikai bűnözés elleni küzdelemről annak ellenére, hogy az Egyesült Államok, az Európai Unió és több más ország ellenezte azt, mondván: nincs szükség újra, az együttműködést kell fokozni.

Az új szerződés kidolgozását Oroszország kezdeményezte, és az erről szóló határozatot a 193 tagországból álló közgyűlésben 79 igen, 60 nem és 33 tartózkodó szavazattal fogadták el. A határozat értelmében fel kell állítani egy szakértői bizottságot, amelyben a világ minden térsége képviselteti magát, és kidolgoz

egy átfogó nemzetközi egyezményt, amely révén a nemzetközi közösség felveszi a küzdelmet az információ- és kommunikációtechnológia bűnözési célú felhasználásával.

A bizottságnak először 2020 augusztusában kell összeülnie, hogy megtervezze cselekvési programját.

Cherith Norman Chalet, az Egyesült Államok ENSZ-nagykövethelyettese a szavazás előtti felszólalásában azt mondta: a határozat tönkretenné a kiberbűnözés elleni nemzetközi küzdelmet, pedig most nagy szükség van a szorosabb együttműködésre. Nincs közmegegyezés a tagállamok között abban, hogy szükség van egy új szerződésre, ez csak tönkretenni tudja majd a kiberbűnözés elleni együttműködést - tette hozzá.

Chalet és az Európai Uniót képviselő finn nagykövet is felhívta a figyelmet arra: az ENSZ már létező kormányközi szakértői csoportja éppen azt vizsgálja, hogy van-e szükség új egyezményre. "Nem helyes politikai döntést hozni arról, hogy legyen egy új szerződés, mielőtt a szakértők kialakítják véleményüket" - jelentette ki Chalet.

Az orosz nagykövet azonban azt hangsúlyozta, hogy a határozat értelmében a felállítandó bizottságnak figyelembe kell vennie a kormányközi szakértői csoport munkájának eredményét, amelyet Moszkva szerinte mindenképpen támogatni fog. Az új szakértői bizottság érdemben csak 2021-ben kezdené el a munkáját - tette hozzá.

Az orosz érveléshez adalék, hogy néhány napja Putyinék leválasztották egész Oroszországot a globális internetről.