Akár tetemes veszteséggel is árusíthatók a játékkonzolok, a nagy bevétel úgysem a hardvereladásokból remélhető. Ez a tanulság vonható le a múlt héten zajlott E3 videójátékos szakkonferencia szervezője, az Entertainment Software Association (ESA) minap kiadott jelentésében szereplő amerikai adatokból, melyek belső arányai alighanem globálisan is érvényesek.
Pedig a hardverek egyáltalán nem olcsók. Egy kurrens játékkonzol jobb kiadásáért forintosítva 120–150 ezret kérnek el világszerte, és a játékra optimalizált számítógépek is jóval drágábbak általános felhasználásra szánt társaiknál. Az igazán nagy pénz mégsem a masinákban van: az amerikai piacon tavaly mindössze 5,1 milliárd dolláros forgalmat generáltak a hardverek, ami még a kontrollerek, VR-szemüvegek és egyéb kiegészítők 2,4 milliárdjával kiegészítve is eltörpül a játékokért kifizetett 35,8 milliárd dollár mellett. (Ez utóbbi érték az egy évvel korábbi, 29,1 milliárdos adathoz viszonyítva is impresszív.)
ESA / NPD / Statista
Egy jobbfajta, AAA kategóriás játékszoftverért 18–20 ezer forintnak megfelelő összeget szokás elkérni, de egy gép életciklusa alatt sok játékot elfogyasztanak a felhasználók. Polcról már alig vesznek le programokat az amerikaiak: az értékesítés mindössze 17 százalékát hozták a fizikai adathordozók, a pénz 83 százaléka a letöltős terjesztésből jött. Emiatt a szoftveres bevételből nemcsak akkor részesedhet egy gépgyártó, ha házon belül programokat is fejleszt, hanem akkor is, ha platformjához tartozó szoftverboltot üzemeltet.
A 2018-ban az USA-ban eladott játékok csoportosítása műfajok szerint
ESA
Így tesznek a célgépekben utazó konzolgyártók. Az aktuális (otthoni) generációban a Sony PlayStation 4-ese fut a legjobban, melyből a május végi adatok szerint már 96,1 millió darabot értékesítettek. A Microsoft Xbox One-jából mindössze 42,6 millió példány fogyott. Az ezeknél jóval később piacra dobott Nintendo Switch 34,5 milliónál jár, de az utóbbi idők heti statisztikáiban Switchből rendre 30 százalékkal többet adnak el, mint PS4-ből, és közel kétszer annyit, mint Xboxból. Külön említést érdemel, hogy a Nintendónak és a Sonynak mennyire lejt a hazai pálya: Japánban jellemzőnek mondható az a május végén publikált adat, amely szerint előbbi gyártó 27 ezer készüléket adott el egy hét alatt, utóbbi 9 ezret – miközben az amerikai Microsoft mindössze 88 darabot.
Nintendo Switch
Nintendo
Nem csoda, ha Phil Spencer Xbox-főnök olyanokat nyilatkozik, hogy nem a darabszám a lényeg. A The Verge című online magazinnak úgy fogalmazott, ez az iparág nem arról szól, hogy mennyi konzolt ad el valaki, hanem hogy hányan és hogyan játszanak a platformra kiadott játékokkal. Az persze nyilvánvaló, hogy a játékosok száma nem teljesen független az eladott gépek darabszámától. A játékosok aktivitása és a játékminőség azonban már inkább tekinthető olyan jellemzőnek, melyben egy szerényebb eladási mutatóval rendelkező gyártó is pénzre váltható értékeket tud produkálni. Itt viszont már nem csak a Sony és a Nintendo a Microsoft versenytársa: a zene és a filmezés után a videójátékok jövőjét is átalakító streamingszolgáltatások terén a publikus teszttel idén ősszel induló microsoftos xCloud ellenében például az Apple és a Google is csatasorba áll saját megoldásaival.
A cikk a HVG hetilap 2019/25. számában jelent meg. Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, keresse a Tech + tudomány rovatot a hetilapban és kövesse a HVG Tech Facebook-oldalát.
