szerző:
Kiss János Péter
Tetszett a cikk?

A hivatalos weboldalon közzétett térkép megtévesztő lehet abban, hogy egyes területeken (megyékben) milyen mértékű a koronavírus-fertőzöttség. Szerzőnk elkészített egy olyan térképet, melyen ez valószerűbben követhető nyomon – és el is magyarázza, mi következik az ilyen módon súlyozott adatokból. Kiss János Péter írása.

Koronavírus-világjárvány
Már meghaladja az ötmilliót a koronavírussal megfertőzöttek száma a világon, és több mint háromszázezren vesztették életüket a betegség miatt, a járvány gazdasági hatásai pedig felbecsülhetetlenek. A járvány terjedése már több országban lassul, több helyen elkezdték enyhíteni a korlátozásokat, Igyekszünk mindenről tájékoztatni olvasóinkat, tartson velünk, olvassa cikksorozatunkat.
Friss cikkek a témában

Április 1-jétől végre – minden más EU-s országhoz képest több hét késéssel – közzétette a kormányzat az igazolt koronavírus-fertőzöttek hivatalos területi adatait. A tájékoztatást most sem viszik túlzásba, mert mindössze megyei szintű adatokat adnak meg, miközben a legtöbb országban ennél sokkal részletesebb, legalább a mi járási szintünknek megfelelő részletezettségű a tájékoztatás, sőt többeknél a települési szintű adatok is hozzáférhetőek.

Azt is csak utólag, újságírói kérdésre közölte az operatív törzs, hogy hogyan „rendelték” a megyékhez a fertőzötteket (mint kiderült, a hivatalos lakóhelyük, azaz az állandó bejelentett lakcímük alapján). És „természetesen” azt sem tudjuk továbbra sem, hogy a járvány és a védekezés többi fontos mutatójának – mintavételek száma, a tesztelt emberek száma, a kórházba kerültek száma, az elhunytak, felépültek, és az „aktív esetek” száma stb. – mi a területi megoszlása.

Ezzel együtt immár van némi alapunk következtetéseket levonni a vírus terjedésének Magyarországon belüli területi vonatkozásairól. Sőt, miután a megyei adatsorokat naponta frissítik, azt is tudhatjuk, hogy a naponta újonnan igazolt esetek melyik megyékhez köthetők.

©

Természetesen nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy az igazolt esetek száma nagymértékben, vélhetően nagyságrendileg eltér a fertőzöttek tényleges számától. Erre a hivatalos kommunikáció is kitér, ugyanakkor feltételezhető, hogy a látencia nálunk lényegesen nagyobb a más országokban tapasztalhatónál is. Egyrészt ugyanis a tesztelések száma az ország lakosságához képest Magyarországon az egyik legalacsonyabb az EU-ban (ezer lakosra még mindig alig több, mint kettő, ráadásul akit teszteltek, azt általában többször is, így a tesztelt személyek száma legfeljebb a lakosság egy ezreléke lehet csupán). Másrészt pedig a pozitív esetek aránya a tesztekből (3,4%) ugyancsak alacsony más országokhoz képest, ami a tesztalanyok kiválasztásának hatékonyságával kapcsolatban is kérdéseket vet fel. Erre utal egyébként az interneten olvasható számos beszámoló is, amelyek szerint mégoly kockázatos helyekről hazaérkezetteket, egyértelmű tüneteket produkálókat, sok ember között dolgozókat sem tesztelnek, külön kérésükre – és a WHO ajánlásai ellenére – sem.

Nézzük meg például a hozzánk hasonló fejlettségű és méretű (~10 milliós) Csehországot, ahol ráadásul szinte ugyanakkor fedezték fel az első esetet, mint nálunk (március 1. – március 4.): a járvány hivatalos, elképesztően részletes adatokat közlő állami weboldala szerint négyszer annyi elvégzett teszt, és hatszor annyi igazolt fertőzött van, mint nálunk (és a napi 6-7 ezer tesztelést legalább tízezerre szándékoznak növelni, miközben nálunk napi 1000-1500 körüli szám jellemző még az elmúlt két hétben is).

Természetesen mondható, hogy a járvány megfékezése fontosabb, ezért sokkal inkább arra kell fordítani az erőfeszítéseket, mint az adatok széles körű mérésére és nyilvánosságra hozatalára – azonban ezt az érvet gyengíti, hogy az utóbbiak (mérések és nyilvánosság) a WHO álláspontja, továbbá minden elemzés és más országokról napvilágot látott sajtóhír szerint az előbbit (a védekezést) is hatékonyan segítik, segítenék.

Ezzel együtt a fertőzöttség területi különbségeit vélhetően nagyságrendileg jól tükrözik a megyei adatok. A koronavirus.gov.hu oldalon közzétett térkép azonban a fertőzöttség mértékét illetően megtévesztő, mert abszolút (nyers) esetszámokat közöl, és ezek alapján színezi a megyéket – márpedig például a 190 ezres Nógrád megyében nyilvánvalóan más fertőzöttséget jelent egy abszolút szám, mint az 1,7 milliós Budapesten. A fajlagos, összehasonlítható adatokat kiszámolva – azaz a hivatalos esetszámokat a megyék 2020 eleji népességszámára vetítve –, és a kategóriahatárokat észszerűen megválasztva viszont sokat „tisztul” a kép.

Igazolt koronavírusos esetek száma megyénként, százezer állandó lakosra vetítve
©

Egyenközű skálát választva – az itt közölt ábrán 4,1, 8,2, 12,3, és 16,4 igazolt fertőzött/százezer lakos a kategóriahatárok – jól látható például, hogy az országos átlagot (8,2 igazolt fertőzött százezer lakosra az április 7. reggeli adatok szerint) csak két megye, Budapest és Pest megye haladja meg a 20-ból – ők viszont jelentősen. Sőt Budapest arányszáma (20,6) csaknem négyszerese a többi 19 megye átlagának (5,7). Így nem meglepő, hogy a következő kategória üresen marad, mert még Pest megye – ahol egyébként az igazolt fertőzöttek túlnyomó része a közvetlen agglomerációs gyűrű magas presztízsű településeinek lakója a szórványosan elérhető polgármesteri vagy egyéb bejelentések alapján – fertőzöttsége is alig fele a fővárosénak.

Budapesten és Pest megyén kívül csak a – szintén a főváros térségéhez „csatlakozó” – Fejér megye hivatalos adata haladja meg országos átlagot.

17 megye viszont elmarad attól, sőt fele részük nem éri el az országos ráta felét sem. Érdemes megfigyelni a jelentős mértékű regionalitást is: Közép-Magyarország kiemelkedő rátáján túl érzékelhetők a Dunántúl megyéinek magasabb, és a keleti országrész alacsonyabb mutatói is (a kivételt jelentő Szabolcs-Szatmár-Bereg és Csongrád értékeit vélhetően néhány, a sajtóhírekből is ismerhető többes fertőződés esetszáma emelheti meg jelentősebben).

A területi koncentráció tehát egyelőre igen magas más társadalmi jelenségekhez képest. Az ezt mérő egyik egyszerű mutató (Hoover-index) 31%-os értéke azt jelzi, hogy az országos esetszám közel harmadának „áthelyezésével” (Közép-Magyarországból az országos átlag alatti megyékbe) egyenlítődne csak ki a megyék között a fertőzöttségi arány.

Mindez egyébként azt is valószínűsíti, hogy noha abban igaza van az országos tiszti főorvosnak, hogy bármelyik településen jelen lehet a vírus, a kistelepülések többsége – még ha a jelenlegi igazolt esetszámnál nagyságrendileg nagyobb is a tényleges fertőzöttség – jelenleg, sőt akár 20-40 ezer tényleges fertőzött esetén is érintetlen lehet.

Egyelőre ennyit lehet tudni. A részletesebb konkrét adatelemzésnek azért nincs értelme, mert pillanatnyilag szerencsére viszonylag kicsik az igazolt esetszámok még megyei szinten is, így egy csoportos fertőzésgóc azonosítása akár egy nap alatt is nagy mértékben megváltoztathatja egy-egy megye adatát, a járvány előrehaladásával pedig akár jelentősebben megváltozhatnak a területi arányok. (És valamennyire vélhetően meg is fognak: amint azt lentebb kifejtem, a járvány előrehaladása esetén hosszabb távon mindenképpen valamekkora kiegyenlítődés várható a megyék fertőzöttségi szintjében.)

©

Néhány általánosabb következtetés azonban már levonható. A legbiztosabb ezek közül, hogy a magyarországi területi mintázatok, és a járvány terjedésének térbeli-társadalmi útjai egyelőre hasonlítanak a többi – a területi adatokat már hetek óta közzétevő – ország többségében tapasztalhatóhoz. Azaz ebben a – sajnos, valószínűsíthetően még csak kezdeti – szakaszban a vírus terjedése nem egyértelműen a szakterületem (regionális tudomány) által „járványszerűnek” nevezett terjedési modellt követi ugyanis, hanem – látszólag meglepően – egy másik terjedési minta, az ún. „hierarchikus diffúzió” szerepe is jelentős. Sőt: a jelenlegi legnagyobb probléma, a járvány idő- és térbeli terjedésének gyorsasága egyértelműen a terjedés hierarchikus jellegére vezethető vissza.

A kétféle terjedési mód fő különbségei viszonylag könnyen összefoglalhatók. A „járványszerű”, vagy más néven „szomszédsági” terjedés során az egymáshoz közel élő emberek adják egymásnak az „innovációt”, esetünkben az új vírust, így az lassan, s a különböző irányokban nagyjából egyenletesen terjed tovább (a középkori járványok például így terjedtek el évek alatt Európában).

A „hierarchikus” terjedés viszont nem a földrajzi közelségen, hanem a társadalmi közelségen alapszik: az innovációk – bármiféle új civilizációs vívmány, vagy akár új társadalmi jelenség – általában a társadalmi rétegződés csúcsairól indulnak: először az elitben és a felső középosztályban terjednek el, aztán a társadalmi „ranglétrán” lefelé haladva „csorognak le”, jutnak egyre lejjebb, szélesebb tömegekhez.

Területi értelemben a hierarchikus terjedés egyrészt a világ valamely centrumtérségéből a velük legintenzívebben összekötött további centrumok felé, majd a kevésbé fejlett perifériák felé „mozgást”, az országokon belül pedig a fejlettebb/gazdagabb térségekből először a többi fejlett térség elérését (és csak aztán a továbbterjedést) jelenti. Másrészt pedig azt, hogy először a nagyvárosi térségekben jelenik meg, terjed el az „újdonság” – most az új vírus –, s csak onnan halad a kevésbé urbanizált térségek felé. Azaz kezdetben nagyobb arányban kapják meg a társadalmi/területi hierarchia csúcsain levők az új jelenségeket, közöttük terjed gyorsabban az összes innováció (így volt pl. az internettől az okostelefonig, hogy csak két közismert példát említsek a közelmúltból), s aztán jut el csak a többi társadalmi csoporthoz.

Mi történt most? A járvány Kínából indult, tehát nem egy centrum-országból, annak se az elsődleges központjából, hanem – a legvalószínűbben – egyik piacáról. Ott először nyilván a térbeli közelség, a szomszédsági hatások révén – még a vírus, a járvány azonosítása előtt – eljutott a helyi elitbe-középosztályba is. Innentől viszont már minden adat szerint ők, azaz a (többet utazó, repülőgépen közlekedő) magasabb pozíciójú csoportok tagjai vitték át Kína határán és a további országhatárokon, a többi országban is az adott ország hasonló helyzetű (mobilabb, tehetősebb, a társadalmi hálózatokba jobban beágyazott) tagjainak adva át a vírust. (Nem véletlen tehát a sok celebritás – politikusok, művészek, sportolók – sem az igazolt fertőzöttek között.) Vagyis – bár természetesen a véletlen szerepét, majd a járvány felismerésétől kezdve az országonként eltérő járványügyi intézkedések szerepét is hangsúlyoznunk kell – alapvetően az ő hálózataikon keresztül történő hierarchikus terjedés határozta meg vírus mozgását: globális elterjedését, és országokon belüli csomópontjait is.

©

Jórészt itt tartunk még most is. Bár a járvány világjárvánnyá vált, a legnagyobb igazolt fertőzöttségi ráták egyelőre a világ legfejlettebb országaiban vannak (európai miniállamok, Svájc, Németország, Hollandia, Izland stb.), és országokon belül is döntően a fejlettebb régiókban – Madridtól New Yorkig, Lombardiától Tirolig „arat” egyelőre nagyobb arányban a vírus. (Kivételek is akadnak természetesen, hiszen mint minden társadalmi jelenség, a járványterjedés is soktényezős, így speciális hatásokat – pl. esetünkben a téli turizmus fő célterületeit –, illetve ahogy az imént említettem, a véletlen szerepét sem lehet kihagyni.)

Ugyanezen logikába illeszkedik a magyar területi kép is. Azért budapesti és Pest megyei arányaiban a legtöbb fertőzött egyelőre, mert – átlagosan – az ő kapcsolati hálóik a sűrűbbek, az ő mobilitásuk a nagyobb, ők jártak legnagyobb arányban külföldön a járvány kitörésekor. (A bár jóval kisebb mértékű, de érzékelhető Dunántúl–Kelet-Magyarország különbségnek, illetve a hivatalos települési adatok híján is nyilvánvaló város-falu különbségnek is ez a döntő faktora.)

Furcsa módon tehát – ugyanakkor újfent hangsúlyoznom kell: egyelőre – a szegénység, a szegregáció, a kirekesztettség, az elmaradottság most előnyökkel jár: kisebb valószínűséggel, illetve később jut el az ilyen térségekbe, csoportokba a vírus. Hangsúlyozni kell azonban, hogy ez csak a fertőzöttségre vonatkozik, a járvány gazdasági, társadalmi hatásai fertőzöttség nélkül is, már most is rontják a szegényekét, kistelepüléseken élők helyzetét is, sőt, mivel nekik kevesebb tartalékuk van, a helyzet átvészelése számukra nehezebb.

Most minden azon múlik, hogy sikerül-e ezen a szinten érdemben lelassítanunk, vagy megállítanunk a járványterjedést – a világban és Magyarországon is.

Erre szerencsére az országok többségében, így Magyarországon is egyértelműen van esély az adatok alakulása szerint. A társadalomban való terjedési folyamatok általános jellemzője ugyanis az, hogy csak a kezdeti szakasz hierarchikus: a terjedés előrehaladtával, a tömegessé válás időszakában ugyanis egyre inkább a szomszédsági, majd – a telítődéshez közel – a véletlenszerű hatások szerepe lesz nagyobb. Ha pedig eljutnánk idáig – nagyon bízom benne, hogy nem! – akkor már újra „helyreállna a világ rendje”, azaz a hátrányos helyzetű országok, régiók, csoportok, személyek sokkal jobban megszenvednék ezt a problémát is, és a járvány által okozott károk „helyreállítása” is az ő számukra lenne sokkal nehezebb.

Vigyázzunk magunkra, vigyázzunk egymásra!

Kiss János Péter az Eötvös Loránd Tudományegyetem Földrajz- és Földtudományi Intézet Regionális Tudományi Tanszékének adjunktusa.

Kiss János Péter
©

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

A koronavírus korunk legnagyobb krízise, melyben szó szerint létfontosságú a hiteles forrásból való tájékozódás. A HVG-ben ebben a helyzetben is elhivatottan teszünk eleget küldetésünknek: pontos, tényszerű és független tájékoztatást biztosítunk olvasóinak.

Arra kérünk támogasd munkánkat, hogy a nehéz körülmények között is naprakész információval szolgáljunk neked.

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

A koronavírus korunk legnagyobb krízise, melyben szó szerint létfontosságú a hiteles forrásból való tájékozódás. A HVG-ben ebben a helyzetben is elhivatottan teszünk eleget küldetésünknek: pontos, tényszerű és független tájékoztatást biztosítunk olvasóinak.

Arra kérünk támogasd munkánkat, hogy a nehéz körülmények között is naprakész információval szolgáljunk neked.
Másodfokú figyelmeztetést adtak ki zivatarok miatt

Másodfokú figyelmeztetést adtak ki zivatarok miatt

Gombamód szaporodnak a hamis hírek az amerikai tüntetőkről, íme a legdurvábbak

Gombamód szaporodnak a hamis hírek az amerikai tüntetőkről, íme a legdurvábbak

"Ez Orbán mesterterve Magyarország naggyá tételére"

"Ez Orbán mesterterve Magyarország naggyá tételére"