Az eddig is tudni lehetett, hogy az atomkísérletek komoly hatással voltak a környezetre. Az viszont már egy friss tanulmány megállapítása, hogy az egész világon érezni lehetett a hatásukat.
A nukleáris tél kifejezéssel sokan találkozhattak már, a fogalmat előszeretettel veszi elő Hollywood is a különböző filmekben. Mindez egy olyan globális állapotot jelöl, amikor a nukleáris fegyverek tömeges bevetésének köszönhetően a Földön jelentősen hidegebb lesz. Ennek oka, hogy a robbanásból származó korom és füst a légkör felső rétegében a napfény jelentős részét megszűri. Szerencsére ez csak egy elméleti feltételezés, a világ eddig megúszta a nukleáris háborúkat. A jelek szerint viszont nem is kell ilyen konfliktus ahhoz, hogy az időjárás az atomrobbanások hatására megváltozzon.
[Kiszámolták a tudósok, mi várna ránk, ha kitörne az atomháború]
Egy friss tanulmány szerint a hidegháború idején elvégzett atombomba-kísérletek rövid távon az egész világon hatással voltak a csapadék mennyiségére.
Normál esetben a légkörben lévő vízcseppek összetapadnak, felhőt alkotnak, majd leesnek. A sugárzás azonban megváltoztatja ezen cseppek elektromos töltését, ami kihat arra is, hogy miként tudnak egymáshoz tapadni.
R. Giles Harrison, a brit Readingi Egyetem tudósa, a tanulmány egyik szerzője szerint a nukleáris tesztek komoly zavart okoznak a légkörben is. Az általa vezetett kutatócsapat különböző forrásokból gyűjtött adatokat, többek között
Az eredmények alapján minden érték megnövekedett az 1960-as években végzett tesztek hatására. A változás még az Egyesült Királyságban is mérhető volt, pedig a közelben nem történt atomkísérlet.
Mindezt összevetették az erre az időszakra vonatkozó, felhők és az esőzések megfigyeléséből származó adatokkal, és úgy találták, hogy a felhők ekkor jóval vastagabbak voltak az átlagosnál, és 24 százalékkal több csapadék hullott, mint egyébként szokott – olvasható a Physical Review Letters című szaklapban megjelent tanulmányban.
Bár a pontos mechanizmust nem tudták leírni, abban biztosak, hogy a radioaktivitás és az elektromos töltés növekedése hatással volt a csapadékképződésre.
A Gizmodo beszámolója szerint Roelof Bruintjes brit tudós – aki nem vett részt a tanulmány elkészítésében – úgy véli, a publikáció egy érzékelhető tendenciát mutat, ugyanakkor további vizsgálatokra lenne szükség, hogy kiderüljön, valóban a fegyverek tesztelése okozta a változást, vagy csupán véletlen egybeesésről van szó.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
Egy kiadós gombamérgezéssel indul François Ozon új filmje, a Ha megérkezik az ősz. A termékeny francia filmrendezővel az öregkori ráncok szépségéről, az Elemi ösztön nem múló vonzerejéről, egy szexi nagymamáról, egy pusztító családi vacsoráról és Nicole Kidman plasztikai beavatkozásairól is beszélgettünk.
Vasárnap hajnalban megvolt az eszkaláció, két nappal később a kapituláció is – nem így képzelnénk két atomhatalom háborúját. Irán megrogyott, de ennek a háborúnak valójában aligha van vége.
Iránnak az lehet a fő tanulság a most véget érő háborúról, hogy atomfegyver nélkül nem tudja megvédeni magát.
Látványosan távol tartotta magát a közel-keleti konfliktus értékelésétől Orbán Viktor. A kormányfőnek csak hazai használatra van mondása a fejleményekről.
Alapesetben a harcsa félénk állat, azonban ha a fészkét védi vagy fenyegetve érzi magát, támadásba lendül.
Megerősítették, hogy készek a kutatóhálózatról leválasztandó négy központ átvételére.
Elemzésünk a Tisza és a Fidesz első szakpolitikai vitájáról.
