A placebo hasonló gyógyszer (tabletta, injekció), mint az igazi, de valójában mégsem az. Nem tartalmaz ugyanis aktív hatóanyagot, ami kihat az egészségre. Ennek ellenére – az agy és a szervezet közötti különös kapcsolat révén – gyógyító hatása is lehet, miután a beteg azt hiszi, igazi gyógyszert kapott. Ez a placebohatás már régóta jól ismert, ami viszont meglepő: még akkor is működik, ha a beteg tudja, hogy csak placebót kapott.
Igen gyakori – írja a ZME Science –, hogy a háziorvosok placebót írnak fel. Leggyakrabban ez nem tiszta placebo (olyan anyag vagy kezelés, amelynek klinikai értéke van, de nem abban az állapotban, amelyre felírják), szemben a tiszta placebóval, ami hamis kezelés, nem gyógyszer, hanem például egy cukortabletta. Az Egyesült Királyságban a háziorvosok 97 százaléka elismerte, hogy adott már nem tiszta placebót a pácienseinek, az Egyesült Államokban és Németországban pedig az orvosok „rutinszerűen” adnak placebót.
És ezek a placebók gyakran hatásosak is, legalábbis ha a beteg nem tudja, mit kapott. Ezt hihettük eddig, azonban a Michigani Állami Egyetem (MSU) kutatói új tanulmányukban állítják, hogy a placebók még akkor is hatásosak lehetnek, ha a beteg tudja, hogy valójában mit is kapott.
A Nature Communications című tudományos lapban bemutatott kísérleteikben a stressz-szintet vizsgálták. Kísérleti alanyaikat két csoportra osztották. Az egyik csoportnak először el kellett olvasnia egy anyagot a placebohatásról, majd inhalálniuk kellett egy sóoldatos spray-vel, amelyről a tudósok azt állították, hogy csökkentheti a szorongást, de elismerték, hogy csak placebó. A kontrollcsoportnak ugyanazt a sóoldatot kellett belélegeznie, viszont nekik nem említették a spray semmilyen gyógyító hatását, csak azt, hogy a szer a kutatóknak segít a pontosabb biológiai mérések elvégzésében. A stresszcsökkentő hatás egyértelműen erősebb volt az első csoportnál.
"Gondoljunk csak bele, mi lenne, ha valaki naponta kétszer bevenne egy mellékhatás nélküli cukortablettát, miután átnéz egy rövid, ám meggyőző videót a placebók erejéről, és ennek következtében csökkenne benne a stressz? Eredményeink felvetik ezt a lehetőséget”
– mondta Darwin Guevarra, a tanulmány vezető szerzője, miután kiderült, hogy azoknál is hatásos volt a placebo, akik tudták, hogy azt kaptak.
Egyébként nem ez az első ilyen vizsgálat, már 2014-ben is végeztek hasonló vizsgálatot migrénes páciensekkel. A tudatos placebohatást akkor a gyógyszer szedésének rituáléjával magyarázták: még akkor is, ha az emberek tudják, hogy nem gyógyszer, amit bevesznek, a cselekvés önmagában arra ösztönzi az agyat, hogy azt gondolja, gyógyító hatása van a pirulának.
A placebo felírását gyakran etikai aggályok övezik, sok orvos etikátlannak tartja a placebók felírását anélkül, hogy a beteg tudná. Az viszont alternatívát kínálhat, ha a betegek tudják, mit kaptak.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
