Koronavírus-járvány
Fellélegezhet kicsit a világ, a Covid-19 ugyan nem tűnt el, de nem keseríti meg a mindennapokat. Ám visszatér-e? És mi van a betegség utóhatásaival? Cikksorozatunkban megtalál mindent, ami a koronavírus-járványról tudnia kell.
Az a tény, hogy a SARS-CoV-2 vírus genetikai kódjának januári megismerését követően 10 hónappal már engedélyezett vakcina készülhetett, az új technológiák sikerességének köszönhető – írja Kemenesi Gábor virológus az MTA Orvosi Tudományok Osztálya Covid-hírlevelében megjelent cikkében. A szakember szerint a járványok elleni küzdelem és a vakcinák történetének egyik mérföldkövét jelöli ki a modern vakcinatechnológiák előretörése a mostani világjárvány során.
Kemenesi szerint alapvetően három különböző vakcinagerenációt különböztethetünk meg. Az elsőbe tartozik minden olyan technológia, amelyben a teljes vírust használják fel az immunrendszer serkentésére. Ilyen például a Hepatitis A vagy a Rabies (veszettség) elleni oltás, amelyek az elölt kórokozót tartalmazzák.
A második generációs vakcinák már a molekuláris biológia eszközeivel készülnek, és nem a vírust, hanem a vírus genetikai anyaga nélküli, immunogenitásban hatásos fehérjéit használják. Ilyen lehet például a Hepatitis B elleni vakcina, de második generációs oltóanyag a humán-papillomavírus ellen készült szérum is.
És vannak a harmadik generációs védőoltások. Ezeknél a technológia alapját az a megközelítés adja, hogy az immunogenitásban szerepet játszó kulcsfehérje vagy kulcsfehérjék elkészítését a szervezetre kell bízni, mivel csupán a fehérje előállításához szükséges nukleinsav-molekulát juttatják be a szervezetbe.
Kemenesi szerint a molekuláris biológia és nanomedicina elmúlt évtizedben tapasztalt nagyfokú fejlődése tette lehetővé a nukleinsav-alapú vakcinák ilyen mértékű előretörését a mostani járványban. Ezzel a technológiai megoldással a világon elsőként a SARS-CoV-2 kapcsán várhatóak engedélyezett vakcinák, melyek közül a Pfizer/BioNTech mRNS-alapú vakcináját Nagy-Britanniában már nemcsak, hogy engedélyezték, de be is oltották vele az első két embert.
Naptár: mire számíthat, aki beadatja magának a Pfizer 95%-os koronavírus-vakcináját?
Majdnem egy teljes hónapra van szükség ahhoz, hogy valaki a Pfizer első vakcinájának beadása után védetté váljon a koronavírus ellen.
A harmadik generációs vakcinatechnológiák egyik csoportját a vektorvakcinák jelentik. Ezekben egy, a koronavírustól eltérő vírust használnak a bejuttatáshoz, amelynek során a SARS-CoV-2 tüskefehérjéjének génjét a vektorként használt vírus genetikai állománya hordozza. Így a vektorként felhasznált, betegséget nem okozó vírus juttatja be a kifejezni kívánt célgént.
Az elmúlt hónapban sorra jelentek meg a COVID-19 elleni vakcinák hatékonyságáról szóló bejelentések. A Pfizer/BioNTech és a Moderna mRNS-alapú vakcinái 95 százalékos körüli hatékonyságot mutattak, az AstraZeneca vektoralapú fejlesztése összességében 70 százalékos, ugyanezen kategóriában az orosz Gamaleya Intézet vakcinája pedig 92 százalékos hatékonyságot produkált. Kemenesi szerint ezek rendkívül biztató adatok, és elmondható, hogy az úgynevezett harmadik generációs vakcinák a fejlesztési verseny legsikeresebb képviselői.
A hatékonyságon felül a közeljövőben a gyakorlati kérdések – gyártási kapacitás, disztribúció és logisztikai lehetőségek – megoldása válik egyre sürgetőbbé.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
