Koronavírus-járvány
Fellélegezhet kicsit a világ, a Covid-19 ugyan nem tűnt el, de nem keseríti meg a mindennapokat. Ám visszatér-e? És mi van a betegség utóhatásaival? Cikksorozatunkban megtalál mindent, ami a koronavírus-járványról tudnia kell.
A pécsi virológusok (Kemenesi Gábor és Jakab Ferenc) által létrehozott Virológia Pécs Facebook-oldalon jelent meg egy bejegyzés arról, miért lehet probléma a koronavírus mutációja.
A bejegyzés azzal kezdődik, hogy "a mutáció az evolúció, így a vírusok evolúciójának is egyik fő mozgatóereje." A koronavírussal sincs ez másképp, némelyik feltűnően terjed és idővel dominánssá válik – ilyen most a D614G variáns, ami még az első hullámban jött létre, és már az egész bolygón meghatározó.
Nagyon ritka, hogy funkciót is érintő mutációk jöjjenek létre, de figyelembe kell venni, hogy minél több fertőzésre van lehetősége egy vírusnak, ennek az esélye is megnő. A funkciót megváltoztató mutációk mindig a legnagyobb evolúciós igényt szolgálják, ez lehet jobb terjedés, immunreakciók jobb csendesítése, antitestek kikerülése stb.
Így érthető, ha a vírusnak az enyhébb megbetegedés, hosszabb fertőzés és nagyobb ürítés az érdeke, ettől marad fenn hatékonyabban és jut messzebbre.
Ez nem jelenti, hogy nem jöhet létre akármilyen mutáció, amely akár kezelésben, vakcina-ügyben, terjedésben fejtörést okozhat – írják a facebookos bejegyzésben.. Ezért nagyon fontos folyamatosan vizsgálni a vírus genetikai változásait. A tudományos kutatás több idő, a D614G-ről is az elmúlt hetekben érkeztek elsőként meggyőző laboratóriumi eredmények, amelyek alátámasztják, hogy nagyobb mennyiségben szaporodhat a felső légutakban. A jó hír, hogy a korábbi variánsra létrejött antitestek ezt is jól kivédik.
A probléma ott van, ha a vakcinák döntő többségének alapját adó – és az immunitásban fontos – tüskefehérjében is azonosítható mutáció, és még gyorsan is terjed.
Ez történt az angliai variánsnál. Úgy tűnik, hogy a vírus eddig ismert mutációs sebességéhez viszonyítva felbukkant egy variáns, amely 10 hónapnyi mutációt gyűjtött magába, melyekből a tüskefehérje több ponton is érintett.
Felmerült a kérdés, hogy emiatt miért kell lezárni a határokat (több ország kitiltotta a Nagy-Britanniából érkező gépeket, illetve Londonban és környékén szigorú korlátozásokat vezettek be).
A szakemberek azt magyarázzák, hogy a kockázatot ismét a "nem tudjuk" jelenti. "Amíg nem tudjuk kizárni, hogy egy jó terjedést mutató mutáció nem érint kezelési lehetőségeket, vagy akár a következő hetekben érkező vakcinák hatékonyságát, érthető az óvatosság" – írják a szakértők.
[Pécsi virológusok megmutatták, milyen mellékhatásai lehetnek a Pfizer/BioNTech vakcinának]
A valós kockázatot a kiterjedt laboratóriumi vizsgálatok végén lehet megítélni, addig fő az óvatosság. A legfőbb kérdés, hogy a más variánsokra megszerzett immunitást érinti-e az új.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos hírekkel is szolgáló Facebook-oldalát.
