szerző:
MTI
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Zágráb környékén körülbelül tízévente fordulnak elő komolyabb erősségű rengések.

A múlt heti 6,4-es erősségű horvátországi földrengést követően több mint 400 utórengést észleltek a magyar mérőállomások, a legutóbbi, Magyarországon is érezhető rengést hétfőn mérték: a Richter-skála szerint 4,5-ös erősségű földmozgás epicentruma ezúttal is Petrinja városának közelében volt – mondta Kiszely Márta szeizmológus.

Kiszely Márta elmondta, Magyarországon 41 mérőállomás működik, amelyek részei egy nemzetközi megfigyelő rendszernek. A petrinjai földrengésekhez ezek a magyar állomások nagyon közel voltak.

A december 29-ei horvátországi földmozgást követően a mérőállomások adatait a központban, a CSFK Geodéziai és Geofizikai Intézet Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatóriumában egy automata rendszer értékelte ki, így a szakemberek már a rengések után 90 másodperccel előzetes információt kaptak arról, hogy hol volt a földrengés és mekkora volt az erőssége.

Tanulságos volt a katasztrófa lefolyása: december 28-án volt egy 5,4-es rengés Petrinjában, amit kisebb rengések követtek. Akkor azt reméltük a kollégákkal, hogy az volt a főrengés és már csak kisebbek jöhetnek, de ezt követően másnap történt a 6,4-es hatalmas rengés"

– idézte fel a szeizmológus.

"Nagy valószínűséggel ez a 6,4-es erősségű rengés volt a főrengés, azonban az 5-6 kilométer mélyen lévő utórengések még hónapokig is eltarthatnak. Az erősebek pedig, mint amilyen ma reggel is történt, akár további épületsérüléseket is okozhatnak". Kiszely Márta szerint a december 29-i földmozgás erejét jól érzékelteti, hogy a vetődés egyik oldalán mintegy 35 centit emelkedett meg a talaj, míg a másik oldalán ennyit süllyedt le.

A szeizmológus elmondta, hogy Zágráb környékén körülbelül tízévente fordulnak elő ilyen erősségű rengések, amelyeket az afrikai tektonikus lemez mozgása okoz. Az Afrikai- és az Eurázsiai-lemez találkozásának határa nem azonos a Földközi-tenger partvonalával, hanem egy része benyúlik az Adriai-tenger alá, ez az úgynevezett Adriai-tüske. Az Afrikai-lemez évente körülbelül hat centimétert közeledik Európa felé és a két lemez ütközési zónájában kis mikrolemezek keletkeznek. Ilyen az Adriai-mikrolemez is, amelynek határán van egy zóna, ahol gyakrabban pattannak ki földrengések. Zágráb és környéke ezen a területen helyezkedik el.

Előzőleg nagy földmozgás 2020. március 22-én volt Zágrábnál, amelyet Magyarországon szintén érezni lehetett, de közel sem ilyen mértékben. Bár a december 29-ei katasztrófa a magyar határtól csaknem 100 kilométerre történt, a rengéshullámokat Magyarország nagy részén érezni lehetett. Ez nagyon ritka jelenség – mondta.

Magyarázata szerint azt, hogy milyen messze okoz károkat egy földmozgás, több tényező is befolyásolja. Ebben az esetben a leginkább az számított, hogy a fölrengés epicentruma túl közel volt a felszínhez.

Ez egy nagyon sekély földrengés volt, 6-8 kilométer mélyen mozogtak a kőzetek, ha ez 30 kilométer mélyen van, akkor nem okozott volna ekkora kárt

 – mondta.

A szakértő szerint az is számított, hogy milyen módon mozdultak el egymáshoz képest a vetődő lemezek, és az altalaj minősége is befolyásolta a földmozgás erősségét. Az ilyen hatalmas méretű földrengéseket a talaj folyósodása kíséri, a rázkódás miatt ugyanis fellazul a legfölső üledékes réteg. A talaj meglazulása pedig földcsuszamlásokat és súlyos károkat okoz az épületekben.

A szeizmológus elmondta azt is, hogy Magyarországon ritkábban halmozódik fel akkora kőzetfeszültség, ami akkora méretű földrengést okoz, mint a december 29-ei földmozgás Horvátországban, ugyanakkor havonta vannak kisebb, olyan természetes eredetű földmozgások, amelyeket csak a műszerek regisztrálnak.

Az ismert legnagyobb rengés Magyarországon csaknem akkora volt mint a petrinjai. Ezt a 6,3-as erősségű rengést 1763-ban regisztrálták Komáromban. A legutóbbi nagyobb rengést pedig 1956-ban mérték Dunaharasztiban, ez 5,6-os erősségű volt - tette hozzá a szakértő.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Fényes nappal késeltek meg egy férfit Budapesten

Fényes nappal késeltek meg egy férfit Budapesten

Átlépte a 2 milliót a koronavírus okozta halálesetek száma a világon

Átlépte a 2 milliót a koronavírus okozta halálesetek száma a világon

Klippremier: Itt egy kisebbfajta hazai szupergrupp

Klippremier: Itt egy kisebbfajta hazai szupergrupp