Bár a Mars még rengeteg izgalmas felfedeznivalót rejt magában, egy dolgot már nagyon régóta tudunk a bolygóról: két holdja van. Az egyik a Phobosz, a másik pedig a Demiosz, amelyek kicsik és szabálytalan alakúak, ezért a kutatók úgy vélik, hogy valójában olyan kisbolygókról van szó, amelyeket a vörös bolygó gravitációs vonzereje ejtett csapdába. Egy új kutatás azonban másfajta eredményre jutott.

A Zürichi Műszaki Egyetem tudósai a Nature Astronomy című tudományos szaklapban publikálták legújabb kutatási eredményüket, amely szerint a Phobosz és a Demiosz valójában egy ősi kozmikus katasztrófa eredményeként jöttek létre.

Amirhossein Bagheri, az egyetem doktorandusz hallgatója és csapata a két hold mozgását egy számítógépes modell segítségével vizsgálta. Ám ahelyett, hogy azt próbálták volna modellezni, hogy mi történik majd a jövőben a két égitesttel, az időt visszafelé pörgették. Vagyis azt próbálták meg kitalálni, miként keletkezhettek – írja a Gizmodo. Az eredmény szerint a két égitest "keresztezte" egymást.

Amir Khan, a tanulmány egyik társszerzője szerint mindez azt jelentheti, hogy sok millió évvel ezelőtt a holdak ugyanazon a helyen voltak. Márpedig ez arra enged következtetni, hogy a Marsnak korábban nem két kicsi, hanem egy nagyobb kísérője volt, ami valamilyen oknál fogva – például egy aszteroida becsapódásának eredményeként ketté törött.

Mark Garlick

A szimuláció lefuttatásához azt is ki kellett találniuk a kutatóknak, hogy a Mars miként hatott az évmilliók során a Phoboszra és a Deimoszra. Ehhez a NASA InSight nevű szondáját hívták segítségül, aminek köszönhetően a tudósok jobban megérthették, mi történik a bolygó felszíne alatt.

A modellt lefuttatva arra jutottak, hogy a két hold valamikor 1-2,7 milliárd évvel ezelőtt keletkezhetett. Ez persze egy igen nagy időintervallum, ami annak köszönhető, hogy a holdak viselkedéséről viszonylag keveset tudunk. A további adatok pontosíthatják a modellt, ami azért is jó hír, mert a japán űrügynökség a tervek szerint a Phoboszra küld majd egy szondát – valamikor az évtized végén –, hogy mintákat hozzon onnan a Földre.

Fotó: részleges marsi napfogyatkozást fényképezett a Curiosity

Részleges napfogyatkozást fényképezett le a Curiosity a Marson, lencsevégre kapva, amint a vörös bolygó parányi holdja, a Phobosz elhalad központi csillagunk előtt - olvasható a Space.com űrkutatási hírportálon.

A Zürichi Egyetem kutatóinak eredményét azonban nem mindenki fogadta örömmel. Matija Cuk, a SETI Inzétet kutatója szerint a csapat modellje épp a hiányos adatok miatt tévedhet. Szerinte ha egyetlen égitest volt a vörös bolygó kísérője, annak milliárd éves távlatban is el kellett mozdulnia a pályájáról, ráadásul a zürichi szakemberek meglehetősen nagyvonalúan számoltak a fizika törvényszerűségével a modellezésnél. Hozzátette: ő azt sem érti, egy olyan rangos lap, mint a Nature Astronomy miként hozhatta le a cikket.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.