Abu-Dzabi érdeklődik a Magyarországról Lázárék által kiengedett, rejtélyes múltú Klimt-kép iránt
Megdöbbentő részletek derülnek ki Alfred Weidinger osztrák művészettörténésznek a kép történetét felkutató tanulmányából.
Ázsia melegebb részén honos az a különleges lepkefajta, amelynek kétféle szárnya is van: belülről a kék és a sárga színek keverednek egymással, ám kifelé haladva már sokkal fakóbb a kép, olyan, mintha egy megszáradt és elhullott falevelet látna az ember:
A Kallima inachust nem most fedezték fel, hiszen első példányaira már 1912 környékén rábukkantak a természetjárók. Ám, mint azt az IFL Science tudományos-ismeretterjesztő lap is írja, a kutatók azóta is folyamatosan tanulmányozzák e különleges fajt, amely az eltelt évek alatt egyre hatékonyabbá fejlesztette álcázási technikáját.
A tudósok szerint a lepke azért veszi fel egy falevél formáját, hogy ezzel is védeni tudja magát a madaraktól.
A mintázat ugyanakkor nem mindig hasonlított ennyire egy falevélre, ezt az evolúciós vizsgálatok is igazolták. A kutatók összesen 45, a Kallima inachusszal szoros rokonságban álló lepke szárnyát nézték át, melyek mindegyikén láthatók voltak apró változások. A kutatók azt is megfigyelték, hogy egyes példányok nem “eldobták” ezt a technikát, hanem megörökölve továbbfejlesztették azt. A faj mai képviselőit – legalábbis összecsukott szárnyakkal – már szinte lehetetlen megkülönböztetni egy mezei falevéltől.
Az álcázás technikáját sokféle állat és rovar is használja, de nem minden esetben rejtőzködés miatt. Ezt nevezzük mimikrinek, melynek lényege, hogy az egyed egy másik élőlény küllemét, mozgását utánozza. Ilyenek például a zengőlegyek (Syrphoidea), amelyek külsőre szinte alig térnek el a darazsaktól.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
