A Fukusimai Egyetem kutatója szerint nem az erőmű 2011-es katasztrófája okozta a genetikai változást az állatoknál.
A fukusimai atomerőmű katasztrófájának körzetében lévő elhagyott településeken a vaddisznók vették át az uralmat, egy genetikai kutatás szerint a vaddisznók a környékbeli gazdaságokból elszabadult házi sertésekkel keveredtek – közölte a BBC.
Donovan Anderson, a Fukusimai Egyetem kutatója DNS-mintákból állapította meg, hogy
a lakatlan zónában a vaddisznók és a házi sertések szaporodásából vaddisznó-hibridek születtek.
A kutató szerint az erőmű katasztrófája miatti sugárzás nem okozott genetikai károsodást a vaddisznóknál, de az invazív házisertés-faj genetikai hatása kimutatható.
A 2011-ben bekövetkezett, földrengés és cunami okozta nukleáris katasztrófa után Fukusima környékét, akárcsak annak idején Csernobil körzetét, kitelepítették – idézte fel a kutatásról szóló beszámolót a BBC.
Csak az évszázad végére tűnhetnek el a fukusimai atomkatasztrófa által okozott károk - videó
Már csak kísértetvárosok emlékeztetnek a fukusimai atomkatasztrófára. Azt a japán hatóságok is elismerik, hogy még évtizedekig el fog tartani a munka a 2011 márciusában tönkrement erőműnél. Fukusima környékén 10 év elteltével is kihaltak a települések, még az újonnan épített városokban is többnyire csak a helyreállításon dolgozó munkások laknak.
A Proceedings B folyóiratban publikált tanulmány Fukusima környékének katasztrófa utáni élővilágáról festett képet. A kutatók DNS-vizsgálatokkal követték nyomon, hogy mi történt a vadon élő állatokkal a sugárszennyezett térségben, melynek települései hirtelen elnéptelenedtek. A vaddisznók és az elszabadult házi sertések DNS-ének vizsgálata arra az eredményre vezetett, hogy a kutatók által biológiai inváziónak nevezett jelenség a vaddisznók génjeiben is kimutatható. Az is kiderült, hogy ezek a házisertés-gének az idők során fokozatosan "felhígultak".
Fukusima környékére 2018 óta kezdenek visszatelepülni az emberek. Anderson szerint a vaddisznók számára valójában csak az ember az igazi ellenfél.
Fél évig 5-6 ember volt kíváncsi a kertészeti tanácsaira, ma már közel kétszázezres követő tábora van Szomoru Miklós „Egy kertész kertje Pilisszentkereszten” blogjának. A kertészmérnök szerint, aki brit mintára magánkert-látogatásokat is szervez, nem kell heti 8 óránál többet dolgozni azért, hogy bárkinek virágzó oázássá váljon a kertje. Erre a legjobb példa virágpompában úszó birodalma.
Lehetséges forgatókönyvek.
Súlyos betegség Romániában azonosított juhhimlő, amely gazdasági károkat is okozhat.
Diego ügyvezetőjével beszélgettünk.
Furcsa részeletek derültek ki a HUN-REN Irányító Testületének üléséről. Miért szavaz valaki igennel az átalakításra, ha aztán lemond?
