Több szolgáltatás, illetve mérési módszer is rendelkezésére áll az események szervezőinek, hogy megállapítsák: hányan vették részt az adott előadáson, hányan tartózkodhatnak egy adott helyiségben. Ehhez különféle készülékeket is felhasználnak, habár ezeket előtte mindenképp el kell helyezni, hogy a mérésre sor kerüljön. A beüzemelés pedig nem mindig egyszerű.

Ebből a nem kis problémából indult ki 2015-ben Yasamin Mostofi. A Santa Barbara-i Kaliforniai Egyetem kutatója később rájött, hogy a vezeték nélküli hálózatok is alkalmasak lehetnek erre a feladatra, de az akkori próbálkozások nem hoztak sikert. A szakértő és társai idén azonban – néhány matematikai modellt is segítségül hívva – megoldották a rejtélyt, és megszületett a technika.

A Gizmodo szerint Mostofiék ugyanúgy egyszerű wifi-eszközöket használnak arra, hogy becslést készítsenek a teremben lévők számáról, de a folyamatba a jelenlévők is besegítenek: azzal ugyanis, hogy önkéntelenül mocorognak, változást idéznek elő a wifi-jel folyamatosságában, melyből – a már említett matematikai modellel – ki lehet köveztetni, hányan vannak jelen.

A kutatók ehhez tucatnyi kísérletet végeztek, négy különböző környezetben, de legfeljebb 10 fős csoportokat bevonva. Mostofi állítása szerint a mérések az esetek 96,3 százalékában elég pontosak voltak, vagy ha tévedtek is, az a valós értéktől csak alig tért el. A számítás akkor is működött, amikor a jelnek falakon kellett áthaladnia, igaz, a pontosság ekkor 90 százalékosra csökkent.

A wifi-jelből gyűjtött információk, illetve az így készülő számítás arra is jó lehet a kutatók szerint, hogy becslést készítsenek a túlzsúfolt helyekről – és ahol ez szükséges, beavatkozzanak. A módszer így végső soron egy járvány elleni védekezéshez is felhasználható. Ilyen helyzetben ugyanis különösen előnyös, ha kevés ember érintkezik, ahogy azt napjaink helyzete is mutatja.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.