Tizenöt éve támadnak az orosz hackerek, felkészülhetünk a módszereikre
A Sophos kiberbiztonsági cég egy hosszú elemzést tett közzé arról, milyen módszerekkel dolgoznak az orosz hackerek.
hvg.hu
Az oroszok nemcsak katonai értelemben véve indítottak offenzívát Ukrajna ellen, az utóbbi időben a kibertámadások is megszaporodtak, a támadás előestéjén pedig kibertámadás ért több ukrán bankot és minisztériumot. Hogy a nyomás minél kisebb legyen az országon, összehívta a speciális egységét az Európai Unió, amely megpróbálja kivédeni a hackerek próbálkozásait. Az orosz–ukrán konfliktus kapcsán felmerülő fenyegetésekről a Sophos kiberbiztonsági cég tett közzé egy hosszabb elemzést.
A cég szerint az első orosz támadás még 2007. április 26-ra datálható, amikor az észt kormány egy kevésbé prominens helyszínre helyeztetett át egy szobrot, amelyet Észtország Szovjetunió általi, náciktól való felszabadításának emlékére állítottak. Ez nemcsak utcai zavargásokat és a Moszkvával való kapcsolat destabilizálódását eredményezte, de nagy erejű túlterheléses (DDoS) támadás is történt az észt kormány és a pénzügyi szolgáltatások weboldalai ellen.
G Data
Mindenki azonnal Oroszországot vádolta, de az elosztott szolgáltatásmegtagadási támadásokat természetükből fakadóan szinte lehetetlen visszakövetni a felelősökhöz. Manapság széles körben úgy tartják, hogy ezekért a DDoS-támadásokért a Russian Business Network (RBN) felelős, egy hírhedt szervezett bűnözői csoport Oroszországban, amely spamhez, botnetekhez és kétes gyógyszeripari partnertevékenységekhez köthető.
2008. július 19-én hasonló offenzíva indult grúz célpontok ellen, ami augusztus 8-án felerősödött – épp akkor, amikor orosz csapatok megszállták a szeparatista Dél-Oszétia tartományt.
Az Észtország elleni korábbi támadásokhoz hasonlóan megjelent egy webhely, amely a célpontok listáját, valamint egy eszközkészletet és az annak használatára vonatkozó útmutatásokat tartalmazta. Ez a trükk is megpróbálta a grúz agresszióval szemben védekező „hazafiaknak” tulajdonítani a támadásokat, ám a tényleges támadó forgalom nagy része egy ismert nagy botnetből származott, amelyet feltehetőleg az RBN irányít.
Az államokhoz köthető összes kibertámadás több mint felét, 58 százalékát Oroszországból hajtották végre az elmúlt évben – ez derül ki a Microsoft friss jelentéséből. A legtöbb kibertámadást azonban nem az államok, hanem a közönséges kiberbűnözők követik el, akik többnyire nem információt, hanem pénzt akarnak áldozataiktól. A Microsoft szerint a ma ismert támadások 99 százalékát vissza lehetne verni a többfaktoros hitelesítéssel – a szinte minden szolgáltatásban elérhető funkcióval, amit csak be kellene kapcsolni.
A Sophos emlékeztet, Ukrajna ellen 2019 óta folynak kisebb-nagyobb kibertámadások, amelynek egyik legnagyobb kicsúcsosodása Krím 2014-es megszállásakor láthattuk.
A konfliktus elején azonosító jelölések nélküli katonák átvették az irányítást a krími távközlési hálózatok és a térség egyetlen internetes központja felett, ezzel információs kiesést okozva. A támadók visszaéltek a mobiltelefon-hálózathoz való hozzáférésükkel, hogy azonosítsák az oroszellenes tüntetőket és SMS-üzenetet küldjenek nekik, mely ezt tartalmazta:
„Kedves előfizető, Ön tömeges rendbontás résztvevőjeként került nyilvántartásba.”
Miután a támadók elszigetelték a Krím-félsziget kommunikációs lehetőségeit, az ukrán parlamenti képviselők mobiltelefonjait is szabotálták, megakadályozva őket abban, hogy hatékonyan reagáljanak az invázióra.
AFP / Sergei Venyavsky
A kiberbiztonsági cég emellett rámutat arra is, az oroszok kiberfegyvertárában megtalálni még az energiaforrások megbénítását, az e-mailek nyilvánosságra hozatalát, valamint az ellátási láncok elleni támadás is. Ez utóbbit követte el például a NotPetya, ami egész Európán végigsöpört.
A Sophos szerint mindezek mellett az oroszok előszeretettel terelik másokra a gyanút. 2018. február 9-én Phjongcshangban a téli olimpiai játékok megnyitójakor egy malware komoly károkat okozott az informatikai rendszerben, amit az IT-s csapat a csodával határos módon úgy tudott kezelni, hogy másnap reggelre szinte sehol sem volt fennakadás.
Az elemzések során egyértelműen Észak-Koreára és Kínára terelődött a gyanú, de a nyomok gyanúsan egyirányba mutattak. Végül Igor Soumenkov, a Kaspersky Lab munkatársa zseniális nyomozómunkával megtalálta a füstölgő pisztolycsövet, amely közvetlenül Moszkvát hozta gyanúba.
A Twitter helyreállította azokat a – korábban törölt – fiókokat, melyek az orosz csapatmozgások követését teszik lehetővé, valamint tippeket adnak ahhoz, miként tudják megvédeni adataikat a felhasználók.
A Sophos szerint az idei, Ukrajna elleni támadások során ezek a módszerek mind visszaköszöntek – nemcsak DDoS támadásokkal operáltak a hackerek, a gyanút is másra próbálták terelni. A támadások felelőseként a Fehér Ház az orosz GRU-t nevezte meg.
A kiberbiztonsági cég szakemberei úgy látják, az Ukrajnát körülvevő országok szervezeteinek fel kell készülniük arra, hogy bármilyen online bajba belekeveredhetnek, még akkor is, ha nem közvetlenül Ukrajnán belül működnek. A korábbi támadások és téves információk átszivárogtak Észtországba, Lengyelországba és más szomszédos államokba, még ha csak járulékos károkként is.
Globális szemszögből arra érdemes számítanunk, hogy számos „hazafias” szabadúszó – akik alatt zsarolóvírussal operáló bűnözőket, adathalász eszközöket készítőket és botnet operátorokat értenek – a szokásosnál is nagyobb hévvel csap majd le az anyaország elleninek tekintett célpontokra.
Bár a támadást hivatalosan egyetlen szereplő sem vállalta magára, az ukrán kormányzat biztos benne, hogy Oroszország keze van a dologban. A rendszerek helyreállítása drága és hosszú munka lesz.
Nem valószínű, hogy Oroszország közvetlenül NATO-tagokat támadna meg, azonban a közelmúltban tett gesztusai az Orosz Föderációból és a Független Államok Közösségének partnereiből származó bűnözők megfékezése kapcsán valószínűleg véget érnek, és ehelyett a fenyegetések számának növekedését fogjuk látni.
Míg a mélyreható védelemre mindig törekedni kell, ez különösen fontos, ha a támadások gyakoriságának és súlyosságának növekedésére számíthatunk. A Sophos szerint a félretájékoztatás és a propaganda hamarosan robbanásig csúcsra jár majd, de ügyelnünk kell a jelekre, meg kell erősítenünk a gyenge pontokat és figyelnünk kell, hogy nincs e semmi szokatlan a hálózatunkon, miközben a konfliktus ciklusai intenzívebbé vagy enyhébbé válnak. Már csak azért is, mert hónapokba telhet, amíg az orosz–ukrán konfliktus miatti digitális behatolások bizonyítékai a felszínre kerülnek.
2022 óta tart az orosz-ukrán háború. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.