Az IT-szektorban tomboló munkaerőhiány nem új keletű probléma, de az utóbbi időszakban a korábbinál is nagyobb a gond. A hazai GDP csaknem ötödét adó digitális gazdaság a kivándorlással, a kisadózó vállalkozásokat érintő szigorításokkal és az alapfokú oktatás kapcsolódó hiányosságaival küzd. Mindezt tetézi a járvány alatt pánikszerűen felpörgő digitalizációs igény, hiszen nagyságrendileg ötször több megrendelés érkezik manapság a fejlesztő cégekhez.

A kata átalakítása miatt tömegével hagyhatják el Magyarországot az informatikusok

Az ország digitális fejlődését eddig is fenyegette néhány veszély, az új katatörvény pedig egyáltalán nem kedvez ennek.

A megoldást az egyre népszerűbb low-code/no-code technológia jelentheti, mely egyesíti a dobozos termékek és az egyedi alkalmazások előnyeit: gyors, költséghatékony és optimalizálja az erőforrás-igényt is – áll a Stylers elemzésében.

A dokumentum szinte minden szoftverfejlesztő számára fájóan ismerős lehet szituáció: mire egy termék az első találkozóktól és egyeztetésektől eljut a célvonalig, általában teljesen átalakulnak az igények, frissebb technológiát kell választani, a projekten dolgozó csapattagok pedig szinte teljesen kicserélődnek. Ez ma szinte megszokott felállás az IT-szektorban, melyet a több mint 26 ezer fős munkaerőhiány, az egyre súlyosabb kivándorlás és a külföldre dolgozó szakemberek számának megugrása, valamint a digitális teljesítménnyel összefüggő matematikai és természettudományi PISA-teszteken rendre gyengébben teljesítő diák-utánpótlás problémája is sújt.

Ha 90 pontra vinnék a DESI-pontszámot a magyarok, igencsak megugrana a gazdaság

A Vodafone Group megbízásából átfogó tanulmány készült az EU tagországok gazdaságának és társadalmának digitális fejlettségéről. Az eredmények rámutattak: a digitális fejlettség jelentős nemzetgazdasági befolyással bír. Magyarország digitális infrastruktúrája Európa élmezőnyéhez tartozik, a vállalkozásoknak azonban csak egy kis része használja ki a digitalizáció nyújtotta előnyöket.

Mindeközben a megrendelői oldalról elképesztő mértékben megugrott az igény az új fejlesztésekre, ahogy egyre több iparágban döbbennek rá, hogy minél szerteágazóbb területeken alkalmaznak digitális megoldásokat, annál sikeresebben vehetik fel a harcot az élesedő versenyben. A Stylers elemzői példát is hoznak: a tapasztalatok szerint már a cégek 80-85 százaléka felismerte, mekkora kincs rejlik a big data-ban, de egyelőre inkább csak gyűjtik az adatokat, hatékonyan elemezni viszont nem tudják azokat.

Low-code? No-code? Az mi fán terem?

A Stylers szerint ebben rejlik a fejtörő: kevés szakember, rengeteg fejlesztés, hogyan tovább? A Gartner előrejelzése szerint 2025-re több tízmilliárd dolláros piaccá válik, és évi 20-30 százalékos növekedési ütemével teljesen letarolja az alkalmazásfejlesztés területét a low-code/no-code technológia. Az „alacsony kódú” programozás és az ilyen alapon működő, ma már szép számmal elérhető platformok lehetővé teszik, hogy minimális manuális kódolással készülhessenek üzleti alkalmazások. Mindez azt jelenti, hogy a nagy tapasztalattal rendelkező, szenior szakemberek a számukra is kihívást jelentő, komolyabb feladatokra koncentrálhatnak, míg a másik oldalon

olyan kollégákat is be lehet vonni a fejlesztői munkába, akik csupán minimális technológiai ismeretekkel rendelkeznek.

A Stylers elemzői szerint ez amolyan forradalmi robbanást hozhat az IT-világba, miközben egyesíti a rugalmatlan dobozos egyenmegoldások és az erőforrás-igényes egyedi alkalmazások legfontosabb előnyeit.

Nulláról százra, pénz nélkül: hasznos alkalmazások és weboldalak programozni tanuláshoz

Egyre kevésbé hihető indoklás a "nem tudom"-ra az, hogy "nem volt pénzem megtanulni". Rengeteg ingyenesen vagy nagyon olcsón hozzáférhető online tanfolyam, oktató weboldal és alkalmazás segíti azt, aki meg szeretne tanulni valamit - például kódolni.

Az elemzés szerint minden érv a low-code/no-code mellett szól, ám önmagában az sem csodaszer. A Stylers szerint az első lépés felmérni, hogy milyen céllal szeretnénk ilyen fejlesztéseket megvalósítani és hogy pontosan kik fogják majd azokat használni. Ha ez megvan, kiválaszthatjuk a számunkra leginkább megfelelő eszközt vagy platformot, sőt, leggyakrabban egyszerre több ilyen mellett is dönthetünk a felhasználási területektől függően. „Dönthetünk úgy is, hogy ehhez a fázishoz külső támogatást kérünk, és mi magunk csak az üzemeltetést vállaljuk, miközben természetesen figyelembe fogjuk venni a kinézett technológia árát és a licenc szabályokat is” – véli Tiszavölgyi Péter, a Stylers társalapítója. A szakember szerint általános tanácsként érdemes még megfogadni:

„törekedjünk minél több kolléga bevonására házon belül és legyünk nagyon türelmesek: a low-code/no-code rendszerek hatékony bevezetése időigényes folyamat, de megéri”.

A low-code/no-code technológia részleteinek megismeréséhez a Stylers a Protechtor tudásmegosztó platformon videótárában tett közzé egy regisztráció után ingyenesen megtekinthető tudásanyagot.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.