Képzelje el, hogy ugat a kutyája vagy nyávog a macskája, ön pedig előveszi a telefonját, és azonnal megérti, hogy mit is kommunikálnak az állatok. A sci-fibe illő jelenet hamarosan valósággá válhat, legalábbis egy nonprofit szervezet szerint. Az ESP-t (Earth Species Project) a Mozilla Labs társalapítója, Aza Raskin és a Twitter alapítócsapatának tagja, Britt Selvitelle alapította, és a céljuk, hogy a mesterséges intelligencia segítségével jobban megérthessük és kommunikáljunk azzal a sok fajjal és kultúrával, amelyekkel a bolygónkon osztozunk. Kicsit leegyszerűsítve: a nem emberi kommunikáció mesterséges intelligencia (MI) segítségével történő dekódolása.

Bár izgalmasan hangzik, hogy megérthetjük, miről is „beszélget” két kutya, amikor találkoznak, az állatok beszédének megértése ennél sokkal tudományosabb célokat szolgálhat. Az állatok kommunikációjának dekódolása olyan eszközök kifejlesztéséhez vezethet, amelyek segítik a természetvédelmi kutatást noninvazív módszerekkel. A tudósok képessé válhatnak arra, hogy megértsék a fajon belüli állatok kommunikációjának eddig fel nem fedezett jellemzőit, de azt is, hogyan vadásznak, esznek, hogyan alakítanak ki kapcsolatokat egymással, és hogyan látják és dolgozzák fel az őket körülvevő világot – magyarázza a ZDNet. Az ilyen információk hozzájárulhatnak a vadon élő állatok jobb megismeréséhez és felhasználhatók bizonyos állatfajok védelmének kialakításához.

A kutatás nagy része nagy nyelvi modelleken fog alapulni, mint a Google Bard vagy a ChatGPT. Ezek a generatív MI-eszközök a gépi tanulásnak köszönhetően ma már különböző nyelveken, különféle stílusokkal és kontextussal képesek megérteni a kérdéseket és generálni a válaszokat. Az állatok esetében azonban sokkal bonyolultabb a helyzet. Nem áll rendelkezésre írott állati nyelv a modellek betanításához, ráadásul a fajok közötti eltérő kommunikációs formátumok további kihívást jelentenek.

Az ESP vadon élő és fogságban tartott állatokról gyűjt adatokat szerte a világon. A kutatók videókat és hangokat rögzítenek, és az összefüggések érdekében biológusoktól származó megjegyzéseket adnak hozzájuk. Ezek az adatpontok az első lépések az állatfajok széles körére vonatkozó alapmodellek létrehozása felé. Az olcsó kamerák, adatrögzítő eszközök nagy száma azt jelenti, hogy a tudósok távolról is gyűjthetnek, előkészíthetnek és elemezhetnek adatokat. Ezek a számtalan forrásból származó adatok összegyűjthetők és MI eszközökkel elemezhetők, hogy megfejtsék a különböző viselkedési és kommunikációs formák jelentését.

Raskin mindenesetre úgy véli, hogy a generatív, újszerű állati hangok létrehozásához szükséges technológia közel áll az áttöréshez, szerinte a következő 12–36 hónapban jelentős eredményeket tudnak majd felmutatni ezen a területen.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.