szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A NASA Parker Solar Probe szondája ötödik éve tanulmányozza a Napot. Egy 2021 végén végzett mérésnek lett meg most az eredménye. Azért is rendkívül fontos, mert a napszél forrásának megértése segíthet pontosabban előrejelezni az űridőjárást és a napviharokat, amelyek hatással lehetnek a Földre.

Az amerikai űrhivatal még 2018 nyarán indította útnak a Nap felé a Parker Solar Probe szondáját, melynek célja, hogy közelebbről is tanulmányozni tudjuk központi csillagunkat. És ezt szó szerint kell venni, az eszköz ugyanis minden eddiginél közelebb merészkedett és merészkedik az égitesthez.

Az eddigi legközelebbi találkozásra 2021 végén került sor, amikor a szonda megérintette a Napot, majd elmerült a koronájában (erről egy lenyűgöző videó is készült). Ám a merülés előtt is történt egy igen fontos dolog, írja a CNN: amikor a szerkezet nagyjából 20,9 millió kilométerre volt a Naptól, a műszerei a napszél finom részecskéit érzékelték. Az erről szóló tanulmány a Nature hasábjain jelent meg.

Southwest Research Institute / National Oceanic and Atmospheric Administration

A napszél a plazma folyamatos kiáramlása a Napból, amely töltött részecskéket, például protonokat és elektronokat tartalmaz. Két fajtája van: a gyorsabb a Nap sarkvidékén áramlik ki, csúcssebessége eléri a 800 km/s-ot. A lassabb napszél, amely a Naprendszernek ugyanabban a síkjában található, mint a Föld, fele ilyen gyors, 400 km/s-os.

A gyorsabb napszél nem éri el a Földet, ám amikor az égitest 11 éves ciklusában a csillag aktivitása folyamatosan növekszik, a mágneses tere megfordul. Ennek hatására megjelennek a napfoltok, így a napszél a Föld felé irányul.

A napszél tanulmányozása azért is rendkívül fontos, mert a forrásának megértése segíthet pontosabban előrejelezni az űridőjárást és a napviharokat, amelyek hatással lehetnek a Földre.

NASA

Az amerikai Marylandi Egyetem kutatói ezért alaposan tanulmányozták a Parker Solar Probe által rögzített adatokat. James Drake, az egyetem fizikusa szerint ebből kiderült, hogy a koronális lyukak nagyjából úgy működnek, mint egy zuhanyfej. A sugarak jelzik, hogy a mágneses mezők hol lépnek ki a fotoszférából, és hol lépnek be oda ismét.

Ahogy a mágneses mezők áthaladnak egymáson, és ellentétes irányba mozognak, szétválnak majd újra összekapcsolódnak, ami töltött részecskéket indít útnak a Napból.

A kutatók szerint további mérésekre lenne szükség ahhoz, hogy pontosabban megértsük a Nap működését, ám a most rögzített adatok is komoly előrelépést jelentenek a csillaggal kapcsolatban.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!