Egy, a jelek szerint még kihasználatlan, de annál veszélyesebb támadási módszert fedeztek fel a világ legnépszerűbb böngészőjében.
Újfajta támadási módszer veszélyére figyelmeztetnek a Chrome böngészőben. A SquareX Labs szakemberei felfedezték: a böngészőben lehetőség van a bővítmények „átalakítására”, azaz a letöltött bővítmények a felhasználó tudta nélkül alakulhatnak át hamis jelszókezelő, kriptopénztárca vagy banki kiegészítőkké, így megszerezve a felhasználók érzékeny adatait.
A jó hír, hogy ez a jelek szerint egy, még nem kihasznált támadási mód, a SquareX Labs szakemberei csak arra próbálják felhívni a figyelmet, hogy a lehetőség – mint felfedezték – adott. Akár a Chrome legfrissebb verziójában is, részletezi a Bleeping Computer.
Mint a kutatók például hozzák, a támadók létrehozhatnának egy MI-alapú funkciókat kínáló bővítményt, ami telepítést követően hozná is azt, amit ígér. A háttérben azonban megindulhatna a rosszindulatú tevékenység: hozzáférhet a böngészőben telepített további bővítményekhez (a chrome.management alkalmazásprogramozási interfész / API) segítségével, már amennyiben a telepítés közben engedélyt kap erre. De akkor sincs gond, ha ezt nem kapja meg; más módszerekkel is le tudná kérni a többi bővítmény listáját.
Ezt aztán visszaküldhetné a támadó szerverére, és ha van a listán olyan bővítmény, amivel vissza lehet élni, akkor a támadók átalakíthatják. Egy egyszerű példával élve: ha mondjuk a felhasználónál telepítve van a 1Password nevű jelszókezelő, és ezt a bővítmény észleli, a rosszindulatú fél el tudja érni, hogy az eredetileg MI-funkciókat ígérő kiegészítő egy csapásra átalakuljon a 1Password bővítményévé.
Ez persze csak egy álca a felhasználó becsapására. A SquareX Labs azt is bemutatta, hogy a támadó a valódi 1Password bővítményt ki is tudja kapcsolni. Eközben helyébe lép a csalárd változat, és ebből a felhasználó szinte semmit nem észlel – csak azt, hogy (a látszólag) 1Password bővítmény újbóli bejelentkezést kér.
Ez a támadás legfontosabb része: a gyanútlan felhasználó beírja a 1Password-fiókjának belépési adatait, ám ezek valójában rögtön a támadók markában landolnak. Így meg is szerezték a hozzáférést a szolgáltatáshoz, és az abban tárolt összes jelszóhoz.
Amint ez megvan, a kártékony bővítmény leveti az álcáját, és ismét az eredeti funkciókat kínálja. Még a valódi 1Password bővítményt is újból aktiválja.
Fontos, hogy a fenti példa pusztán elméleti, és (jelen ismeretek szerint) nincs olyan kártevő, ami visszaélne ezzel a támadási móddal a Chrome böngészőben. Azt azonban jól szemlélteti a dolog, hogy érdemes folyamatosan keresni a szoftverek gyenge pontjait – ahogyan tették azt jelen esetben a SquareX kutatói is. Természetesen megállapításaikat közölték a Google-lel is, de a techóriás egyelőre nem reagált a Bleeping Computer ezzel kapcsolatos megkeresésére.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
David Zucker, a Naked Gun rendezője biztosan nem nézi meg a Liam Neesonnal készült negyedik részt, mert az szerinte ötlettelen másolat lesz csupán. A ZAZ-trió egyharmadával Leslie Nielsen fingógépéről, a pilótás pedofilpoénokról, a Top Secret bukásáról és O.J. Simpsonról is beszélgettünk. És persze a Csupasz pisztoly 4-ről, amiből kihagyták.
Nem világos, hogy a leginkább szablyacsörgetésnek tekinthető kereskedelmi háború átmegy egy langymeleg állapotba, vagy augusztus elsején totális káosz lesz a vége.
Vajon eljön az idő, amikor a boltok nekünk fizetnek majd azért, hogy náluk vásároljunk? Nem tudni, de tény, történelem során volt néhány furcsa példa arra, mi miért került kevesebbe és ennek mi lett a következménye. Elek Péter hozott is párat a Duma Aktuál közönségének.
