„Ha rendes nyugdíjat kapnánk, nem lenne szükség a 30 ezer forintra” – miért dolgozik több mint százezer nyugdíjas Magyarországon?
Tavaly már 125 ezer fölé nőtt a nyugdíj mellett dolgozók száma.
Egy SpaceX Falcon-9 rakéta rakományaként indult el február 26-án a a NASA Lunar Trailblazer nevű eszköze, méghozzá azzal a céllal, hogy holdkörüli pályára álljon, és onnan adatokat gyűjtsön a Holdon lévő víz állapotáról. Az indítás, valamint a rakétáról történő leválás még zökkenőmentes volt, ám a helyzet ezután gyorsan rosszra fordult.
Először az energiarendszerrel volt gond, majd egy nappal később teljesen megszakadt vele a kapcsolat. A NASA szakemberei azóta is folyamatosan próbálnak kapcsolatot létesíteni az Trailblazerrel, noha az már nyilvánvaló, hogy az eredeti küldetését legjobb esetben sem tudná teljesíteni. Más célokra ugyanakkor még fel tudnák használni, már amennyiben ismét hírt adna magáról.
A szonda elvesztése előtt gyűjtött telemetriai, valamint a földi radarok adatai alapján a NASA szakemberei úgy vélik, az űreszköz lassan forog, minimális energiát felhasználva. Továbbra is figyelni fogják a jeleket, és amennyiben változás következne be a pozíciójában, így fény érhetné a napelemeit, készen állnak arra, hogy újból felvegyék a kapcsolatot az eszközzel.
Addigis folyamatosan küldik a parancsokat a szondának, hátha valamelyikre reagál. Ami érthető, mert hát nem volt olcsó: ugyan a NASA SIMPLEx-programjának keretein belül indult, mely kisméretű, olcsó, másokkal közösen indított tudományos műszereket foglal magában, de így sem került kevés pénzbe.
Mint a The New York Times írja, a SIMPLEx-küldetések árát 55 millió dollárban (körülbelül 20 milliárd forintban) kéne maximálni, de Lunar Trailblazer megépítése és üzemeltetése így is meghaladta a 94 millióm dollárt, azaz 34 milliárd forintot.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
